Csúzy Zsigmond
Valamint az Ótestamentomban éhel halandó Egyiptust József pátriárkára bízta vala Fáraó, úgy a fölséges mindenható Isten e mái dicsőséges Szent Józsefre Jézust, mint üdvösségre elevenéttő drága mennyei kenyeret.
Álmélkodva csodálja azért Noé a több pátriárkákkal a mái dicsőséges Szent József pátriárka méltóságát és egyéb minéműségit. Mert ha (példának okáért) Mojzes Fáraó Istenének neveztethetett, vagy azért, hogy ím csodás traktája véle volt, ha Jeremiás még anyja méhében megszenteltetett, hogy a pogányokon rendeltetett, mennyivel inkább Szent József, aki Jézus Máriával legalább harminc egész esztendeig szövetségesen társolkodott s jovaikban részesült. Jézus őtet mint atyja helyett való tútorát, a Boldogságos Szűz pedig mint igaz férjét tisztelvén, mindenkor megböcsülték, és alázatosan tőle függöttek.
Sőt még Keresztelő Szent János is, az Újtestamentom-béli szentekkel, dicsőétsék az Urat Szent József méltóságában, mert noha Keresztelő Szent János érdemlette ugyan megkeresztelni Üdvözétőnket, de csak ujjal mutatta: Ecce Agnus Dei, qui tollit peccata mundi, József pedig édesdeden csókolgatván sokszor ölében is hordozta. Noha a kedves tanétvány Urunknak mellyére merészlette fejét az utolsó vacsorán lehajtani, Tamás sebeiben ujjait ereszteni, Mária Magdolna pedig lábait mosogatni, de Szent József nem egy vacsorán, nem egy óráig, hanem harminc esztendőkig nemcsak oldalát, kezét avagy lábát, hanem minden tetemét szabadosan illette, apolgatta, csókolgatta.
Egy szóval: dicsőétse az apostolok fejedelme, Szent Péter, kinek noha hatalommal adattak ugyan kulcsok, hogy kötözéssel vagy oldozással tetszése szerént megnyithatja vagy bézárhatja a mennyország kapuit, Szent József pedig nem az Anyaszentegyházon, hanem az Anyaszentegyház fején, fejedelmén, a Krisztus Jézuson atyai hatalommal uralkodott. A kisded Jézus pedig mintegy szolgája vala (úgymond Szent Lukács) Szent Józsefnek, és valóságosan tútorságára bízattatott; következik, hogy Szent József hatalma is eziránt sokkal nagyobb volt.
1723