Kecskeméti részlet (1913) (Fekete-fehér fotó az elpusztult festményről)	A MŰ SZÜLETÉSE
	A Kortárs Magyar Művészeti Lexikonból
	Ury Ibolya könyvéből
	VÁLOGATOTT SZAKIRODALOM

...Korai képeit még impresszionisztikus felfogás jellemzi. Mint ahogy önéletrajzában írta, az impresszionizmuson, majd Cézanne megértésén keresztül jutott el a kubizmusig. A magyar művészetben az első kubisztikus művek egyik alkotója. A fordulatot az 1911-es párizsi útja eredményezte, ahol Cézanne, Picasso és a kubisták művészetét, valamint a Louvre klasszikusait tanulmányozta. Ettől az időtől kezdve foglalkozott a kép motívumának geometrikus síkokra és alakzatokra való bontásával, majd újraszerkesztésével (Önarckép almával, 1912). Ugyanakkor hidegkék háttér elé állított robusztus, egy- vagy kétalakos férfi és női aktok ábrázolásával kutatott újabb képépítési metódust, amelyben a fény-árnyék hatás is szerepet játszik, ami számos tízes évekbeli festményén fontos kompozicionális eszköz maradt (Nő pohárral). A kecskeméti művésztelepen megismerkedett a nagybányai neósok képeivel. A kecskeméti tájképeiből áradó panteisztikus hangvétel sokalakos, köztük biblikus kompozícióin is érződik (Hegyi beszéd, Mennybemenetel stb.). A reneszánsz szigorú kompozícióit idéző festmények az idealizált jövő, a megépíthetőnek hitt új, tökéletes világ megfogalmazásai. A tárgyi világ elemei a tiszta egyensúly kifejezésének eszközeivé válnak; tájképei, csendéletei, önarcképei megszerkesztett rendbe illeszkednek. Önarcképei a jövőt építő, tudatos cselekvéseket végző embertípust jelképezik. ...

(Bodonyi Emőke)

Forrás: Kempelen Farkas Digitális Tankönyvtár
             http://www.hik.hu/tankonyvtar/site/books/b63/muvesz_132.html

E korai korszakában készült néhány líraibb hangvételű tájképe is: városligeti tájak, tussal vagy olajjal. Kiemelkedik közülük az egyik - magántulajdonban levő - Ligeti tája. Súlyos, mély színekkel ábrázolt erdőrészlet, a kubisztikus természetszemlélet törvényei szerint szerkesztett formákban. Lazább alakza­tokkal, élénkebb színekkel készült a Magyar Nemzeti Galéria tulajdonában lévő Városligeti táj és a Budapesti Történeti Múzeum tulajdonában levő Városliget című képe.

Ekkoriban többször tartózkodott az Iványi Grünwald által alapított kecskeméti művésztelepen. Ott készült munkái között található néhány szép kecskeméti utcarészlet, városkép, melyek részben magántulajdonban, részben a kecskeméti Katona József Múzeum tulajdonában vannak

Forrás: Ury Ibolya: Kmetty János, Képzőművészeti Alap, Bp., 1979, 14. oldal