Cenzúra- és súgópéldány címoldala és a szereplista ( Buda, 1836)

[Kassa, 1837.] Febr[uár]. 16. Lendvay Márton jutalmára előszer adatott Fiesco. Schiller után Nagy Ignácz. E' remek művel valóban szellemi estet igért a' jutalmazott pártfogóinak, 's ennek teljesitésére részérül mindent is elkövetett, mi tehetségében állott, – de igen sajnos, hogy valahányszor jutalomjáték jön szinpadunkra, szinészeink, sőt maga az igazgatóság is, oly kevés figyelmet forditnak annak sikerülésére – valjon nem egynemüleg osztoznak e' a' közmegelégülés megnyerésében? 's valjon nem egynemüleg tartoznak megnyerni azt? Lendvay – a' czimszerepben – mükedve a közvárakozásnak megfelelt, valamint Verrina – Tóth – a' rendithetetlen hazafit, a' szomorodott atyát jelesen adá – Magda Luiza – Verina leánya – remény virágot nyujtott, hogy a' tökélyesedés pontját tőle a' természet el nem zárta. – Imperiali grófné (Komlóssyné assz[ony].) körén tul volt. – Déryné assz[ony]. (Fiesco' neje) bár szerepének megfelelt, de még is inkább látnók őt Imperiali grófnénak. [...]
(A Szemlélő írását idézi: A magyar színikritika kezdetei 1790–1837. Sajtó alá rendezte, a jegyzeteket írta és a mutatókat készítette Kerényi Ferenc. Budapest, 2000. 1243. o.)

[1843. május 7.] – Árva nemzeti szinházunkban üres páholyok és még üresebb padok előtt adaték Schiller' classikus müve Fiesco, mellyben a czímszerepet Lendvay ur kitünőleg helyesen adá. Szomoru, de igaz tény, adatul szolgáló arra, hogy bármint igyekezzünk erőltetni a dolgot, még sok viznek kell Dunánkon elfolyni, mig Pest városának olly magyar közönsége lesz, melly egy szinházat föltartani birjon. Az illy tények legsajgóbb bizonyitványai annak, minő éretlen koponya' szülöttje ama most vagy sohasem! féle fölrivalgások. Azért tehát illy parányi magyar elem' daczára még a szinházat a város' legmesszebb részeinek egyik zugába eltemetni* valóban annyi volt, mint sürü vaksággal megátkozottan sirját megásni a még bölcsőben ringó, kettős gyámolításra szorult árvának.
(Honderű, 1843. május 13. 644–645. o.)

* Az úgynevezett Grassalkovich-telken, a mai Rákóczi út és Múzeum körút kereszteződésénél felépített színházépületről van szó. (A szerk.)

Vissza