Az állomány története

A régi inventáriumok bizonyítják, hogy a műegyetemi könyvtárnak már a második világháború előtt birtokában voltak vétel és ajándék útján beszerzett muzeális értékű könyvek. Az 1950-es években végzett átleltározáskor ezt az állományrészt különgyűjteményként, ugrószámos numerus currens rendszer szerint négy méretcsoportba leltározták át.

A muzeális anyag tovább gyarapodott 1954 és 1958 között a "nemzeti tulajdonba jutott könyvtári anyag" szétosztása következtében.

Az 50-es évek második felében és a 60-as évek elején antikváriumoktól és magánszemélyektől való vásárlás útján, majd a 80-as években újrainduló könyvárveréseken sikerült még további értékes művekkel gyarapítani az összességében kb. 1000 művet tartalmazó "régi, ritka állományt". A muzeális gyűjteményben négy ősnyomtatvány is megtalálható: Regiomontanus két műve, Campanus 1495-ben megjelent műveinek gyűjteménye és Schedel világkrónikájának szép példánya.

A 60-as években sajnos csökkent is ez az értékes állomány: az Eötvös-hagyaték és a Hieronymi gyűjtemény más intézményeknek való átadása természetesen a hagyatékok részét képező muzeális értékű könyvek átadását is jelentette. Ezen felül egy nagy értékű profilidegen művet, - egy illuminált kódexet - adott át a könyvtár más intézménynek, nevezetesen az Országos Széchényi Könyvtárnak 1964. január 29-én. [Antiphonarium. 1-2. Sanctorale. 3-4. Temporale. H. n. 1415-1471? 4 db 57 cm. 4 vörös vonalon quadráták (c és f kulccsal)]

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Levéltára őrzi az egyetlen levelet, amely az államosítások során nemzeti tulajdonnak nyilvánított könyvanyagnak 50-es évekbeli szétosztásával kapcsolatban a könyvtárba érkezett. A levél 1954. április 21-i dátummal a Népkönyvtári Központ akkori vezetőjétől, Berza Lászlótól érkezett. Az irat arról értesíti a Műszaki Egyetem Könyvtárának vezetőjét, hogy a "nemzeti tulajdonba került könyvek szétosztásának elvi irányítója, a Könyvalap Bizottság legutóbbi ülésén hozott határozatában az Elvtárs vezetése alatt álló könyvtárat is felvette az un. régi magyar (1712-1850 között megjelent és az Egyetemes Tizedes Osztályozás 0, 4-9 főszakjaiba tartozó magyar vonatkozású) könyvek szétosztási jegyzékébe." A levél felső szegélyén kézírással látható: "Telefonon értesít" és "Kiscelli Múzeum". A könyvtár csoportos leltárkönyvében 1954 decemberétől 1958 novemberéig tartó időszakon belül hét olyan tétel szerepel, amelynél a szállító: "OSZK Kiscell".

Az OMIKK muzeális könyveiről pontos adatokat nem sikerült megtudnom. A nem egészen 50, - tehát a BME könyvtárában lévő muzeális állománynál nagyságrenddel kevesebb - könyvben található tulajdonbélyegzők és a könyvtár régi munkatársainak elmondása szerint feltételezhető, hogy az 50-es években "nemzeti tulajdonba került könyvanyag" szétosztása során váltak ezek a művek a könyvtár tulajdonává. A művekben található pecsétek bizonysága szerint például a Magyar Mérnök- és Építész Egylet és a Magyar Királyi Szabadalmi Hivatal gyűjteményének darabjai jutottak az OMIKK-ba.

A könyvtár muzeális állománya 4268 műből áll. Ebből 789 mű hungarikum: 629 területi, 160 nyelvi, személyi és tartalmi hungarikum.

A hungarikumoknak közel 60 %-a sorolható a természettudományok témakörébe, kb. 25 %-a alkalmazott tudomány, több mint 10 %-a társadalomtudomány, 5 %-a filozófia, természetfilozófia.