[1843.] Jun.' 3. Az ördög naplója, s a darabban Weisz assz.' 24 tagból álló táncztársaságának első föllépte. A kis tündérekről szemlénk szólván bőségesen, itt csak az előadásrul mondjuk el hogy az a legjobbak közé tartozik. Lendvay ur, a főszerep' vivője, ma különös jókedvvel játszá Robint s meggyőze bennünket a felől, hogy jó ördög' látása végett épen nincs okunk idegen csarnokokba vágyni, s hogy igen gyakran a külföldi tünemény' bámulására csak azért rohan olly hanyatthomlok az (épen nem mindig a müvészet által ) elbájolt néptömeg, mert az – nem magyar. L[endvay]. ur ma mindvégig egyenlő gonddal játszott, mit róla nem mindig mondhatni el, mit pedig gondolkodó szinésztől megvárunk. Ronquerolles marquise-t Laborfalvi k[is]. a[sszony]. adá elég hidegen. Valóban kár is elsőbb rendü szinésznőinket, kik a nélkül is eleget vannak szinpadon, illy alkalmakkor meg nem kimélni. Azon szerepkét más is eljátszhatta volna az előadás' csökkentése nélkül. A többi működők mind igen jól tölték be helyeiket. De Cau k[is]. a[sszony]. nak ajánljuk a declamatióra minél több studiumot fordítni, a nélkül nincs jövője; aztán néhol kissé érthetőbb beszéd sem ártott volna. Nézők szép számmal gyültek össze, kivált földszintre, kik igen elégült estvét töltének thalia' szép csarnokában.
(Honderű, 1843. június 10. 782. o.)

Vissza