[1843.] Jun.' 3. Az ördög naplója, s a darabban
Weisz assz.' 24 tagból álló táncztársaságának első föllépte. A kis tündérekről
szemlénk szólván bőségesen, itt csak az előadásrul mondjuk el hogy az
a legjobbak közé tartozik. Lendvay ur, a főszerep' vivője, ma különös
jókedvvel játszá Robint s meggyőze bennünket a felől, hogy jó
ördög' látása végett épen nincs okunk idegen csarnokokba vágyni, s hogy
igen gyakran a külföldi tünemény' bámulására csak azért rohan
olly hanyatthomlok az (épen nem mindig a müvészet által ) elbájolt néptömeg,
mert az – nem magyar. L[endvay]. ur ma mindvégig egyenlő gonddal
játszott, mit róla nem mindig mondhatni el, mit pedig gondolkodó szinésztől
megvárunk. Ronquerolles marquise-t Laborfalvi k[is]. a[sszony].
adá elég hidegen. Valóban kár is elsőbb rendü szinésznőinket, kik a nélkül
is eleget vannak szinpadon, illy alkalmakkor meg nem kimélni. Azon szerepkét
más is eljátszhatta volna az előadás' csökkentése nélkül. A többi működők
mind igen jól tölték be helyeiket. De Cau k[is]. a[sszony]. nak ajánljuk
a declamatióra minél több studiumot fordítni, a nélkül nincs jövője; aztán
néhol kissé érthetőbb beszéd sem ártott volna. Nézők szép számmal gyültek
össze, kivált földszintre, kik igen elégült estvét töltének thalia' szép
csarnokában.
|