Aludj, fiam – így énekel anyja ő szülöttének, |
Aludj, fiam, aludj – atyja kiáltja kisdedének, |
Ezerszer néked éneket mondjunk, töményteni ezerszer. |
|
Jó ágyat néked vetettem, aludj, édes kisdedem, |
Csak magadnak készítettem, aludj, édes gyermekem. |
|
Aludj, szépség és ékesség, mennyből cseppent édesség, |
Aludj, ajándékot adok, majd lépes mézet hozok. |
|
Aludj, szájam édes íze, szívem teljes öröme, |
Aludj, édes mézzel teljes, aludj, lelkem élete. |
|
Mit kérsz? Hozok. Mondd meg, s adok. Aludj, két szemem fénye, |
Füleimnek szépen zengő vígasságos éneke. |
|
Aludj, szívemnek királya, lelkemnek koronája, |
Szűzességemnek mátkája, angyalok tisztasága. |
|
Aludj, én penig éneklek, mint méh, körüled zengek; |
Nem engedem, hogy álmodból téged felébresszenek. |
|
Aludj, fiam, aludj, midőn tégedet így rengetlek. |
Aludj, fiam, aludj, midőn tégedet szeretgetlek. |
|
Hogy semmi heával ne légy, jászlyod szép virágokkal |
Körös-körül békertelem gyenge liliumokkal. |
|
A szénát is violákkal, jó illatú rózsákkal, |
Béhintem tulipánokkal s gyenge nárcissusokkal. |
|
Pásztorokat a nyáj mellől mindjárt ide hívatom, |
Ezek tisztán énekelnek, mely tetszik néked, tudom. |
|
|
|