[1843. október] 16. Ármány és szerelem, szom[orú]j[áték]. 5 fölv[onás]b[an]. Schillertől, ford. Szenvey. Először; Hubenayné' jutalomjátéka. A mű maga ismeretes levén, csupán az előadásra szorítkozunk észrevételeinkkel. Az átalában gondos ügyekezetet tanusító volt. Lendvay ur szerepét helyesen fogta föl, midőn lehetőleg mentve tartva azt azon síránkozó modortul, mellybe e szerepnél könnyen fajulhatni, férfiui erőt, nyugalmat önte belé, s igy magyar gyomornak is éldelhetőbbé tette azt. L[endvay]. urnak több igen sükerült perczei valának, melyekkel méltányos tapsok- és kihivásokat érdemle. Lendvayné asszony a szenvedő Luizat folytonos küzdelmeiben hűn ábrázolá. Nézők karzaton igen szép, földszint meglehetős számmal, páholyok s zártszékekben igen gyéren valának. A darab tetszett.
(Honderű, 1843. október 28. 549. o.)

Vissza