15520.htm

CÍMSZÓ: Zsidók története

SZÓCIKK: Zsidók története. A világfejlődés nagy síkján az a szelet, amelyen a zsidó nép eseményei első fellépésétől a mai napig lejátszódtak. De nem csak az események okát kutatja fel a történet, hanem eredményeiket és hatásaikat is. A Zs.-ben tehát azokat a hatásokat, amelyek kierjedtek a zsidó népszellemből és más népek életére ömlöttek át. Az eseményeket azonban nem vak sors zúdítja a népekre, hanem többnyire tudatos eszmékből bontakoznak ki és irányukat a törvényszerűség jelöli meg. A zsidó történetkutatásnak tehát az a feladata, hogy az eszmék gyökeréig hatoljon és hosszmetszetben tárja fel a zsidóság néplélektani életét. De ebben a szemléletben nem érvényesülhet az egyoldalúság, mert nincs nép, amely kivonhatná magát a kölcsönhatások alól és a néplélek megnyilvánulásaiban éppen a legdöntőbbek azok, amelyek idegen hatásokból sarjadtak ki. A zsidó nép történetében is súlyos tényező az idegen akarat. Sok nép és sok körülmény vetett ki magából kényszerítő hatásokat, amelyek azután a zsidó népéletben tovább forrtak. Ezeket az erőket és hatásokat közös nevezőre hozhatjuk a földrajzi helyzet fogalmában. Földrajzi helyzetében a kelet és a nyugat (Görögország) kultúrájának két szélsősége közé esik a zsidó nép. A Keletabsztraháló: eloldja magát a természettől és a jelenségek nem külön-külön, nem egyenként jelennek meg előtte, hanem úgy, hogy valamennyi egyetlen legmagasabb eszmében olvad össze, a semmiséggé finomult és a világgal szembenálló nirvánában. Ennek keresése merengővé és a természetes szenvedések iránt érzéketlenné, aszkétává neveli. A görög nép ellenben a természeti adottságokat, a konkrét jelenségeket méltatja figyelemre, azért válik érzésében élvezet-vágyóvá (hedonistává), alkotásaiban művészivé, vallásában mitológussá és politeistává. A görög az emberről mintázza isteneit, emberi gyarlóságokkal és bűnökkel, a zsidó pedig az Isten képmására teremtett emberben hisz. A zsidó nép nem olyan merengő és pesszimisztikus, mint az indus és minden ünnepe: örömünnep. De nem hasonlít a göröghöz sem, mert a gondolkodása nem olyan materialisztikus, mint a görögé. Innen van, hogy a zsidóság szellemi vezérei nem természettudósok és nem matematikusok, akik azt kutatják, hogy mi van és mi hogyan van, hanem ethikusok és próféták, akik arról töprengnek: minek kell lennie és milyen világrend felel meg Isten akaratának. A zsidók istensége nem Eszme csupán, hanem személyes Isten, aki tud haragudni és szeretni, de nem él benn az élet szennyében, hanem abszolút magasságban fölötte áll. Mindezért azután nem a természet, vagy a történet eseményeihez tapadt epika a zsidó nép költészete, hanem a lélek mélyébe, az érzelem világába hatoló líra, amely a céltudatosságot és Isten gondviselésszerű akaratát érzi ki a világvalóságból és meg természetleírásaiban is ezt énekli meg. Nem véletlenségből alakult ilyenre a zsidóság, hanem azért, mert fejlődése földrajzi helyzetének törvénye alatt állt. Két egymással viaskodó világhatalom közé szorult, Egyiptom és Babilónia közé, az ő testén ütköztek állandóan össze az ellentétes érdekek és ez fejlődésében és történetében természetesen erős nyomot hagyott. Már a világtörténet küszöbén (körülbelül 2000 évvel Kr. előtt) világóriások mellett mint elenyésző tényező lép fel a zsidóság. Még pár száz évig élhet szabadságban saját eszméinek. Egyiptom, Babilonia és később más népek hatalma alá került, de nem merült el, sőt megérte e hatalmak hanyatlását és elmúlását, ő maga pedig megtartotta egyéniségét és ősi népjellemének átütő erejét is. Négyezer esztendő óta járja történeti útját a zsidóság. Sok fordulója van ennek az útnak, sok törése is. A legnagyobb törést akkor szenvedte, mikor (Kr. u. 70-ben) megszűnt állami életet élni és más népek életében ismeretlen, teljesen újszerű, sőt talán lehetetlen berendezkedésre: a diaszpórái életre ment át. Ez a törés két főrészre osztja tehát a Zs.-t, még pedig : I. az állami önállóság korára és II. a szétszóródás korára. Történelmi életében kevés ideig tartott a céltalan ide-odatántorgás. Még ki sem bontakozott fejlődésének első küzdelmeiből és szellemi energiája máris nagyjelentőségű célpontot talál, amely előhaladásra ösztönzi. Akkor még homályos lehetett a célpont, de sejtésképen mégis megérezte, hogy nem elég, ha csak önmagának él, élnie kell más népekért is. Atyai hagyaték gyanánt szunnyadhatott ez a gondolat ösztönében, vagy úgy hullott belé, mint az isteni rendelésről való emlékezés, mint annak az emléke, hogy Ábrahám, Izsák és Jákob istene «papi népé»-vé avatta Izraelt, a «népek világosságá»-vá és a «nemzetek közvetítőjé»-vé tette meg. Ami kezdetben csak sejtelem volt, hitté és vezető gondolattá válik az idők során. A nemzet minden törekvése fölé tarajlott és maga alá rendelt minden más gondolatot. Minden dicsőség között legtöbbre becsülte a tanítást. És vezéreiben, prófétáiban is mindenekelőtt ezt becsülte. Mózes a vezére, felszabadítója és törvényadója volt, de nem a vezért, a felszabadítót, a törvényadót dicsőíti az emlékezés, hanem a tanítót csupán. «Mózes tanítónk»-nak nevezi a zsidóság, amely maga is tanítónéppé erősödött. De nemcsak ebben mutatkozott meg elég korán az a törekvése, hogy kitisztítsa a barbár önzésből az emberiség céljait, de abban is, hogy a világtörténetben elsőnek vetkőzteti le kasztszervezettségét. Kíméletesen és kegyeletesen elismeri még a papság arisztokratikus ódon kiváltságait, de lassan-lassan kihalni hagyja ezt a kiváltságot és mint népegyéniség maga veszi át a valláserkölcs terjesztésének misszióját. Ezzel világvallássá küzdötte volna fel magát a zsidóság, ha a történeti adottságok ennek útját nem álljak. Az első korszaknak ez a misszió-érzetébe torkolló spiritualizmusa szent örökségképen száll át az utókorra. Az első korszak egyik utolsó prófétája mintegy végrendeletnek hagyja ránk: «nem hadsereggel és nem erővel, hanem az Én szellememmel», tehát államszervezet és önálló terület nélkül is, tisztán az eszme összefogó erejéből élhet meg a nép és válhat példaadásával a népek tanítójává. Ettől az örökségtől azonban elüti a belőle kisarjadó kereszténység, amely szülőanyjának jogait és méltóságát magáénak vitatja és hogy ezeket megszerezhesse, szövetségre lép az útjába kerülő idegen kultúrákkal és saját elvei rovására meg is alkuszik velük. A politikai tevékenységből kirekesztett zsidóság csak éppen hivatásának örökségét mentheti meg, múltjának dicső hagyományaiba gubódzik és elmerül a talmudi irodalomba, hogy megmentse magát a késő jövő számára, mikor elérkezik az ő ideje és küzdhet igazáért, de nem fegyverrel, vagy politikai mesterkedéssel, hanem vértanúságával csupán. El is éri ezt a stációt, vállalja a vértanúságot és kitart mellette. És nem hiába, mert már ezzel is tanított. Történeti tudatában van a zsidóság legfőbb ereje és megmaradásának legfőbb feltétele is. Tanít, hogy megmaradhasson és hogy taníthasson, meg kell maradnia. Már nemcsak ösztönnek érzi az élethez való ragaszkodást, de vallásos kötelességtudásnak is, amint ez kifejezésre jut már a Biblia törvényében is, amely elrendeli az első történeti ünnepet: «hogy megemlékezzél Egyiptomból való kivonulásodról életed minden idején át». Történet-biológiai törvényszerűség jelöli meg tehát a zsidóság fennállásának korszakait. A zsidó történetnek eddig vázolt két főkorszakát így oszthatjuk kisebb életszakokra: I. A zsidó állami élet fejlődésmenete 1. Az állami élet kibontakozásának ideje. 2. Az állami élet megszilárdulása a királyság intézménye által. 3. Az állami élet ideiglenes szünetelése. 4. Az állami élet újjáalakulása a zsidó vallásos elv uralma alatt és újabb élethalál-harca. II. Az állami élet megszűnése után. 5. Az állami életből fennmaradt nemzeti erők gyűjtése a vallásos önállóság fenntartásának szolgálatában különböző országokban. 6. A zsidó vallásos néptudat beilleszkedése az általános kultúrába. 7. A zsidó néptudat védekezése az általános kultúrába való belemerülés ellen. Így rétegezte egymásra különböző periódusait a zsidó népélet és a következő fejlődési mozgalmakat rögzítette le históriájában.1. Az állami élet kibontakozásának ideje. A zsidó népnek önálló közületként való első történeti fellépését messze idők homálya borítja. Körülbelül a Kr. előtti 2000-ik évre esik ez a sejtelmes kibontakozás, arra az időre tehát, mikor a zsidóság őse: a sémi nép indogermán népcsaláddal alkotott Palesztina földjén állami közületeket. De Babilonia sémi népe, amelytől az időben még nem szakadt ki külön életre a héber nép (Izrael, Edom, Moab és Ammon együttvéve), a maga magasabb kultúrájával szellemileg teljesen meghódította egész Előázsiát, még Egyiptomot is. Ennek a kultúrának nagy fejlettségét nem csak a feltárt emlékek bizonyítják, de az is, hogy kánaáni területen várost teremtett, amely Kirjat széfer- Könyvváros néven virágzott és az akkori tudomány központja lehetett. Ez a tudomány nem omlott el a babiloni hatalommal, mert számos eleme: a csillagászat alapismeretek, a magasabb fokú matematika (a logaritmus), a szótárkészítés (szumir-akkád), továbbá a csatornázás és városerődítés a babilóniai kor hagyatékaként került át a mai kultúrába. A babilóniai istenképek művészi tökéletességét Donatello, Leonardo da Vinci és Michelangelo, a reneszánsz nagy mesterei is csodálták és inkább ezeket utánozták, mint a görög mintákat. A babilóniai Gilgames-eposz pedig minden korok elbeszélő költészetét annyira megtermékenyítette, hogy az epika forrásának mondhatjuk. Babilonia kultúrájának fölényét még Egyiptom is érezte, úgy, hogy az egyiptomi udvarban is a babiloni nyelv vált a diplomáciai érintkezés nyelvévé. Ékiratos táblákon őrizték itt meg azokat a leveleket is, melyeket az egyiptomi hódoltság alatt álló kánaáni fejedelmek intéztek a fáraókhoz. A Tel el Amarnában felfedezett irattárból kerültek elő azok a feliratok, melyeken Abdichiba kánaáni vazallus felpanaszolja, hogy a fáraó előnyben részesíti a chabiri (héber) törzset, holott ez állandóan az (indogermán) emorival együtt felkelést szít (Kr. e. 1370). Palesztina földjén ekkor számos helységnévben babiloni istennévvel találkozunk (Nebó, Istár, Samás), viszont Babilonia területén héber törzsek (Ábrám, József, Jerachmeél, Malkiél, Jeazriél, Jadua) tanyáznak. Ezek le is igázzák az őslakosságot és az emoriakkal együtt Bábelt teszik meg fővárossá és itt héber dinasztiát alapítanak. Ebből származott a híres Hamurabi király, akinek máig fennmaradt nagyobb szabású törvénygyűjteményéből számos intézkedés és frazeológiájának sok szóformája itt-ott a Tórában is megtalálható. A babilóniai sémi kultúra erkölcsi tekintetben is felette áll az akkori indogermánnak. Itt nem találjuk sem az állatimádást, sem az ősök kultuszát, ismeretlen a kasztrendszer és a nőnek lenézése is. De a babilóniai szellemi kultúra fejlettségével mégsem áll egy színvonalon az erkölcsi kultúra. Indogermán befolyás alatt elzüllenek az erkölcsök és elharapódzik a fajtalankodás. Az erkölcsi züllésnek ettől a hátterétől kell eloldódnia Ábrahámnak.«Mondá Isten Ábrámnak: Menj el a te országodból, szülőföldedről és atyád házából arra a földre, melyet neked mutatok.» (Móz. I. 12. 1). Akár történeti személynek tekintsük tehát Ábrahámot, akár pedig a nép összefoglaló szimbólumának, családi történet alakjában hiteles tudósítást találunk a héber nép történetének kezdetéről. Kibontakozva a sémi rokonság kötelékéből, elhagyva eddigi hazáját, új népnek indul, még pedig vallásos eszme alapján és megalapítja az Egyistenhitet. A népek vándorútját követve Egyiptomba megy, ahol csakugyan találkozunk e korban a hikszosz nevű sémi néptörzzsel, melynek hódításai ellenében I. Tutmosis fáraó és utódai kénytelenek Mezopotámiába betörni és a thebai (karnaki) templom falaira rótt krónika szerint Megiddó és Taanak mellett nagy vereséget mérnek az itt letelepült kánaáni héber törzsekre és Palesztinára cédrus-, bor- és mézadót rónak ki. 1230-ban Kr. e. Merneptah fáraó így dicsekszik el a thébai feliraton : «Lybia elpusztítva, Kánaánban zsákmányoltam, Askalon foglyom, Izrael csekély számú, magva nincs meg.» Itt találkozunk először Izrael népével, mely már szakított Ammon-nal, Móabbal, Edommal és az ó-héber közösségből kilépett. Dubnow így jellemzi a zsidó nép fejlődését: «Izráel, mint egy dió egymás után hantja le maghéjait, míg maga is cikkeződik és törzsekre oszlik». Hogy a bibliai családi elbeszélésekben csakugyan a nép történetét is szem előtt tartotta az elbeszélő, elárulja magát abban a szóban, melyet Rebekához intéz Isten, mikor Ézsau és Jákob születését helyezi kilátásba: «Két nép van méhedben és két nemzet válik külön melledről, egyik nemzet erősebb lesz a másiknál és az idősbik szolgálni fogja a fiatalabbikat» (Móz. I 25.23). A leváló Jismáel, Edom, Ammon és Moáb a történet folyamán majd testvéri, majd hűbéri viszonyt ápolnak Izraellel, olykor fellázadnak és betörnek országába. Izrael népe ezek emlékét abban is megrögzíti, hogy az ősök ajkaira adott áldásban és kiátkozó szavakban jellemzi és megbélyegzi őket. Így Ammont és Moábot vérfertőzött szülőktől (Lót és leányaitól) származtatja le, Jismáelt (az arabokat), mint Ábrahámnak Hagar rabszolgával való pótházasságából származó sarját Isten angyalával: «vadszamár ember»-nek mondatja, «kinek keze minden után nyúl, de kire mindenki ráteszi kezét» (Móz. I. 16. 11); Edom őse: Ézsau olyan ember, ki eladja egy tál lencséért elsőbbségi jogát, azután visszasírja. Történelmi tényt örökít meg a bibliai József-elbeszélés is, amennyiben csakugyan Egyiptom királya látta el élelemmel a kánaáni földön élő Izraelt, mint hűbéresét, mikor ott éhínség uralkodott. II. Ramses fáraó alatt a kisázsiai törzsek kivívták szabadságukat. Ez volt az alkalmas pillanat az egyiptomi héber nép felszabadítására is és Mózes (l. o.) volt az a férfiú, ki megértette a kor intelmét és a nagy történeti feladatra vállalkozott. Nem csekély lehetett a nehézség, mellyel meg kellett előbb küzdenie. Az egyiptomi rabságban a nép már-már teljesen feladta nemzeti tudatát. Mózesnek tehát a nép közönyével és akaratlanságával kellett előbb csatáit megvívnia. Nem a maga nevében jelentkezett, hanem Ábrahám, Izsák és Jákob még mindig varázslatos emlékét idézte fel és így hatott a nép szunnyadó öntudatára. Ezek a nevek egyesítették a törzseket és vonzalmat keltettek bennük az iránt a föld iránt, amelyet annak idején a sírhely megvásárlásával Ábrahám megszentelt és lefoglalt. De az ősök emlékénél is mélyebb és maradandóbb hatást gyakorolt az új Istenfogalom, mely minden más népétől lényegében elütő, sőt mondhatni azzal ellenkező. Nem az egység teszi e különbséget, mert ennek csak logikai, ismeretelméleti jelentősége volna, hanem a minősége. A Mózes hirdette Isten nem a természetből kinőtt, a természeti jelenségekkel változó, a természet törvényeinek alárendelt, hanem a természet fölött álló, abszolút lény, akinek a teremtett világgal szemben akarata van és ezen akarat teljesítésének mértékében, tehát az erkölcsi érdem szerint ítéli meg az embert. Az akarat vallása ez, nem világszemlélet, hanem világbírálat. Istent nem lehet sem bűvészettel, sem szertartásokkal megejteni, csak jó cselekedetek számítanak nála. A tórai törvényben is érvényesül ez az új felfogás. A Hamurabi-féle, különben magas fejlettségű jogi felfogással szemben is haladást jelez a Tóra, amennyiben külön rendelkezik a szeretet gyakorlásáról, egyébként részben kimondottan, részben csak per tangentem uralkodónak tételezi fel a sémi ősjogi intézményeket. Némely esetben a Tórában utalást sem találunk erre, de a Talmudban felbukkan annak nyoma. Más érzületet is lehel a bibliai törvény. Így a szombat a babilóniaiaknál böjtnap volt, melyen a pásztor nem ehet szénen sültet, nem válthat ruhát, a király kocsira nem ülhet, az orvos nem gyógykezelhet stb., a bibliai szombat ellenben a gyönyör és boldogság napja. A pusztában való kóborlás után az «ígéret földje»-nek határához értek, de az ország elfoglalása már Jósuára várt. A délvidékre Júda telepedett le, mely nemsokára magába olvasztotta Simon törzsét és vele külön csoportot alkotott a többivel szemben. A honfoglalás nem volt oly teljes, hogy egyes kánaáni városok meg ne tartották volna függetlenségüket, így maga Jeruzsálem is a jebuszi kezén maradt (Bír. 1. 12), míg Dávidnak nem sikerült megvennie (l. u. o. végig). Ezek váltak később Izrael számára «tőr»-ré, Istennek pedig «csapdá»-vá (Bír. 2. 3). Mert Kánaán valláserkölcsi kultúrája, az ő természet-istenségeivel és az azok tiszteletére rendezett kicsapongásokkal, fajtalankodásokban elfúló ünnepségeivel a betóduló Izraelt megdöbbentette. Meg is vetette emiatt és nebalának, gyalázatosságnak bélyegezte a kánaáni életet. Még törvényes intézkedéssel is védekezett ellene: «Egyiptom cselekedetei szerint és Kánaán cselekedetei szerint ne cselekedjetek» (Mózes III. 18. 3). Dea meghódítottak, akikkel összeházasodtak, mégis rájuk diktálták a szokásaikat. A törzsek letelepedése nem volt végleges; egyesek később helyet cserélnek, mások a válságos pillanatokban nem sietnek megtámadott testvéreik segítségére és különszakadási törekvések kísértenek. Debóra prófétanő hősies fellépése idején is (Bírák 5), mikor az északi törzsek területének őslakói megkísértik a jövevények kiszorítását. Juda, Simon, Lévi és Gád törzsei távol tartják magukat, Debóra éneke meg sem említi nevüket; a hegemóniát Efrájim gyakorolja, ennek területén volta silohi Szentély. Egyébként pedig nagy az anarchia, «ki-ki azt teszi, amit jónak talál» (Bir. K.), csak itt-ott lép fel egy-egy hősies lelkületű vezér (sófét, bíró), aki ideig-óráig egységet teremt és visszaveri az ellenséget (pl. Sámson, Gideon). Királyválasztásra is történik kísérlet, Abimelech 3 éven át uralma alatt tartja a szichemieket, de ez a vállalkozás is dugába dől és a filiszteusok az egész országot elárasztják. Ezek ellen a próféták (nábik), élükön Sámuellel, szent háborút hirdetnek. Sámuelben a bírói és papi tisztség egyesül. A nép azonban már tisztán világi hatalmat képviselő királyt akar maga fölé «a többi népek példájára». Sámuel ellenzi e gondolatot, figyelmezteti a népet annak balkövetkezményeire. A király népe fölé emelkedve, magát és házát tekinti öncélnak, a népet pedig rabságba hajtja, eszközül használja. De intelme nem használt és ezért kénytelen-kelletlen olyan embert választott, ki testileg kimagaslott, de egyebet nem tudott róla. Izrael tehát elérte, amit kívánt: más népek mintájára királyságot alkotott. De a «papi birodalom és szent nép» Mózesi hagyatéka nem vetkőztethette le végkép Isten-uralmi jellegét, nem válhatott hasonló világi birodalommá, mint a keleti királyságok. Saul király hazafias és népéért életét kockáztató király volt, de Sámuel mégis megbuktatta házát és ezt azzal indokolta meg, hogy Saul egy ízben Isten tilalma ellenére hadseregét jóllakatta a hadi zsákmányból. (Az indokolás homályos, hiszen hadvezér nem válogathat, mikor élelmeznie kell a hadsereget.) A dinasztia-változásnak más, mélyebb okai lehettek. Dávid, a filiszteusok elleni harcok ünnepelt hőse szorította ki Saul fiát, Izbósetet az uralomból és trónra lépett. Meghódítja Jeruzsálemet és azt teszi székvárossá. Állandó hadsereget szervez és teljesen világiasan rendezkedik be. Most nyilvánul meg a nép szíve mélyén élő vallásos érzület a néplelkiismeretet képviselő próféták ajkain. Amikor Dávid pompázatos templom építéséhez fog, Nátán próféta meginti, hogy Isten eddig csak sátorban honolt, nem felel meg lényének az emberi ízléshez mért pompa. Amikor a király egy nőrablást enged meg magának (l. Uriás levél), ugyancsak Nátán próféta híressé vált hasonlatával bűnét szemére lobbantja; egy ízben pedig népszámlálás miatt Gád próféta sújtja isteni büntetéssel. A zsidó királyság tehát Isten felső uralma és prófétai ellenőrzés alatt álló hatalom volt. A Sámuel személyében megtestesített kettős méltóság, a vezéri és papi tisztség csak személyekben oszlott meg, de el nem enyészett. Ezentúl is állandóan ott találjuk a királyok oldalán a vallásos lelkiismeret szószólóit: a prófétákat. A világi és erkölcsi hatalomnak e kölcsönös ellensúlyozása vált mintájává még a középkornak is a császárság és egyház közötti villongásban, azzal a különbséggel azonban, hogy a prófétaság nem tett szert és nem vágyott világi hatalomra, hanem csupán azt kívánta, hogy a király, kinek magának kellett a Tórát lemásolnia, maga is tartsa meg. Salamon még világiasabb uralmat honosított meg. Fejleszti a külkereskedelmet, új közigazgatási beosztást létesít, mely azonban nem néptörzsenkénti megoszlás, hanem tisztán adóbehajtási célzatok után indult. Hogy hasznos politikai támaszra szert tegyen, elveszi az egyiptomi király leányát és ezzel megteszi Palesztinát karaván korridorrá Egyiptom és Babilonia között. Mindez magával hozza a keleties, fényes udvartartást és a nép adóval való túlterhelését. A templomépítéssel is inkább dinasztikus, mint vallási érdeket szolgált, azért, mert ezzel közvetlen felügyelete alá vonta a papságot és nem átallotta, hogy a költségek előteremtésére húsz északi várost elzálogosítson. Ez már a nép elégületlenségét váltotta ki, főkép az északi törzsekben s az efrajimi adóbehajtónak: Jerobeámnak hálás szerepe volt Achia prófétával, aki Salamont bálványimádása miatt akarta a trónról letaszítani: Salamon fiával, Rehabeámmal szövetkezett. Az északi törzseket elszakadásra bírta és később az északi törzsekkel «Izráel» királyává kiáltatta ki magát. Ezentúl két zsidó állam áll fenn és küzd egymás ellen. A politikai szakadást mélyíti Jerobeám vallási reformja is, mely a sátorosünnepet egy hónappal kitolja, csak azért, hogy a régi jeruzsálemi zarándoklat ne vonja az ő alattvalóit is a judeai fővárosba, sőt annyira ment, hogy az istenséget is arany bikák alakjában tette imádat tárgyává. A monoteizmust a nép hitéből kiirtani már nem lehetett, de a szomszéd népek példájára az istenséget érzékelhetővé és megközelíthetővé tenni még mindig sikerrel járt. Szerencsére a népegységet biztosító két intézményt: a nyelvet és a próféciát nem lehetett sem megváltoztatni, sem elnémítani, legkevésbé pedig kiközösíteni. Judabeli próféták jártak át Izraelbe is és nagy hatással hirdette Ámosz: «Elesett, feltámaszthatatlanul Izrael hajadona, elterül a földjén, nincs ki feltámassza.» Az északi királyságnak ősbűne volt a bitorló dinasztia, ez nem tudta úgy meggyökereztetni a királyság iránti hódolatot, mint a Dávid háza; megállandósul a trón villongás, úgy, hogy csak az egy Hosea próféta alatt hét király, többnyire királygyilkos kerül a trónra. Ilyen viszonyok között a prófétaság köré egész új szervezet tömörül: a rechabiták rendje, mely a városi fényűző kultúrában látja az imperializmus bűnének és minden nemzeti veszedelemnek kútforrását és ezért a világias élettel szakítva, félrevonul, házakból pusztai sátrakba költözködik és nemcsak a borivással szakít, hanem a földműveléssel is. Acháb király idejében ismét nemesen hevül a prófétai elszántság. A király megöletett egy polgárembert, hogy elkobozhassa a szőlőkertjét. Elijáhu (Illés) elébe áll és a szemébe vágja: «gyilkoltál és még örökölsz». Ennek a prófétának működése rávilágít arra a vallásos ingadozásra, mely e korban a lelkeken erőt vett. A tiszta Egyistenhit elhomályosult, viszont a föníciai származású királynő által meghonosított idegen kultusz csak a bálványimádás formáját nyomta rá a meggyökeresedett Egyistenhitre. Elijáhu egy nyilvános «istenpróbán» kigúnyolja e szinkretizmust: «meddig sántikáltok még két ágon ?» Izrael történetét Elijáhu legszívesebben csendes patakként látta volna lefolyni, mely nyugodtan halad célja felé. A Hórebre zarándokol, hogy közelebbről hasson reá Mózes szelleme. Itt úgy észleli, hogy «nem szélviharban van az Isten, nem is földrengésben és nem tűzben, hanem szellő halk suttogásában», szerény, zajtalan állami életben. De rég kizökkentette e szerény csöndességből a zsidó nép életét Salamon, amikor egyiptomi összeköttetései kedvéért tág kaput nyitott a déli hatalmasságnak és magára zúdította ezzel az északi ellenhatalomnak, Asszíriának féltékenységét. Most a két ellenség Izraelen és Judán keresztül száll szembe egymással. A prófétaság bizonyul most is annak az intézménynek, mely hivatva van a vallás intő szavával gátat vetni a királyok világias érdekű szövetkezésének és ezzel a pogány erkölcsök behurcolásának. Fel is tartóztatják ideig-óráig a veszedelmet, de a világi érdek felfegyverkezetten állott az ő szavukkal szemben és győzött, úgy azonban, hogy örvénybe sodorta a nemzetet. Asszíria abban a törekvésében, hogy a tengerhez kijáratot szerezzen, Szíria és Izrael országára veti ki hálóját. Ezek Judát akarják szövetséges társul megnyerni, de ekkor Egyiptom zúdítja ellene seregeit. Ámosz, Hósea, Micha próféták még csak az erkölcsök elpogányosodása ellen emelték fel szavukat, azonban Ezsajás (Jesája), Jeremiás és egy sereg más próféta már az államügyek vezetésére is alkalmazták vallás-szempontjaikat és ellenezték a dinasztikus politikát, a szövetkezést. A mózesi Isteneszme védelmi alá helyezik a birodalom sorsát. Ezsajás szerint Isten sem a magán-, sem az állami életben nem tűri el a jogtalanságot és az erőszakot Ő minden gőgöt megaláz, Asszur az ő rengeteg hadseregével is csak «eszköz az Ó kezében » és majd ítéletet tart fölötte; «Egyiptom csak ember, nem Isten». Isten ítéletbe száll saját népével is, megtisztítja és az ő Messiását küldi Dávid házából való király személyében, aki alatt igazság és béke fog uralkodni. Az így megtisztult nép fennmarad és tanítójává lesz a világ népeinek. Ezzel ellentétben Micha már pesszimisztikusabban ítéli meg Izrael jövőjét: «Cion mezővé fog felszántatni.» Manasse király most Asszíriához való hűbéri viszonyban keres menedéket és ennek kedvéért ismét elpogányosítja a nép vallását. Viszont fia Jósia újból visszaállítja az Egyisten tiszteletét, sőt a most papi rejtekéből előhozott Tórát ünnepiesen felolvastatja, megesketi rá a népet és ennek alapján rendezi újból a kultuszt. De a veszedelmet feltartóztatni nem sikerül. Egyiptom haddal támad Judára és Jósia király a csatatéren találja halálát. Nebukadnecár babiloni király kiűzi ugyan az egyiptomi hadsereget Judából, de ezentúl hatalmában is tartja e birodalmat, leteszi királyát, mást rendel helyébe és végül a felkelést megkísértő Cidkijáhut elfogatja, megvakítja és a nép színe javával együtt fogságba hurcolja, a nép alsóbb rétegét az országban hagyja és Gedaljahu kormányzósága alá helyezi, akit azonban egy királyi herceg meggyilkoltat. Ez rettegésbe hozza a nép nagy részét és Egyiptomban keres menedéket, ahová Jeremiás próféta is követi. 3. Az állami élet ideiglenes szünetelése. Izráel pusztulásával az elpogányosodás veszedelme már nem kísértett, a Babiloniába került Juda pedig raboskodása alatt még inkább magába szállott és hivatására eszmélt. A prófétai tanítások itt sem szüneteltek, a foglyok között élt Ezékiel próféta és a Névtelen babilóniai, kinek szózatait Ezsajás könyvének 40-66. fejezeteiben találjuk; állandó levélbeli összeköttetésben maradt velük Jeremiás is. De a jövendőbe irányuló jóslatoknál is inkább hatottak most már a történeti könyvek tanulságai, melyeket ez időben állítottak össze a próféták (Neviim risónim, első, értsd: múltakról szóló próféták: Jósua, Bírák, Sámuel, Királyok K.; szemben a neviim achrónim, a jövendőkre utaló prófétákkal). A külső bánásmód meglepően jó volt, Jeremiás hozzájárulásával házakat építettek, szőlőket ültettek és annyira meggyökereztek, hogy sokan többé visszatérésről hallani sem akartak. Mindamellett vallásukat nem adták fel ezek sem, bár közel állott a kísértés, miután Isten segítségében. Cion rendíthetetlenségébe vetett hitük csalódásba sodorta a reményüket. De a próféták meg tudták győzni őket arról, hogy a fogságbajutás is Isten akarata volt és így Isten nem tehetetlennek bizonyult az ellenséggel szemben, hanem fenségesnek az ítéletben, igazságos világkormányzónak, az erkölcs részrehajlatlan urának, ellenben Izrael volt az, aki eddig sötétben járt és nem akarta a gondviselés útjait felismerni. A múltjukat lezárták, most a jövő számára kellett újonnan berendezkedni. Oltárt építeni valószínűleg nem lehetett, de nem is akarhattak idegen földön és a próféták nem is támogatták volna az erre irányuló mozgalmat, mivel ők csak szellemi, szívbeli istentiszteletet kívántak. A népvallás csakugyan itt alakul át szellemi vallássá: zsinagógákat, gyülekező házakat alakítanak, ahol a prófétai könyveket olvassák, áldozás helyett imádkoznak, a papok helyét világiak foglalják el, kik erre személyes rátermettséget mutatnak fel. De a régi törvényt is érvényre akarják juttatni a jövőre. Ezékiel próféta emlékezetből összeállított könyve végéhez szigorúan papi jellegű kódexet csatol, bár prófétai felfogásához híven ő is abban látja a megújhodást és a jövő reményét, hogy «egységet szívet adok beléjük és új lelket adok beléjük; eltávolítóm a kőszívet keblükből és adok nekik hússzívet» (11. 19). A csüggedőkbe reményt kelt, hogy Isten még a kiszáradt csontokat is tudja életre kelteni, annál inkább egy élő népet, amely csak hiszi, hogy meghalt, mivel az ősök bűnei alatt kell elvesznie. Rámutat arra, hogy az ősök lerótták már bűneiket, az utód nem szenvedhet miattuk, mert Isten egyénenként ítél az emberek felett. Még hathatósabban működött közre a remény és nemzeti érzés fenntartásában a Névtelen próféta, aki ékesszólóan fejtegeti, hogy Istennek céljai vannak Izraellel, a múltban rajta kellett bemutatnia igazságszolgáltatását, a jövőben pedig általa akarja világuralmát a népek között hirdetni. Isten fáklya hordozója Izrael, Cyrus perzsa király pedig az ő felkentje, aki a népet kiszabadítja és hivatásának teljesítésére engedi. Babilonia azzá vált most Izrael számára, ami régente Egyiptom: vaskohóvá, melyben a salaktól megtisztult. 4. Az állami élet újjáalakulása a zsidó vallásos elv uralma alatt és végső élethalálharca Cyrus csakugyan megengedi a zsidóságnak, hogy visszatérjen hazájába. De csak 42,000 lélek él az engedéllyel. A hazatérés két vezér alatt megy végbe: az egyik pap (Jósua), a másik pedig királyi herceg (Zerubábel). Ez a kettős szervezet mutatja már, hogy a fogságban felülkerekedik a vallásos meggondolás és az új állam élete már a teokrácia jegyében indul meg. Azóta is rajta maradt a zsidóságon ez a kétirányú igazodás (a hasmoneusok, főpapok és királyok egy személyben, a rabbik és gáónok mellett az exilarchák, a mai hitközségben pedig a rabbi mellett a hitközségi elnök intézik együttesen a hitközségi ügyeket). Legelső gondjukat a Templom helyreállítására fordították, ebben azonban akadályozzák őket a szamaritánusok. Körülbelül száz esztendő múlik el és még mindig nem áll a Templom a régi fényében. Ekkor Ezra és Nehemia újabb csapatokat vezetnek fel a «Gólaból» (számkivetettség, bujdosás). Ezek új lendületet hoznak, a Templom helyreáll és Jeruzsálem újból benépesedik ; az országba betódult idegeneket kiszorítják, sőt a velük kötött házasságokat is felbontják, nehogy a régi baj, a pogány szellem elharapódzása ismét kiújuljon. Szociális reformokat létesítenek te egyszer s mindenkorra intézménnyé teszik a Tóra felolvasását és értelmezését. Az eddigi áldozati istentiszteletet lassanként háttérbe szorítják a demokratikus jellegű, mindenki számára tett Tóra-olvasás és tanulás, valamint az imádkozás behozatalával. A zsidóság volt hivatva a platói szofokrácia álmának megvalósítására. A Biblia megszűnt kizárólag papok jogalapja lenni és szabad magyarázata által a népművelődés leghathatósabb eszközévé lett. Ezt az elvet karolta fel újból később a reformáció, mikor, az újkori laikus vallásos gondolkodási szabadság magna chartájává tette a Biblia-olvasást. A Biblia-olvasási szabadság nemsokára lelkiismereti kötelességgé szentségesült és elsőnek hozta létre a kötelező iskolázást, - valamint ugyancsak elsőnek a «Szentírás» fogalmát. Megindult a régi vallásos iratok gyűjtése (Kánon), összeegyeztetése, idegen szellemű könyvek kirekesztésével (apokrifálás). Nemsokára előidézi ez a fordításoknak nagy irodalmát is, melyben a görög fordításnak (Septuaginta, l. Zsidó irodalom) az a nevezetes szerep is jutott, hogy a görög világgal megismertesse és megkedveltesse a zsidó tanokat, melyek sok hívet szereztek a zsidóság számára a pogány világból is. A perzsa uralomnak véget vet Nagy Sándor, ki szabadságot biztosít a zsidó vallásgyakorlat számára. Utódai alatt a nagy világbirodalom két részre oszlik: Egyiptomra és Szíriára. Mindkettőben laknak zsidók és tovább élvezhetik a politikai szabadságot. Egyiptomban annyira megkedvelik a görög műveltséget és a görög uralmat, hogy saját maguk templomi használatára lefordítják a Tórát. A történet ítélőszéke előtt való restelkedésből ezt a nemzetietlen lépést udvariassági ténynek, vagy kényszerűségnek tüntetik fel abban a költött mondában, melyet Aristeas levele c. görög apokrif könyvben találunk. Eszerint Ptolomaeus Philadelphus kívánta a fordítást és e célra 70 tudóst küldtek neki, kik külön zárt helyiségben csodamód szóról-szóra egyezően fordították. Ámde a sziriai Antiochus Epiphanes politikai célból erőszakkal hellenizálja a zsidóságot és a zsidó vallás gyakorlását halálos büntetés terhe alatt tiltja. Ez ellen a Makkabeusok keltek fel és hősies küzdelemben előbb a vallási szabadságot vívják ki (Kr. e. 165), a Templomot visszaszerzik és újjáavatják (l. Chanukka), később a politikai fennhatóságot is lerázzák (l. Makkabeusok). A zsidóság e család iránt való hálából a hős makkabeus fiúk életben levő tagját, Simeont ültetik Dávid trónjára; miután ezt saját veje: Ptolomaeus uralomvágyból megöli, Hyrkanos Jochanánban az új dinasztia megszilárdul. A hellenizmus utóhatását azonban nem lehetett ellensúlyozni, a zsidóság a kultúrától nem akart elzárkózni, másrészt pedig a vallásos reakció megkívánta, hogy tiszta zsidó hagyományos élet jusson uralomra. A vallástudomány népszerűsítésével a nép figyelme is a vallás kérdései felé fordul. Ezek közül különösen azok tartják izgalomban a kedélyeket, melyek a görög külvilághoz való viszonyban támasztanak nehézségeket. Az országnagyok politikai szükségességnek érezték, hogy a görög világgal úgy a diplomáciai, mint a társadalmi kapcsolatot ápolják, ebben pedig akadályozta őket a szombati munkaszünetet és étkezést szabályozó Biblia-fejtegetés, mely mind szűkebb és szűkebb körre szorította a mozgási szabadságot. Viszont a sovin hagyománybarátok ép a zsidóság külön jellegének megóvása végett tartották szükségesnek az ily irányú törvényfejtegetést. A hellenbarátok: a szadduceusok, a hagyományhívek pedig a farizeusok pártjában (l. o.) tömörülnek. A Szanhedrin tanácsában és a kormányzatban igyekeznek elveiket érvényre juttatni. A harc hevétől elkedvtelenedve sokan félrevonulnak, a régi rechabiták módjára pusztai, meditáló életre adják magukat és külön rendet alkotnak (esszénusok). A pártharc nem maradhatott soká elméleti téren, hanem átcsapott a gyakorlati kormányzatra is, mikor Salome Alexandrában nő került a trónra, ki a főpapságot kénytelen Jochanan fiára ruházni, míg az uralmat az ő nevében egy másik fia: Aristobulus gyakorolta. A hatalomnak ez a megosztása veszedelmes polgárháborút idézett fel, minek végzetes következménye volt a rómaiak segítségül hívása, Pompejus beavatkozása és az ország lassankénti teljes lenyűgözése. Ezt még elősegítette egy bitorló, a Makkabeus házba beházasodott Heródes király, aki nem értette meg, nem is osztotta népének nemzeti érzéseit és csak a római fennhatóság elismerésétől remélhette trónja megszilárdulását. Árulással és gyilkosságokkal tartotta magát Róma kegyében, mialatt a pénzsóvár római uralkodók mindinkább kiszipolyozták az ország anyagi erejét és halálra sebezték vallásos és nemzeti érzésében. A zsidóság végveszélyben érzi magát, megkísérti a lehetetlent: Róma ellen élet-halálharcot indít, de tízéves hősies küzdelemben elvérzik. Titus császárnak jutott az egykori Nebukadnecár szerepe, hogy a zsidó államot végkép feloszlassa, a Templomot elégesse, a népet pedig részint rabszíjra fűzze, részint pedig széjjelszórja. II. Az állami élet megszűnése után. 5. Az állami életből fennmaradt nemzeti erők gyűjtése a vallásos önállóság szolgálatában. Jeruzsálem másodszori pusztulásával véget ér a zsidó állami élet, de a nemzeti szellem nem aludt ki végkép. Rabbi Jochanan ben Zakkaj volt e kor Jeremiása, aki azt hirdette, hogy a zsidóság fölötte áll az állami életnek és új formákat kell magából kitermelnie. A római impérium ezért el is ismerte a zsidóságot nemzetnek, II. Agrippának meghagyta a királyi címet és birtokait. A fővárosból elüldözött zsidóság még mindig honi földön maradt, de most már nem a Templomban, hanem az iskolákban lüktetett a nép élete. Ez iskolák tekintélyét a Babiloniában maradt és azóta is odaszivárgó zsidóság, bárha szám szerint fölülmúlta az otthon maradottakat, oly tisztelettel ismerte el egy ideig, mint magát a Szanhedrint. Tevékenységükkel kiléptek az iskolák szokványos kereteiből és olyan határozatokat is hoztak, melyek mintha nem is vettek volna tudomást a Templom pusztulásáról, a jövőben várható újjáépítésre számítottak és általában irredenta célzatúak voltak. Meg is volt e tanítások hatása: Traján és Hadrianus császár alatt, egy félszázaddal a katasztrófa után Akiba és tudós társai újból felkelésre lobbantották a zsidó kedélyeket. a küzdelem, melyet Bar Kochba (l. o.) vezetett, véres vereséggel végződött és kegyetlen megtorlás vont maga után, még a tanszabadságot is elfojtották. A római udvarral való kapcsolatot az iskolafők (pátriárkák) tartották fenn ezentúl is. A térítést is megkísérelték a rómaiak, de ez ellen a lyddai határozatokban épített a Szanhedrin védősáncot. Ellenben nagyobb küzdelmet kell zsidóságnak most a terjedő kereszténység hittérítése ellen megvívnia. Az istenségnek megérzékítése egy rokonszenves, kegyes életű istenfia ember személyében nagy vonzóerőt gyakorolhatott még ez időben is a fantáziákra. Pál apostol pedig gondoskodott róla, hogy az új egyház számára nagy engedmények árán szerezzen híveket. Elengedte a körülmetélést és mind a súlyos szertartásokat azon a címen, hogy Jézus mint istenfia, teljes bűntelenségben való kivégeztetése által az Ádám óta öröklött ősbűnt (eredendő bűnt) kiengesztelte s így az Isten ingyen kegyelme, melyet fia leküldésében nyilvánított, olyan nagy, hogy ehhez képest az ember jócselekedete, szertartási érdeme elenyészik, hiábavalóvá lesz. «Új szövetség»-re lépett Isten az emberrel: a cselekedet helyett a hitet kívánja csupán. Ez az ingyen kegyelem, mint valami váratlan örökség természetesen ezreket csábított az új hit zászlajává. A zsidóságtól eltértek azonban még azontúl is zsidóknak vallják magukat, tartják is a zsidó vallási törvényeket (zsidókeresztények). De a Bar Kochba-féle felkelésben már nem vesznek részt, mivel ők már egy eljött Messiás mellett egy most eljövőben nem hihettek. Maguk a pogánykeresztények sem szakítanak mindenben a zsidósággal, vele ülik a szombatot és héberül imádkoznak a zsinagógákban; a törvény abrogálása csak elvben maradhatott, maguknak az apostoloknak kell észlelniük a végzetes libertinizmust, melyet ez a tan előidézett és disztinkciókkal kénytelenek a tömeget visszaterelni a igazság és házassági tisztaság útjaira. A zsidóság most az elszéledés előérzetében a törvényfejtegetés eddigi eredményének lezárásával, a Talmud írásba foglalásával igyekszik egységét fentartani. Minden ezzel szemben fellépő vagy ezt gyengítő törekvés idővel hiúnak bizonyul, a rabbinizmus diadalmasan áll ki minden ostromot. Az ezentúl következő tizennégy sz. egyetlen korszakká olvad össze. A zsidóság élete egyrészt vértanúságba fullad, másrészt irodalmi és vallástörténeti mederbe terelődik. Ezt a korszakot csak kevéssé színezik a különböző országok változatai. A vértanúság a keresztény Európa területére szorítkozik és a keresztény ideológiából ered. Történeti tényként ki kell azonban emelni, hogy, nem a hivatalos egyház, hanem mindig a fellázított tömeg mérte a zsidóságra a legnagyobb szenvedéseket. A pápák védelembe is vették gyakran a zsidóságot úgy személyében, mint vallásos intézményeiben, noha becsülete iránt nem is tanúsítottak kíméletet. Sőt elvvé is vált, hogy a zsidóságot tűrni kell, mivel nyomorult helyzetében ép ez tesz tanúságot amellett, hogy aki Krisztust nem követi, szánalomra méltó sorsra jut. A legnagyobb eretnekirtó pápa III. Ince (1198-1216) is voltakép dogmatikus téren marad a zsidósággal szemben, mikor a keresztényektől való megkülönböztetésül sárgafolt viselés kényszerével bélyegzi meg, úgyszintén csupán dogmatikus álláspontjukat védték meg utódai is, akik a zsidókat hitvitákra kényszerítik keresztény papi tekintélyekkel (1240. Parisban, 1263. Barcelonában, 1413. Tortosában), vagy akik ghettóba szorítják és külön more judaico esküformulát kényszerítenek a zsidókra. Pápák sohasem üldözték ki a zsidókat államukból, sőt több ízben megrótták a királyokat, akik erővel keresztelték meg őket (Nagy Gergely a VI. sz.-ban) és kárhoztatták a keresztesek mészárlásait. II. Calixtus pápa (1119) Constitutio Judaeorum c. bullájában megtiltja a zsidó temetők feldúlását és ebben követi a lateráni zsinat is (1179). Pápák védik meg a zsidóságot a vérvád ellenében és, ami a pápáknál sok önmegtagadást követelhetett, saját elődeik rendelkezéseivel szemben elengedik a zsidójel viselését is. Sőt tovább is megy III. Pál pápa, amikor saját vallása szertartásainak korlátok közé szorításával betiltja a passziójátékoknak a Colosseumban való tartását, nehogy innen a nagy tömeg, megmámorosodva a látványosságtól, a védtelen zsidók ellen irányuló kihágásokra adja magát. IX. Gergely pápa (1233) a zsidóság védelmét egyenesen a közös bibliai alapra helyezi: «hisz egy atyánk van, egy Isten teremtett minket» (Maleachi 2. 10). V. Márton pápa eltörli a külön zsidóbíróságot és a rendes bíróság elé tereli a zsidóság peres ügyeit (Quamquam Judaeis-bulla 1429), megengedi zsidóknak az egyetemek látogatását és tiltja saját papságának, hogy hitszónoklataikban zsidógyűlöletet hirdessenek. X. Leo pápánál meghittje, a római rabbi eszközöl ki kihallgatást egyházi méltóságok számára. VI. Sándor megdorgálja a római zsidókat, kik hitsorsosaik bevándorlását üzleti féltékenységből meg akarják akadályozni. A zsidóság sorsára azonban az is döntő hatású, hogy mint kisebbség kénytelen meghúzódni a keresztény országokban abban az időben, mikor az egyház egyedül üdvözítő voltában vetett hit uralkodik a lelkeken. A «hitetlen» zsidó már a megjelenésével is kihívóan hatott a lakosságra és azzal, hogy a kereszténység jelvényeinek kijáró tiszteletadást kitartóan elkerülte, még fokozta az ellenséges hangulatot. Már a Biblia latin fordításának készítője: Jeromos egyházatya is gyűlöletes hangon szól a zsidókról. Justianus császár (527-565) törvénykönyvében megtiltja a zsidóknak a Biblia eredeti szövegében való olvasását és érvénytelennek mondja a zsidók tanúzását keresztények ügyében. Németországban IV. Henrik még tiltja erőszakos megkeresztelésüket, sőt az önkéntes kikeresztelkedőt is megfosztja a családi örökségtől, de a hűbériség korában a fejedelmek s városok tulajdonuk gyanánt tekintik a zsidókat (Kammer-knecht), úgy, hogy nekik kellett védőurukat drágán megvásárolniuk. A keresztes hadjáratok idején természetesen Krisztus állítólagos megölőire irányult a gyűlölet és ezrével koncolták fel a zsidókat. Csak a magyar zsidóságot kímélte meg Kálmán király, aki a keresztes hadakat nem engedte az országon átvonulni. A középkori babonás. hit vérváddal és ostyafertőzés vádjával is illette a zsidóságot és újabb áldozatokat prédált belőle. Zsidókiűzések között a legnagyobbak: Franciaországból Szép Fülöp alatt .1306, Angliából I. Eduárd alatt 1290; a legvégzetesebb Spanyolországból 1492 és Portugáliából 1498. Az egyedül üdvözítő egyházban való hit mélypontjára jutott az inquizició intézményében. Ezt a spanyol fajtisztaságra alapított nemzeti politika indította meg ugyan, de az egyház szolgáltatta hozzá az eszközöket. Az egyház minden kéteshitű eretnek kikutatására kémszervezetet létesített, a zsidó marannosok, vagyis kereszténységre kényszerített, de titokban zsidó vallást gyakorlók ellen vizsgálatot indít és a gyanúsakat a legfényesebb egyházi ünnepségek kíséretében a világi hatóságok közreműködésével (autó da fé) máglyára veti, miután előbb még a legképtelenebb módon meggyalázta és megkínozta őket. Az inquizició elől menekülteket szerencsére a protestáns vallású Hollandia szívesen befogadja és itt sikerül a zsidóságnak a kereskedelem felvirágoztatásával a vendégszeretetet meghálálni. Angliában is a puritán bibliabarát szellem fölülkerekedésének köszönhető, hogy Manasseben Izraelnek a zsidók bebocsátására irányuló feliratát a parlament és Cromwell Olivér lord protector nagy figyelemre méltatták, őt magát államköltségen vendégül fogadták és utóbb kérelmét teljesítették (1650). Lengyelországban a zsidóság annyira meghonosodott, hogy itt az a monda is talajra talált, mely szerint egy interregnum idején zsidó talmudistát (Saul Wahl) választottak királlyá. A talmudtanulmány nagy virágzásnak indult, de egyszerre véget vet a zsidó jólétnek a Chmelnitzky-féle vérfürdő, mely az adóbehajtást torolta meg. Máskéőp alakult több tekintetben a zsidóság helyzete a keleti országokban. Keletről származik minden vallás és Keletről várja manapság is a hitében enervált Nyugat a lelki felfrissülést. A Kelet talaján a népvándorlás idejében lehetővé vált a magyarral rokon kazár néptörzsnek, hogy a három vallás között válogatva, zsidó vallásra térjen. A Keletről Spanyolországba betódult mórok között éri el a zsidó műveltség és a zsidóság megbecsülése a csúcspontját. A kalifák zsidó miniszterekre bízzák a legfontosabb államügyek vezetését, ezek pedig nem szakadnak el a népüktől, hanem irányában róják le nagyságuk eléréséért a hálát, amennyiben mecénásokként ápolják a zsidó tudományt és irodalmat és nevelik népüket világias viselkedésre. Törökországban II. Mohamed politikai jogokkal ruházza fel az odamenekült zsidókat, Bajazet szultán, mikor Buda elfoglalása után megismerkedett a törökföldre menekült zsidókkal, kárörömét fejezte ki II. Ferdinánd császár fölött, hogy legjobb alattvalóitól fosztja meg magát és gazdagítja velük ellenségét. II. Szelim alatt (1519-66) zenitjét éri el a zsidóság pozíciója, amennyiben Don József nászi, portugál menekült, jelentős állami, diplomáciai szolgálatai fejében naxosi hercegi rangot ér el, amellett, hogy hathatós pártfogásába veszi az odamenekült magyar és a pápai államból kiűzött zsidókat. A közép- és újkorra terjedő ezen hosszú, egyhangú korszak alatt sem aludt el a zsidó néplélek. A legfőbb vallásos kérdések, melyek a Talmud körül felmerültek, a nép egészét is mozgalomba hozták. Keletről indult el a karaita lázadás a Talmudnak állítólag önkényes és mesterkélt megállapításai ellen, mely egy külön szekta alapítására vezetett. Ez számos ősi intézményt megváltoztatott és a tefillint, sófárfuvást, az ünnep másodnapját, a hús és tej keverék tilalmát, valamint a befogadott imakönyvnek használatát elvetette. A nyugatnak szellemi terméke a tudomány és bölcselet, de a világ bölcseleti irodalmának alapvető és máig sem elavult klasszikus műveit az arabok mentették át a keresztény középkor tudományellenes sötétségén és zsidó fordítók révén jutott el a reneszánsz idején az európai irodalomba. Ez a bölcseleti irány a zsidóknál nem fordult ugyan. a Talmud ellen, sőt azzal igyekezett tanításait alátámasztani, mindamellett egy ízben a Talmudot féltőknek Majmuni elleni állásfoglalásából folyólag olyan mozgalom indult meg, mely az egész zsidóságot izgalomban tartotta, kiátkozásokat és hatósági közbelépéseket, sőt zsidó irodalomüldözést is vont maga után. Keletről indul el a kabbalista mozgalom is, mely a talmudi törvénykultuszban megmerevedő vallásos lelkületnek a prófétai érzület felelevenítése révén. való megújhodását eredményezte, mindaddig, míg maga is szertelenségekbe nem esett. Merengése rajongásba, csodák várásába csapott át. Álmessiásokért hevült és ezek miatt világra szóló mozgalmakat keltett, melyekbe a szultán, a pápa és fejedelmek is belesodródtak (l. Álmessiások). E mozgalmak lelki alapja a zsidóságnak a Szentföld iránt soha ki nem aludt kegyeletes vonzódása volt és ez úgy fejezte ki az ősi haza iránt való igényeit a középkor nyelvén, amint azt manapság a cionista sajtómozgalom a jelenkor nyelvén fejezi ki. 6. A zsidó vallásos néptudat beilleszkedése az általános kultúrába. A XVIII. sz. felvilágosodása a zsidóságnak is meghozta úgy a kulturális, minta politikai felszabadulást. Mendelssohn Mózes az első zsidó, ki nagy világi műveltségre tesz szert, német nyelven ír általános bölcsészeti és zsidó vonatkozású munkákat, lefordítja többedmagával a Bibliát német nyelvre és folyóiratot indít meg a modern zsidó iskoláztatás és műveltség terjesztése érdekében (l. Mendelssohn). Dohm révén elsőnek indítja meg a zsidóság egyenjogúsításának európai mozgalmát is, mely Franciaországban Mirabeau felszólalására visszhangot keltett és XVI. Lajos és Napóleon alatt el is érte célját. Napóleon az egyenjogúságot ugyan felfüggesztette, mert a zsidók uzsoráskodásának hírét vette, de az ügy tisztázására egy 110 tagú zsidó notable-gyűlést hívott egybe és miután ezen a zsidóság a hazához való ragaszkodást és a másvallásúakhoz való jó viszonyt vallásával összeegyeztethetőnek, sőt erkölcsi kötelességének vallotta, megalakította (a régi törvényszék mintájára) a 70 tagú Synhedriont. Ez azonban nem ejtett ki érdemleges munkát és a zsidók egyenjogúsításának kiépítése is elmaradt egész Lajos Fülöp uralkodásáig (1830), amikor is az állam a többi egyházzal egyenlően vállalta a zsidóság intézményeinek fenntartását. II. József császár türelmi rendelete (1782) megnyitotta birodalmában a zsidók előtt az ipari, katonai és tudományos pályákat, eltiltja a zsidók ellen irányuló kihágásokat, megszünteti a zsidófolt viselését ós a zsidóvámot. Az egyenjogúsítás gondolatát az amerikai Egyesült Államok nem is tartották szükségesnek átvenni, mivel ott már a jogok megadását is sértőnek találták, lévén a lelkiismereti szabadság az embernek veleszületett és kétségbevonhatatlan joga. Azért ott a kérdést valamennyi egyházra vonatkozóan sokkal alaposabban oldották meg, mert az állam teljesen feladta az egyházakhoz való viszonyát, semmiféle különbséget nem tett köztük, mindegyiknek megadta a teljes szabadságot azon határig, ameddig az állam vagy a másvallású polgárság sérelmet nem szenved, de egyébként a vallás választását és anyagi támogatását senkire nem tette kötelezővé és azt mindenkinek saját lelkiismeretére bízta. Ezt később Franciaországban is követték. Az egyenjogúsítási mozgalmak felszínre vetették Németország egyes tartományaiban, sőt Magyarországon is azt a követelést, hogy a zsidóság valljon szint a talmudi tanok és azoknak az állameszméhez való viszonya tekintetében. Ezen megalázó feltétellel szemben Riesser Gábor, az első zsidó ügyvéd és képviselőházi elnök védte meg hitfeleit (Der Jude c. folyóirat 1832-33). De ép e kornak kedvező hangulatát rontja meg a damaszkuszi és rodosi vérvád (1840), mely Európa szerte óriási izgalmat kelt és melyben az angol Montefiore Mózes és Crémieux zsidóvallású francia igazságügy miniszter s algíri kormányzó Viktória angol királynő és Lajos Fülöp pártoló közbelépését eszközölték ki Ratti Menton francia konzul ármánykodásai ellen. Mindezek az egyiptomi alkirálynál végül a pör revízióját és a vádlottak felmentését eszközölték ki. A tanulságokat levonva Montefiore és Crémieux a jövőbeli zsidóvédelem és egyszersmind a zsidóság földműves és ipari irányú nevelése céljaira megalapítják az Alliance Israelit Universellet Paris központtal. A felvilágosodás százada visszahatást váltott ki a pápai udvarnál. VI. Pius pápa 1775-iki ediktuma minden eddigi jóindulatú pápai intézkedést visszavon, tiltja a keresztényeknek a Talmud tanulását és terjesztését, a zsidóknak pedig a sírkőállítást és minden kegyeleti szertartás végzését. Viszont örvendetes jelenséget is szolgáltatnak a katolikus szellemű országok: Portugália 400 éves száműzés után visszabocsátja a zsidókat, sőt Uganda területét hajlandó az JTO (Jewish Territorial Organisation) céljaira átengedni. Olaszországban pedig I. Viktor Emánuel, Ferenc Józseffel egyidejűleg szentesíti a zsidók egyenjogúsításáról szóló törvényt (l. Emancipáció). A zsidóság egyenjogúsítása egész Nyugat-európában végbemegy a XIX. sz. folyamán. De Oroszország a cári tanácsadók rosszindulata alapján továbbra is középkori vadsággal kezeli a zsidókérdést és a háború előtti Románia sem egyenjogúsította a zsidókat, bárha az 1878-iki berlini szerződésben erre kötelezettséget vállalt. A zsidóság most, hogy levegőhöz jutott, saját keblén belül létesít reformokat, melyek az istentiszteletnek európaiasabb ízlés szerint való rendezésére és a vallásos követelményeknek a polgári élet igényeivel való összeegyeztetésére törekednek. Megváltozik a zsidóságnak arculata és kedélyvilága is, beleolvad a nemzetek egészébe és csak vallását tartja fenn szent örökség gyanánt.7. A zsidó néptudat védekezése az általános kultúrába való merülés ellen. Szomorúan kell észlelnie a zsidóságnak, hogy a világ nem hálálja meg neki a tőle kapott Bibliát és nem viseltetik bizalommal nemzeti érzése iránt. A Franciaországban lejátszódott Dreyfus-pör tárgyalásai alatt, mikor a vádlott személyéről az egész zsidóságra hárították a hazaárulás különben is alaptalannak bizonyult vádját, az ott egybesereglett hírlapírók egyikében a magyar zsidó Herzl Tivadarban villant fel a gondolat, hogy a zsidókérdés addig nem juthat nyugvópontra, míg nem kap egy nemzetközileg biztosított otthont Palesztina földjén. Az eszme oly gyújtó hatással volt, mint annak idején az álmessiások fellépése. A cionizmus mozgalma megindult, sőt sajtópropagandája révén meghódította a zsidóságnak, különösen az ifjúságnak egy részét és megnyerte jelentős államférfiak tetszését is, úgy, hogy a világháború zajában megérlelődött a Balfour-féle javaslat, mely a békekötésben el is fogadtatott. A deklaráció elismeri a zsidók jogait Palesztinára, amely angol protektorátus alatt a zsidóságnak rendelkezésére áll. (L. Cionizmus) A cionizmus megvalósulásával a következő főbb kérdések várnak a történelem válaszára. A palesztinai zsidóság az arab őslakossággal szemben meg bírja-e állani helyét? Gazdaságilag biztosítja-e a föld a zsidóság kellő berendezkedését,függetleníti-e kellően a külföldi behozataltól? A nemzeti érzés kielégülése nem semmisíti-e majd meg a régi ideálokat és nem idézi-e elő a vallási nihilizmust? Miképp lehet másrészt a Tórát és az ősi időkre szabott vallásos törvényeket a modern állami élet keretébe beilleszteni? (Pl. miképp kell a tized törvényét megvalósítani stb.) Külpolitikai konflagrációk esetére biztosítva van-e a zsidó állam tényleges semlegessége? A csekély számú lakosság felvételére korlátolt állam miképp hat vissza a szétszóródásban maradó zsidóság politikai sorsára ? Nem minősítik-e ezeket nemzeti kisebbségekké? A Palesztinában megtelepülő zsidóságban nem áll-e be a nemzeti származás szerinti tagozódás, vagy pedig nem fejlődik-e ott ki oly nacionalista sovinizmus, mely a zsidó prófétai tanításokkal ellenkezésbe jut és idővel az európai zsidó viszonyokra is káros visszahatással lesz? L. Bar Kochba, Giskalai János, Makkabeusok, Jézus, Hillel, Gamaliel, Simon és Juda patriarchák, Akiba, Farizeusok, Esszénusok, Szadduceusok, Chásszideusok, Gáoni korszak, Exilarcha, Gettó, Mártírok, Kereszténység és zsidóság, Messiás, Álmessiások, Mendelssohn, Reform- zsidóság.


Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 5520. címszó a lexikon => 1006. s köv. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

 

 

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

15520.htm

CÍMSZÓ: Zsidók története

SZÓCIKK: Zsidók története. A világfejlődés nagy síkján az a szelet, amelyen a zsidó nép eseményei első fellépésétől a mai napig lejátszódtak. De nem csak az események okát kutatja fel a történet, hanem eredményeiket és hatásaikat is. A Zs.-ben tehát azokat a hatásokat, amelyek kierjedtek a zsidó népszellemből és más népek életére ömlöttek át. Az eseményeket azonban nem vak sors zúdítja a népekre, hanem többnyire tudatos eszmékből bontakoznak ki és irányukat a törvényszerűség jelöli meg. A zsidó történetkutatásnak tehát az a feladata, hogy az eszmék gyökeréig hatoljon és hosszmetszetben tárja fel a zsidóság néplélektani életét. De ebben a szemléletben nem érvényesülhet az egyoldalúság, mert nincs nép, amely kivonhatná magát a kölcsönhatások alól és a néplélek megnyilvánulásaiban éppen a legdöntőbbek azok, amelyek idegen hatásokból sarjadtak ki. A zsidó nép történetében is súlyos tényező az idegen akarat. Sok nép és sok körülmény vetett ki magából kényszerítő hatásokat, amelyek azután a zsidó népéletben tovább forrtak. Ezeket az erőket és hatásokat közös nevezőre hozhatjuk a földrajzi helyzet fogalmában. Földrajzi helyzetében a kelet és a nyugat Görögország kultúrájának két szélsősége közé esik a zsidó nép. A Keletabsztraháló: eloldja magát a természettől és a jelenségek nem külön-külön, nem egyenként jelennek meg előtte, hanem úgy, hogy valamennyi egyetlen legmagasabb eszmében olvad össze, a semmiséggé finomult és a világgal szembenálló nirvánában. Ennek keresése merengővé és a természetes szenvedések iránt érzéketlenné, aszkétává neveli. A görög nép ellenben a természeti adottságokat, a konkrét jelenségeket méltatja figyelemre, azért válik érzésében élvezet-vágyóvá hedonistává , alkotásaiban művészivé, vallásában mitológussá és politeistává. A görög az emberről mintázza isteneit, emberi gyarlóságokkal és bűnökkel, a zsidó pedig az Isten képmására teremtett emberben hisz. A zsidó nép nem olyan merengő és pesszimisztikus, mint az indus és minden ünnepe: örömünnep. De nem hasonlít a göröghöz sem, mert a gondolkodása nem olyan materialisztikus, mint a görögé. Innen van, hogy a zsidóság szellemi vezérei nem természettudósok és nem matematikusok, akik azt kutatják, hogy mi van és mi hogyan van, hanem ethikusok és próféták, akik arról töprengnek: minek kell lennie és milyen világrend felel meg Isten akaratának. A zsidók istensége nem Eszme csupán, hanem személyes Isten, aki tud haragudni és szeretni, de nem él benn az élet szennyében, hanem abszolút magasságban fölötte áll. Mindezért azután nem a természet, vagy a történet eseményeihez tapadt epika a zsidó nép költészete, hanem a lélek mélyébe, az érzelem világába hatoló líra, amely a céltudatosságot és Isten gondviselésszerű akaratát érzi ki a világvalóságból és meg természetleírásaiban is ezt énekli meg. Nem véletlenségből alakult ilyenre a zsidóság, hanem azért, mert fejlődése földrajzi helyzetének törvénye alatt állt. Két egymással viaskodó világhatalom közé szorult, Egyiptom és Babilónia közé, az ő testén ütköztek állandóan össze az ellentétes érdekek és ez fejlődésében és történetében természetesen erős nyomot hagyott. Már a világtörténet küszöbén körülbelül 2000 évvel Kr. előtt világóriások mellett mint elenyésző tényező lép fel a zsidóság. Még pár száz évig élhet szabadságban saját eszméinek. Egyiptom, Babilonia és később más népek hatalma alá került, de nem merült el, sőt megérte e hatalmak hanyatlását és elmúlását, ő maga pedig megtartotta egyéniségét és ősi népjellemének átütő erejét is. Négyezer esztendő óta járja történeti útját a zsidóság. Sok fordulója van ennek az útnak, sok törése is. A legnagyobb törést akkor szenvedte, mikor Kr. u. 70-ben megszűnt állami életet élni és más népek életében ismeretlen, teljesen újszerű, sőt talán lehetetlen berendezkedésre: a diaszpórái életre ment át. Ez a törés két főrészre osztja tehát a Zs.-t, még pedig : I. az állami önállóság korára és II. a szétszóródás korára. Történelmi életében kevés ideig tartott a céltalan ide-odatántorgás. Még ki sem bontakozott fejlődésének első küzdelmeiből és szellemi energiája máris nagyjelentőségű célpontot talál, amely előhaladásra ösztönzi. Akkor még homályos lehetett a célpont, de sejtésképen mégis megérezte, hogy nem elég, ha csak önmagának él, élnie kell más népekért is. Atyai hagyaték gyanánt szunnyadhatott ez a gondolat ösztönében, vagy úgy hullott belé, mint az isteni rendelésről való emlékezés, mint annak az emléke, hogy Ábrahám, Izsák és Jákob istene papi népé -vé avatta Izraelt, a népek világosságá -vá és a nemzetek közvetítőjé -vé tette meg. Ami kezdetben csak sejtelem volt, hitté és vezető gondolattá válik az idők során. A nemzet minden törekvése fölé tarajlott és maga alá rendelt minden más gondolatot. Minden dicsőség között legtöbbre becsülte a tanítást. És vezéreiben, prófétáiban is mindenekelőtt ezt becsülte. Mózes a vezére, felszabadítója és törvényadója volt, de nem a vezért, a felszabadítót, a törvényadót dicsőíti az emlékezés, hanem a tanítót csupán. Mózes tanítónk -nak nevezi a zsidóság, amely maga is tanítónéppé erősödött. De nemcsak ebben mutatkozott meg elég korán az a törekvése, hogy kitisztítsa a barbár önzésből az emberiség céljait, de abban is, hogy a világtörténetben elsőnek vetkőzteti le kasztszervezettségét. Kíméletesen és kegyeletesen elismeri még a papság arisztokratikus ódon kiváltságait, de lassan-lassan kihalni hagyja ezt a kiváltságot és mint népegyéniség maga veszi át a valláserkölcs terjesztésének misszióját. Ezzel világvallássá küzdötte volna fel magát a zsidóság, ha a történeti adottságok ennek útját nem álljak. Az első korszaknak ez a misszió-érzetébe torkolló spiritualizmusa szent örökségképen száll át az utókorra. Az első korszak egyik utolsó prófétája mintegy végrendeletnek hagyja ránk: nem hadsereggel és nem erővel, hanem az Én szellememmel , tehát államszervezet és önálló terület nélkül is, tisztán az eszme összefogó erejéből élhet meg a nép és válhat példaadásával a népek tanítójává. Ettől az örökségtől azonban elüti a belőle kisarjadó kereszténység, amely szülőanyjának jogait és méltóságát magáénak vitatja és hogy ezeket megszerezhesse, szövetségre lép az útjába kerülő idegen kultúrákkal és saját elvei rovására meg is alkuszik velük. A politikai tevékenységből kirekesztett zsidóság csak éppen hivatásának örökségét mentheti meg, múltjának dicső hagyományaiba gubódzik és elmerül a talmudi irodalomba, hogy megmentse magát a késő jövő számára, mikor elérkezik az ő ideje és küzdhet igazáért, de nem fegyverrel, vagy politikai mesterkedéssel, hanem vértanúságával csupán. El is éri ezt a stációt, vállalja a vértanúságot és kitart mellette. És nem hiába, mert már ezzel is tanított. Történeti tudatában van a zsidóság legfőbb ereje és megmaradásának legfőbb feltétele is. Tanít, hogy megmaradhasson és hogy taníthasson, meg kell maradnia. Már nemcsak ösztönnek érzi az élethez való ragaszkodást, de vallásos kötelességtudásnak is, amint ez kifejezésre jut már a Biblia törvényében is, amely elrendeli az első történeti ünnepet: hogy megemlékezzél Egyiptomból való kivonulásodról életed minden idején át . Történet-biológiai törvényszerűség jelöli meg tehát a zsidóság fennállásának korszakait. A zsidó történetnek eddig vázolt két főkorszakát így oszthatjuk kisebb életszakokra: I. A zsidó állami élet fejlődésmenete 1. Az állami élet kibontakozásának ideje. 2. Az állami élet megszilárdulása a királyság intézménye által. 3. Az állami élet ideiglenes szünetelése. 4. Az állami élet újjáalakulása a zsidó vallásos elv uralma alatt és újabb élethalál-harca. II. Az állami élet megszűnése után. 5. Az állami életből fennmaradt nemzeti erők gyűjtése a vallásos önállóság fenntartásának szolgálatában különböző országokban. 6. A zsidó vallásos néptudat beilleszkedése az általános kultúrába. 7. A zsidó néptudat védekezése az általános kultúrába való belemerülés ellen. Így rétegezte egymásra különböző periódusait a zsidó népélet és a következő fejlődési mozgalmakat rögzítette le históriájában.1. Az állami élet kibontakozásának ideje. A zsidó népnek önálló közületként való első történeti fellépését messze idők homálya borítja. Körülbelül a Kr. előtti 2000-ik évre esik ez a sejtelmes kibontakozás, arra az időre tehát, mikor a zsidóság őse: a sémi nép indogermán népcsaláddal alkotott Palesztina földjén állami közületeket. De Babilonia sémi népe, amelytől az időben még nem szakadt ki külön életre a héber nép Izrael, Edom, Moab és Ammon együttvéve , a maga magasabb kultúrájával szellemileg teljesen meghódította egész Előázsiát, még Egyiptomot is. Ennek a kultúrának nagy fejlettségét nem csak a feltárt emlékek bizonyítják, de az is, hogy kánaáni területen várost teremtett, amely Kirjat széfer- Könyvváros néven virágzott és az akkori tudomány központja lehetett. Ez a tudomány nem omlott el a babiloni hatalommal, mert számos eleme: a csillagászat alapismeretek, a magasabb fokú matematika a logaritmus , a szótárkészítés szumir-akkád , továbbá a csatornázás és városerődítés a babilóniai kor hagyatékaként került át a mai kultúrába. A babilóniai istenképek művészi tökéletességét Donatello, Leonardo da Vinci és Michelangelo, a reneszánsz nagy mesterei is csodálták és inkább ezeket utánozták, mint a görög mintákat. A babilóniai Gilgames-eposz pedig minden korok elbeszélő költészetét annyira megtermékenyítette, hogy az epika forrásának mondhatjuk. Babilonia kultúrájának fölényét még Egyiptom is érezte, úgy, hogy az egyiptomi udvarban is a babiloni nyelv vált a diplomáciai érintkezés nyelvévé. Ékiratos táblákon őrizték itt meg azokat a leveleket is, melyeket az egyiptomi hódoltság alatt álló kánaáni fejedelmek intéztek a fáraókhoz. A Tel el Amarnában felfedezett irattárból kerültek elő azok a feliratok, melyeken Abdichiba kánaáni vazallus felpanaszolja, hogy a fáraó előnyben részesíti a chabiri héber törzset, holott ez állandóan az indogermán emorival együtt felkelést szít Kr. e. 1370 . Palesztina földjén ekkor számos helységnévben babiloni istennévvel találkozunk Nebó, Istár, Samás , viszont Babilonia területén héber törzsek Ábrám, József, Jerachmeél, Malkiél, Jeazriél, Jadua tanyáznak. Ezek le is igázzák az őslakosságot és az emoriakkal együtt Bábelt teszik meg fővárossá és itt héber dinasztiát alapítanak. Ebből származott a híres Hamurabi király, akinek máig fennmaradt nagyobb szabású törvénygyűjteményéből számos intézkedés és frazeológiájának sok szóformája itt-ott a Tórában is megtalálható. A babilóniai sémi kultúra erkölcsi tekintetben is felette áll az akkori indogermánnak. Itt nem találjuk sem az állatimádást, sem az ősök kultuszát, ismeretlen a kasztrendszer és a nőnek lenézése is. De a babilóniai szellemi kultúra fejlettségével mégsem áll egy színvonalon az erkölcsi kultúra. Indogermán befolyás alatt elzüllenek az erkölcsök és elharapódzik a fajtalankodás. Az erkölcsi züllésnek ettől a hátterétől kell eloldódnia Ábrahámnak. Mondá Isten Ábrámnak: Menj el a te országodból, szülőföldedről és atyád házából arra a földre, melyet neked mutatok. Móz. I. 12. 1 . Akár történeti személynek tekintsük tehát Ábrahámot, akár pedig a nép összefoglaló szimbólumának, családi történet alakjában hiteles tudósítást találunk a héber nép történetének kezdetéről. Kibontakozva a sémi rokonság kötelékéből, elhagyva eddigi hazáját, új népnek indul, még pedig vallásos eszme alapján és megalapítja az Egyistenhitet. A népek vándorútját követve Egyiptomba megy, ahol csakugyan találkozunk e korban a hikszosz nevű sémi néptörzzsel, melynek hódításai ellenében I. Tutmosis fáraó és utódai kénytelenek Mezopotámiába betörni és a thebai karnaki templom falaira rótt krónika szerint Megiddó és Taanak mellett nagy vereséget mérnek az itt letelepült kánaáni héber törzsekre és Palesztinára cédrus-, bor- és mézadót rónak ki. 1230-ban Kr. e. Merneptah fáraó így dicsekszik el a thébai feliraton : Lybia elpusztítva, Kánaánban zsákmányoltam, Askalon foglyom, Izrael csekély számú, magva nincs meg. Itt találkozunk először Izrael népével, mely már szakított Ammon-nal, Móabbal, Edommal és az ó-héber közösségből kilépett. Dubnow így jellemzi a zsidó nép fejlődését: Izráel, mint egy dió egymás után hantja le maghéjait, míg maga is cikkeződik és törzsekre oszlik . Hogy a bibliai családi elbeszélésekben csakugyan a nép történetét is szem előtt tartotta az elbeszélő, elárulja magát abban a szóban, melyet Rebekához intéz Isten, mikor Ézsau és Jákob születését helyezi kilátásba: Két nép van méhedben és két nemzet válik külön melledről, egyik nemzet erősebb lesz a másiknál és az idősbik szolgálni fogja a fiatalabbikat Móz. I 25.23 . A leváló Jismáel, Edom, Ammon és Moáb a történet folyamán majd testvéri, majd hűbéri viszonyt ápolnak Izraellel, olykor fellázadnak és betörnek országába. Izrael népe ezek emlékét abban is megrögzíti, hogy az ősök ajkaira adott áldásban és kiátkozó szavakban jellemzi és megbélyegzi őket. Így Ammont és Moábot vérfertőzött szülőktől Lót és leányaitól származtatja le, Jismáelt az arabokat , mint Ábrahámnak Hagar rabszolgával való pótházasságából származó sarját Isten angyalával: vadszamár ember -nek mondatja, kinek keze minden után nyúl, de kire mindenki ráteszi kezét Móz. I. 16. 11 ; Edom őse: Ézsau olyan ember, ki eladja egy tál lencséért elsőbbségi jogát, azután visszasírja. Történelmi tényt örökít meg a bibliai József-elbeszélés is, amennyiben csakugyan Egyiptom királya látta el élelemmel a kánaáni földön élő Izraelt, mint hűbéresét, mikor ott éhínség uralkodott. II. Ramses fáraó alatt a kisázsiai törzsek kivívták szabadságukat. Ez volt az alkalmas pillanat az egyiptomi héber nép felszabadítására is és Mózes l. o. volt az a férfiú, ki megértette a kor intelmét és a nagy történeti feladatra vállalkozott. Nem csekély lehetett a nehézség, mellyel meg kellett előbb küzdenie. Az egyiptomi rabságban a nép már-már teljesen feladta nemzeti tudatát. Mózesnek tehát a nép közönyével és akaratlanságával kellett előbb csatáit megvívnia. Nem a maga nevében jelentkezett, hanem Ábrahám, Izsák és Jákob még mindig varázslatos emlékét idézte fel és így hatott a nép szunnyadó öntudatára. Ezek a nevek egyesítették a törzseket és vonzalmat keltettek bennük az iránt a föld iránt, amelyet annak idején a sírhely megvásárlásával Ábrahám megszentelt és lefoglalt. De az ősök emlékénél is mélyebb és maradandóbb hatást gyakorolt az új Istenfogalom, mely minden más népétől lényegében elütő, sőt mondhatni azzal ellenkező. Nem az egység teszi e különbséget, mert ennek csak logikai, ismeretelméleti jelentősége volna, hanem a minősége. A Mózes hirdette Isten nem a természetből kinőtt, a természeti jelenségekkel változó, a természet törvényeinek alárendelt, hanem a természet fölött álló, abszolút lény, akinek a teremtett világgal szemben akarata van és ezen akarat teljesítésének mértékében, tehát az erkölcsi érdem szerint ítéli meg az embert. Az akarat vallása ez, nem világszemlélet, hanem világbírálat. Istent nem lehet sem bűvészettel, sem szertartásokkal megejteni, csak jó cselekedetek számítanak nála. A tórai törvényben is érvényesül ez az új felfogás. A Hamurabi-féle, különben magas fejlettségű jogi felfogással szemben is haladást jelez a Tóra, amennyiben külön rendelkezik a szeretet gyakorlásáról, egyébként részben kimondottan, részben csak per tangentem uralkodónak tételezi fel a sémi ősjogi intézményeket. Némely esetben a Tórában utalást sem találunk erre, de a Talmudban felbukkan annak nyoma. Más érzületet is lehel a bibliai törvény. Így a szombat a babilóniaiaknál böjtnap volt, melyen a pásztor nem ehet szénen sültet, nem válthat ruhát, a király kocsira nem ülhet, az orvos nem gyógykezelhet stb., a bibliai szombat ellenben a gyönyör és boldogság napja. A pusztában való kóborlás után az ígéret földje -nek határához értek, de az ország elfoglalása már Jósuára várt. A délvidékre Júda telepedett le, mely nemsokára magába olvasztotta Simon törzsét és vele külön csoportot alkotott a többivel szemben. A honfoglalás nem volt oly teljes, hogy egyes kánaáni városok meg ne tartották volna függetlenségüket, így maga Jeruzsálem is a jebuszi kezén maradt Bír. 1. 12 , míg Dávidnak nem sikerült megvennie l. u. o. végig . Ezek váltak később Izrael számára tőr -ré, Istennek pedig csapdá -vá Bír. 2. 3 . Mert Kánaán valláserkölcsi kultúrája, az ő természet-istenségeivel és az azok tiszteletére rendezett kicsapongásokkal, fajtalankodásokban elfúló ünnepségeivel a betóduló Izraelt megdöbbentette. Meg is vetette emiatt és nebalának, gyalázatosságnak bélyegezte a kánaáni életet. Még törvényes intézkedéssel is védekezett ellene: Egyiptom cselekedetei szerint és Kánaán cselekedetei szerint ne cselekedjetek Mózes III. 18. 3 . Dea meghódítottak, akikkel összeházasodtak, mégis rájuk diktálták a szokásaikat. A törzsek letelepedése nem volt végleges; egyesek később helyet cserélnek, mások a válságos pillanatokban nem sietnek megtámadott testvéreik segítségére és különszakadási törekvések kísértenek. Debóra prófétanő hősies fellépése idején is Bírák 5 , mikor az északi törzsek területének őslakói megkísértik a jövevények kiszorítását. Juda, Simon, Lévi és Gád törzsei távol tartják magukat, Debóra éneke meg sem említi nevüket; a hegemóniát Efrájim gyakorolja, ennek területén volta silohi Szentély. Egyébként pedig nagy az anarchia, ki-ki azt teszi, amit jónak talál Bir. K. , csak itt-ott lép fel egy-egy hősies lelkületű vezér sófét, bíró , aki ideig-óráig egységet teremt és visszaveri az ellenséget pl. Sámson, Gideon . Királyválasztásra is történik kísérlet, Abimelech 3 éven át uralma alatt tartja a szichemieket, de ez a vállalkozás is dugába dől és a filiszteusok az egész országot elárasztják. Ezek ellen a próféták nábik , élükön Sámuellel, szent háborút hirdetnek. Sámuelben a bírói és papi tisztség egyesül. A nép azonban már tisztán világi hatalmat képviselő királyt akar maga fölé a többi népek példájára . Sámuel ellenzi e gondolatot, figyelmezteti a népet annak balkövetkezményeire. A király népe fölé emelkedve, magát és házát tekinti öncélnak, a népet pedig rabságba hajtja, eszközül használja. De intelme nem használt és ezért kénytelen-kelletlen olyan embert választott, ki testileg kimagaslott, de egyebet nem tudott róla. Izrael tehát elérte, amit kívánt: más népek mintájára királyságot alkotott. De a papi birodalom és szent nép Mózesi hagyatéka nem vetkőztethette le végkép Isten-uralmi jellegét, nem válhatott hasonló világi birodalommá, mint a keleti királyságok. Saul király hazafias és népéért életét kockáztató király volt, de Sámuel mégis megbuktatta házát és ezt azzal indokolta meg, hogy Saul egy ízben Isten tilalma ellenére hadseregét jóllakatta a hadi zsákmányból. Az indokolás homályos, hiszen hadvezér nem válogathat, mikor élelmeznie kell a hadsereget. A dinasztia-változásnak más, mélyebb okai lehettek. Dávid, a filiszteusok elleni harcok ünnepelt hőse szorította ki Saul fiát, Izbósetet az uralomból és trónra lépett. Meghódítja Jeruzsálemet és azt teszi székvárossá. Állandó hadsereget szervez és teljesen világiasan rendezkedik be. Most nyilvánul meg a nép szíve mélyén élő vallásos érzület a néplelkiismeretet képviselő próféták ajkain. Amikor Dávid pompázatos templom építéséhez fog, Nátán próféta meginti, hogy Isten eddig csak sátorban honolt, nem felel meg lényének az emberi ízléshez mért pompa. Amikor a király egy nőrablást enged meg magának l. Uriás levél , ugyancsak Nátán próféta híressé vált hasonlatával bűnét szemére lobbantja; egy ízben pedig népszámlálás miatt Gád próféta sújtja isteni büntetéssel. A zsidó királyság tehát Isten felső uralma és prófétai ellenőrzés alatt álló hatalom volt. A Sámuel személyében megtestesített kettős méltóság, a vezéri és papi tisztség csak személyekben oszlott meg, de el nem enyészett. Ezentúl is állandóan ott találjuk a királyok oldalán a vallásos lelkiismeret szószólóit: a prófétákat. A világi és erkölcsi hatalomnak e kölcsönös ellensúlyozása vált mintájává még a középkornak is a császárság és egyház közötti villongásban, azzal a különbséggel azonban, hogy a prófétaság nem tett szert és nem vágyott világi hatalomra, hanem csupán azt kívánta, hogy a király, kinek magának kellett a Tórát lemásolnia, maga is tartsa meg. Salamon még világiasabb uralmat honosított meg. Fejleszti a külkereskedelmet, új közigazgatási beosztást létesít, mely azonban nem néptörzsenkénti megoszlás, hanem tisztán adóbehajtási célzatok után indult. Hogy hasznos politikai támaszra szert tegyen, elveszi az egyiptomi király leányát és ezzel megteszi Palesztinát karaván korridorrá Egyiptom és Babilonia között. Mindez magával hozza a keleties, fényes udvartartást és a nép adóval való túlterhelését. A templomépítéssel is inkább dinasztikus, mint vallási érdeket szolgált, azért, mert ezzel közvetlen felügyelete alá vonta a papságot és nem átallotta, hogy a költségek előteremtésére húsz északi várost elzálogosítson. Ez már a nép elégületlenségét váltotta ki, főkép az északi törzsekben s az efrajimi adóbehajtónak: Jerobeámnak hálás szerepe volt Achia prófétával, aki Salamont bálványimádása miatt akarta a trónról letaszítani: Salamon fiával, Rehabeámmal szövetkezett. Az északi törzseket elszakadásra bírta és később az északi törzsekkel Izráel királyává kiáltatta ki magát. Ezentúl két zsidó állam áll fenn és küzd egymás ellen. A politikai szakadást mélyíti Jerobeám vallási reformja is, mely a sátorosünnepet egy hónappal kitolja, csak azért, hogy a régi jeruzsálemi zarándoklat ne vonja az ő alattvalóit is a judeai fővárosba, sőt annyira ment, hogy az istenséget is arany bikák alakjában tette imádat tárgyává. A monoteizmust a nép hitéből kiirtani már nem lehetett, de a szomszéd népek példájára az istenséget érzékelhetővé és megközelíthetővé tenni még mindig sikerrel járt. Szerencsére a népegységet biztosító két intézményt: a nyelvet és a próféciát nem lehetett sem megváltoztatni, sem elnémítani, legkevésbé pedig kiközösíteni. Judabeli próféták jártak át Izraelbe is és nagy hatással hirdette Ámosz: Elesett, feltámaszthatatlanul Izrael hajadona, elterül a földjén, nincs ki feltámassza. Az északi királyságnak ősbűne volt a bitorló dinasztia, ez nem tudta úgy meggyökereztetni a királyság iránti hódolatot, mint a Dávid háza; megállandósul a trón villongás, úgy, hogy csak az egy Hosea próféta alatt hét király, többnyire királygyilkos kerül a trónra. Ilyen viszonyok között a prófétaság köré egész új szervezet tömörül: a rechabiták rendje, mely a városi fényűző kultúrában látja az imperializmus bűnének és minden nemzeti veszedelemnek kútforrását és ezért a világias élettel szakítva, félrevonul, házakból pusztai sátrakba költözködik és nemcsak a borivással szakít, hanem a földműveléssel is. Acháb király idejében ismét nemesen hevül a prófétai elszántság. A király megöletett egy polgárembert, hogy elkobozhassa a szőlőkertjét. Elijáhu Illés elébe áll és a szemébe vágja: gyilkoltál és még örökölsz . Ennek a prófétának működése rávilágít arra a vallásos ingadozásra, mely e korban a lelkeken erőt vett. A tiszta Egyistenhit elhomályosult, viszont a föníciai származású királynő által meghonosított idegen kultusz csak a bálványimádás formáját nyomta rá a meggyökeresedett Egyistenhitre. Elijáhu egy nyilvános istenpróbán kigúnyolja e szinkretizmust: meddig sántikáltok még két ágon ? Izrael történetét Elijáhu legszívesebben csendes patakként látta volna lefolyni, mely nyugodtan halad célja felé. A Hórebre zarándokol, hogy közelebbről hasson reá Mózes szelleme. Itt úgy észleli, hogy nem szélviharban van az Isten, nem is földrengésben és nem tűzben, hanem szellő halk suttogásában , szerény, zajtalan állami életben. De rég kizökkentette e szerény csöndességből a zsidó nép életét Salamon, amikor egyiptomi összeköttetései kedvéért tág kaput nyitott a déli hatalmasságnak és magára zúdította ezzel az északi ellenhatalomnak, Asszíriának féltékenységét. Most a két ellenség Izraelen és Judán keresztül száll szembe egymással. A prófétaság bizonyul most is annak az intézménynek, mely hivatva van a vallás intő szavával gátat vetni a királyok világias érdekű szövetkezésének és ezzel a pogány erkölcsök behurcolásának. Fel is tartóztatják ideig-óráig a veszedelmet, de a világi érdek felfegyverkezetten állott az ő szavukkal szemben és győzött, úgy azonban, hogy örvénybe sodorta a nemzetet. Asszíria abban a törekvésében, hogy a tengerhez kijáratot szerezzen, Szíria és Izrael országára veti ki hálóját. Ezek Judát akarják szövetséges társul megnyerni, de ekkor Egyiptom zúdítja ellene seregeit. Ámosz, Hósea, Micha próféták még csak az erkölcsök elpogányosodása ellen emelték fel szavukat, azonban Ezsajás Jesája , Jeremiás és egy sereg más próféta már az államügyek vezetésére is alkalmazták vallás-szempontjaikat és ellenezték a dinasztikus politikát, a szövetkezést. A mózesi Isteneszme védelmi alá helyezik a birodalom sorsát. Ezsajás szerint Isten sem a magán-, sem az állami életben nem tűri el a jogtalanságot és az erőszakot Ő minden gőgöt megaláz, Asszur az ő rengeteg hadseregével is csak eszköz az Ó kezében és majd ítéletet tart fölötte; Egyiptom csak ember, nem Isten . Isten ítéletbe száll saját népével is, megtisztítja és az ő Messiását küldi Dávid házából való király személyében, aki alatt igazság és béke fog uralkodni. Az így megtisztult nép fennmarad és tanítójává lesz a világ népeinek. Ezzel ellentétben Micha már pesszimisztikusabban ítéli meg Izrael jövőjét: Cion mezővé fog felszántatni. Manasse király most Asszíriához való hűbéri viszonyban keres menedéket és ennek kedvéért ismét elpogányosítja a nép vallását. Viszont fia Jósia újból visszaállítja az Egyisten tiszteletét, sőt a most papi rejtekéből előhozott Tórát ünnepiesen felolvastatja, megesketi rá a népet és ennek alapján rendezi újból a kultuszt. De a veszedelmet feltartóztatni nem sikerül. Egyiptom haddal támad Judára és Jósia király a csatatéren találja halálát. Nebukadnecár babiloni király kiűzi ugyan az egyiptomi hadsereget Judából, de ezentúl hatalmában is tartja e birodalmat, leteszi királyát, mást rendel helyébe és végül a felkelést megkísértő Cidkijáhut elfogatja, megvakítja és a nép színe javával együtt fogságba hurcolja, a nép alsóbb rétegét az országban hagyja és Gedaljahu kormányzósága alá helyezi, akit azonban egy királyi herceg meggyilkoltat. Ez rettegésbe hozza a nép nagy részét és Egyiptomban keres menedéket, ahová Jeremiás próféta is követi. 3. Az állami élet ideiglenes szünetelése. Izráel pusztulásával az elpogányosodás veszedelme már nem kísértett, a Babiloniába került Juda pedig raboskodása alatt még inkább magába szállott és hivatására eszmélt. A prófétai tanítások itt sem szüneteltek, a foglyok között élt Ezékiel próféta és a Névtelen babilóniai, kinek szózatait Ezsajás könyvének 40-66. fejezeteiben találjuk; állandó levélbeli összeköttetésben maradt velük Jeremiás is. De a jövendőbe irányuló jóslatoknál is inkább hatottak most már a történeti könyvek tanulságai, melyeket ez időben állítottak össze a próféták Neviim risónim, első, értsd: múltakról szóló próféták: Jósua, Bírák, Sámuel, Királyok K.; szemben a neviim achrónim, a jövendőkre utaló prófétákkal . A külső bánásmód meglepően jó volt, Jeremiás hozzájárulásával házakat építettek, szőlőket ültettek és annyira meggyökereztek, hogy sokan többé visszatérésről hallani sem akartak. Mindamellett vallásukat nem adták fel ezek sem, bár közel állott a kísértés, miután Isten segítségében. Cion rendíthetetlenségébe vetett hitük csalódásba sodorta a reményüket. De a próféták meg tudták győzni őket arról, hogy a fogságbajutás is Isten akarata volt és így Isten nem tehetetlennek bizonyult az ellenséggel szemben, hanem fenségesnek az ítéletben, igazságos világkormányzónak, az erkölcs részrehajlatlan urának, ellenben Izrael volt az, aki eddig sötétben járt és nem akarta a gondviselés útjait felismerni. A múltjukat lezárták, most a jövő számára kellett újonnan berendezkedni. Oltárt építeni valószínűleg nem lehetett, de nem is akarhattak idegen földön és a próféták nem is támogatták volna az erre irányuló mozgalmat, mivel ők csak szellemi, szívbeli istentiszteletet kívántak. A népvallás csakugyan itt alakul át szellemi vallássá: zsinagógákat, gyülekező házakat alakítanak, ahol a prófétai könyveket olvassák, áldozás helyett imádkoznak, a papok helyét világiak foglalják el, kik erre személyes rátermettséget mutatnak fel. De a régi törvényt is érvényre akarják juttatni a jövőre. Ezékiel próféta emlékezetből összeállított könyve végéhez szigorúan papi jellegű kódexet csatol, bár prófétai felfogásához híven ő is abban látja a megújhodást és a jövő reményét, hogy egységet szívet adok beléjük és új lelket adok beléjük; eltávolítóm a kőszívet keblükből és adok nekik hússzívet 11. 19 . A csüggedőkbe reményt kelt, hogy Isten még a kiszáradt csontokat is tudja életre kelteni, annál inkább egy élő népet, amely csak hiszi, hogy meghalt, mivel az ősök bűnei alatt kell elvesznie. Rámutat arra, hogy az ősök lerótták már bűneiket, az utód nem szenvedhet miattuk, mert Isten egyénenként ítél az emberek felett. Még hathatósabban működött közre a remény és nemzeti érzés fenntartásában a Névtelen próféta, aki ékesszólóan fejtegeti, hogy Istennek céljai vannak Izraellel, a múltban rajta kellett bemutatnia igazságszolgáltatását, a jövőben pedig általa akarja világuralmát a népek között hirdetni. Isten fáklya hordozója Izrael, Cyrus perzsa király pedig az ő felkentje, aki a népet kiszabadítja és hivatásának teljesítésére engedi. Babilonia azzá vált most Izrael számára, ami régente Egyiptom: vaskohóvá, melyben a salaktól megtisztult. 4. Az állami élet újjáalakulása a zsidó vallásos elv uralma alatt és végső élethalálharca Cyrus csakugyan megengedi a zsidóságnak, hogy visszatérjen hazájába. De csak 42,000 lélek él az engedéllyel. A hazatérés két vezér alatt megy végbe: az egyik pap Jósua , a másik pedig királyi herceg Zerubábel . Ez a kettős szervezet mutatja már, hogy a fogságban felülkerekedik a vallásos meggondolás és az új állam élete már a teokrácia jegyében indul meg. Azóta is rajta maradt a zsidóságon ez a kétirányú igazodás a hasmoneusok, főpapok és királyok egy személyben, a rabbik és gáónok mellett az exilarchák, a mai hitközségben pedig a rabbi mellett a hitközségi elnök intézik együttesen a hitközségi ügyeket . Legelső gondjukat a Templom helyreállítására fordították, ebben azonban akadályozzák őket a szamaritánusok. Körülbelül száz esztendő múlik el és még mindig nem áll a Templom a régi fényében. Ekkor Ezra és Nehemia újabb csapatokat vezetnek fel a Gólaból számkivetettség, bujdosás . Ezek új lendületet hoznak, a Templom helyreáll és Jeruzsálem újból benépesedik ; az országba betódult idegeneket kiszorítják, sőt a velük kötött házasságokat is felbontják, nehogy a régi baj, a pogány szellem elharapódzása ismét kiújuljon. Szociális reformokat létesítenek te egyszer s mindenkorra intézménnyé teszik a Tóra felolvasását és értelmezését. Az eddigi áldozati istentiszteletet lassanként háttérbe szorítják a demokratikus jellegű, mindenki számára tett Tóra-olvasás és tanulás, valamint az imádkozás behozatalával. A zsidóság volt hivatva a platói szofokrácia álmának megvalósítására. A Biblia megszűnt kizárólag papok jogalapja lenni és szabad magyarázata által a népművelődés leghathatósabb eszközévé lett. Ezt az elvet karolta fel újból később a reformáció, mikor, az újkori laikus vallásos gondolkodási szabadság magna chartájává tette a Biblia-olvasást. A Biblia-olvasási szabadság nemsokára lelkiismereti kötelességgé szentségesült és elsőnek hozta létre a kötelező iskolázást, - valamint ugyancsak elsőnek a Szentírás fogalmát. Megindult a régi vallásos iratok gyűjtése Kánon , összeegyeztetése, idegen szellemű könyvek kirekesztésével apokrifálás . Nemsokára előidézi ez a fordításoknak nagy irodalmát is, melyben a görög fordításnak Septuaginta, l. Zsidó irodalom az a nevezetes szerep is jutott, hogy a görög világgal megismertesse és megkedveltesse a zsidó tanokat, melyek sok hívet szereztek a zsidóság számára a pogány világból is. A perzsa uralomnak véget vet Nagy Sándor, ki szabadságot biztosít a zsidó vallásgyakorlat számára. Utódai alatt a nagy világbirodalom két részre oszlik: Egyiptomra és Szíriára. Mindkettőben laknak zsidók és tovább élvezhetik a politikai szabadságot. Egyiptomban annyira megkedvelik a görög műveltséget és a görög uralmat, hogy saját maguk templomi használatára lefordítják a Tórát. A történet ítélőszéke előtt való restelkedésből ezt a nemzetietlen lépést udvariassági ténynek, vagy kényszerűségnek tüntetik fel abban a költött mondában, melyet Aristeas levele c. görög apokrif könyvben találunk. Eszerint Ptolomaeus Philadelphus kívánta a fordítást és e célra 70 tudóst küldtek neki, kik külön zárt helyiségben csodamód szóról-szóra egyezően fordították. Ámde a sziriai Antiochus Epiphanes politikai célból erőszakkal hellenizálja a zsidóságot és a zsidó vallás gyakorlását halálos büntetés terhe alatt tiltja. Ez ellen a Makkabeusok keltek fel és hősies küzdelemben előbb a vallási szabadságot vívják ki Kr. e. 165 , a Templomot visszaszerzik és újjáavatják l. Chanukka , később a politikai fennhatóságot is lerázzák l. Makkabeusok . A zsidóság e család iránt való hálából a hős makkabeus fiúk életben levő tagját, Simeont ültetik Dávid trónjára; miután ezt saját veje: Ptolomaeus uralomvágyból megöli, Hyrkanos Jochanánban az új dinasztia megszilárdul. A hellenizmus utóhatását azonban nem lehetett ellensúlyozni, a zsidóság a kultúrától nem akart elzárkózni, másrészt pedig a vallásos reakció megkívánta, hogy tiszta zsidó hagyományos élet jusson uralomra. A vallástudomány népszerűsítésével a nép figyelme is a vallás kérdései felé fordul. Ezek közül különösen azok tartják izgalomban a kedélyeket, melyek a görög külvilághoz való viszonyban támasztanak nehézségeket. Az országnagyok politikai szükségességnek érezték, hogy a görög világgal úgy a diplomáciai, mint a társadalmi kapcsolatot ápolják, ebben pedig akadályozta őket a szombati munkaszünetet és étkezést szabályozó Biblia-fejtegetés, mely mind szűkebb és szűkebb körre szorította a mozgási szabadságot. Viszont a sovin hagyománybarátok ép a zsidóság külön jellegének megóvása végett tartották szükségesnek az ily irányú törvényfejtegetést. A hellenbarátok: a szadduceusok, a hagyományhívek pedig a farizeusok pártjában l. o. tömörülnek. A Szanhedrin tanácsában és a kormányzatban igyekeznek elveiket érvényre juttatni. A harc hevétől elkedvtelenedve sokan félrevonulnak, a régi rechabiták módjára pusztai, meditáló életre adják magukat és külön rendet alkotnak esszénusok . A pártharc nem maradhatott soká elméleti téren, hanem átcsapott a gyakorlati kormányzatra is, mikor Salome Alexandrában nő került a trónra, ki a főpapságot kénytelen Jochanan fiára ruházni, míg az uralmat az ő nevében egy másik fia: Aristobulus gyakorolta. A hatalomnak ez a megosztása veszedelmes polgárháborút idézett fel, minek végzetes következménye volt a rómaiak segítségül hívása, Pompejus beavatkozása és az ország lassankénti teljes lenyűgözése. Ezt még elősegítette egy bitorló, a Makkabeus házba beházasodott Heródes király, aki nem értette meg, nem is osztotta népének nemzeti érzéseit és csak a római fennhatóság elismerésétől remélhette trónja megszilárdulását. Árulással és gyilkosságokkal tartotta magát Róma kegyében, mialatt a pénzsóvár római uralkodók mindinkább kiszipolyozták az ország anyagi erejét és halálra sebezték vallásos és nemzeti érzésében. A zsidóság végveszélyben érzi magát, megkísérti a lehetetlent: Róma ellen élet-halálharcot indít, de tízéves hősies küzdelemben elvérzik. Titus császárnak jutott az egykori Nebukadnecár szerepe, hogy a zsidó államot végkép feloszlassa, a Templomot elégesse, a népet pedig részint rabszíjra fűzze, részint pedig széjjelszórja. II. Az állami élet megszűnése után. 5. Az állami életből fennmaradt nemzeti erők gyűjtése a vallásos önállóság szolgálatában. Jeruzsálem másodszori pusztulásával véget ér a zsidó állami élet, de a nemzeti szellem nem aludt ki végkép. Rabbi Jochanan ben Zakkaj volt e kor Jeremiása, aki azt hirdette, hogy a zsidóság fölötte áll az állami életnek és új formákat kell magából kitermelnie. A római impérium ezért el is ismerte a zsidóságot nemzetnek, II. Agrippának meghagyta a királyi címet és birtokait. A fővárosból elüldözött zsidóság még mindig honi földön maradt, de most már nem a Templomban, hanem az iskolákban lüktetett a nép élete. Ez iskolák tekintélyét a Babiloniában maradt és azóta is odaszivárgó zsidóság, bárha szám szerint fölülmúlta az otthon maradottakat, oly tisztelettel ismerte el egy ideig, mint magát a Szanhedrint. Tevékenységükkel kiléptek az iskolák szokványos kereteiből és olyan határozatokat is hoztak, melyek mintha nem is vettek volna tudomást a Templom pusztulásáról, a jövőben várható újjáépítésre számítottak és általában irredenta célzatúak voltak. Meg is volt e tanítások hatása: Traján és Hadrianus császár alatt, egy félszázaddal a katasztrófa után Akiba és tudós társai újból felkelésre lobbantották a zsidó kedélyeket. a küzdelem, melyet Bar Kochba l. o. vezetett, véres vereséggel végződött és kegyetlen megtorlás vont maga után, még a tanszabadságot is elfojtották. A római udvarral való kapcsolatot az iskolafők pátriárkák tartották fenn ezentúl is. A térítést is megkísérelték a rómaiak, de ez ellen a lyddai határozatokban épített a Szanhedrin védősáncot. Ellenben nagyobb küzdelmet kell zsidóságnak most a terjedő kereszténység hittérítése ellen megvívnia. Az istenségnek megérzékítése egy rokonszenves, kegyes életű istenfia ember személyében nagy vonzóerőt gyakorolhatott még ez időben is a fantáziákra. Pál apostol pedig gondoskodott róla, hogy az új egyház számára nagy engedmények árán szerezzen híveket. Elengedte a körülmetélést és mind a súlyos szertartásokat azon a címen, hogy Jézus mint istenfia, teljes bűntelenségben való kivégeztetése által az Ádám óta öröklött ősbűnt eredendő bűnt kiengesztelte s így az Isten ingyen kegyelme, melyet fia leküldésében nyilvánított, olyan nagy, hogy ehhez képest az ember jócselekedete, szertartási érdeme elenyészik, hiábavalóvá lesz. Új szövetség -re lépett Isten az emberrel: a cselekedet helyett a hitet kívánja csupán. Ez az ingyen kegyelem, mint valami váratlan örökség természetesen ezreket csábított az új hit zászlajává. A zsidóságtól eltértek azonban még azontúl is zsidóknak vallják magukat, tartják is a zsidó vallási törvényeket zsidókeresztények . De a Bar Kochba-féle felkelésben már nem vesznek részt, mivel ők már egy eljött Messiás mellett egy most eljövőben nem hihettek. Maguk a pogánykeresztények sem szakítanak mindenben a zsidósággal, vele ülik a szombatot és héberül imádkoznak a zsinagógákban; a törvény abrogálása csak elvben maradhatott, maguknak az apostoloknak kell észlelniük a végzetes libertinizmust, melyet ez a tan előidézett és disztinkciókkal kénytelenek a tömeget visszaterelni a igazság és házassági tisztaság útjaira. A zsidóság most az elszéledés előérzetében a törvényfejtegetés eddigi eredményének lezárásával, a Talmud írásba foglalásával igyekszik egységét fentartani. Minden ezzel szemben fellépő vagy ezt gyengítő törekvés idővel hiúnak bizonyul, a rabbinizmus diadalmasan áll ki minden ostromot. Az ezentúl következő tizennégy sz. egyetlen korszakká olvad össze. A zsidóság élete egyrészt vértanúságba fullad, másrészt irodalmi és vallástörténeti mederbe terelődik. Ezt a korszakot csak kevéssé színezik a különböző országok változatai. A vértanúság a keresztény Európa területére szorítkozik és a keresztény ideológiából ered. Történeti tényként ki kell azonban emelni, hogy, nem a hivatalos egyház, hanem mindig a fellázított tömeg mérte a zsidóságra a legnagyobb szenvedéseket. A pápák védelembe is vették gyakran a zsidóságot úgy személyében, mint vallásos intézményeiben, noha becsülete iránt nem is tanúsítottak kíméletet. Sőt elvvé is vált, hogy a zsidóságot tűrni kell, mivel nyomorult helyzetében ép ez tesz tanúságot amellett, hogy aki Krisztust nem követi, szánalomra méltó sorsra jut. A legnagyobb eretnekirtó pápa III. Ince 1198-1216 is voltakép dogmatikus téren marad a zsidósággal szemben, mikor a keresztényektől való megkülönböztetésül sárgafolt viselés kényszerével bélyegzi meg, úgyszintén csupán dogmatikus álláspontjukat védték meg utódai is, akik a zsidókat hitvitákra kényszerítik keresztény papi tekintélyekkel 1240. Parisban, 1263. Barcelonában, 1413. Tortosában , vagy akik ghettóba szorítják és külön more judaico esküformulát kényszerítenek a zsidókra. Pápák sohasem üldözték ki a zsidókat államukból, sőt több ízben megrótták a királyokat, akik erővel keresztelték meg őket Nagy Gergely a VI. sz.-ban és kárhoztatták a keresztesek mészárlásait. II. Calixtus pápa 1119 Constitutio Judaeorum c. bullájában megtiltja a zsidó temetők feldúlását és ebben követi a lateráni zsinat is 1179 . Pápák védik meg a zsidóságot a vérvád ellenében és, ami a pápáknál sok önmegtagadást követelhetett, saját elődeik rendelkezéseivel szemben elengedik a zsidójel viselését is. Sőt tovább is megy III. Pál pápa, amikor saját vallása szertartásainak korlátok közé szorításával betiltja a passziójátékoknak a Colosseumban való tartását, nehogy innen a nagy tömeg, megmámorosodva a látványosságtól, a védtelen zsidók ellen irányuló kihágásokra adja magát. IX. Gergely pápa 1233 a zsidóság védelmét egyenesen a közös bibliai alapra helyezi: hisz egy atyánk van, egy Isten teremtett minket Maleachi 2. 10 . V. Márton pápa eltörli a külön zsidóbíróságot és a rendes bíróság elé tereli a zsidóság peres ügyeit Quamquam Judaeis-bulla 1429 , megengedi zsidóknak az egyetemek látogatását és tiltja saját papságának, hogy hitszónoklataikban zsidógyűlöletet hirdessenek. X. Leo pápánál meghittje, a római rabbi eszközöl ki kihallgatást egyházi méltóságok számára. VI. Sándor megdorgálja a római zsidókat, kik hitsorsosaik bevándorlását üzleti féltékenységből meg akarják akadályozni. A zsidóság sorsára azonban az is döntő hatású, hogy mint kisebbség kénytelen meghúzódni a keresztény országokban abban az időben, mikor az egyház egyedül üdvözítő voltában vetett hit uralkodik a lelkeken. A hitetlen zsidó már a megjelenésével is kihívóan hatott a lakosságra és azzal, hogy a kereszténység jelvényeinek kijáró tiszteletadást kitartóan elkerülte, még fokozta az ellenséges hangulatot. Már a Biblia latin fordításának készítője: Jeromos egyházatya is gyűlöletes hangon szól a zsidókról. Justianus császár 527-565 törvénykönyvében megtiltja a zsidóknak a Biblia eredeti szövegében való olvasását és érvénytelennek mondja a zsidók tanúzását keresztények ügyében. Németországban IV. Henrik még tiltja erőszakos megkeresztelésüket, sőt az önkéntes kikeresztelkedőt is megfosztja a családi örökségtől, de a hűbériség korában a fejedelmek s városok tulajdonuk gyanánt tekintik a zsidókat Kammer-knecht , úgy, hogy nekik kellett védőurukat drágán megvásárolniuk. A keresztes hadjáratok idején természetesen Krisztus állítólagos megölőire irányult a gyűlölet és ezrével koncolták fel a zsidókat. Csak a magyar zsidóságot kímélte meg Kálmán király, aki a keresztes hadakat nem engedte az országon átvonulni. A középkori babonás. hit vérváddal és ostyafertőzés vádjával is illette a zsidóságot és újabb áldozatokat prédált belőle. Zsidókiűzések között a legnagyobbak: Franciaországból Szép Fülöp alatt .1306, Angliából I. Eduárd alatt 1290; a legvégzetesebb Spanyolországból 1492 és Portugáliából 1498. Az egyedül üdvözítő egyházban való hit mélypontjára jutott az inquizició intézményében. Ezt a spanyol fajtisztaságra alapított nemzeti politika indította meg ugyan, de az egyház szolgáltatta hozzá az eszközöket. Az egyház minden kéteshitű eretnek kikutatására kémszervezetet létesített, a zsidó marannosok, vagyis kereszténységre kényszerített, de titokban zsidó vallást gyakorlók ellen vizsgálatot indít és a gyanúsakat a legfényesebb egyházi ünnepségek kíséretében a világi hatóságok közreműködésével autó da fé máglyára veti, miután előbb még a legképtelenebb módon meggyalázta és megkínozta őket. Az inquizició elől menekülteket szerencsére a protestáns vallású Hollandia szívesen befogadja és itt sikerül a zsidóságnak a kereskedelem felvirágoztatásával a vendégszeretetet meghálálni. Angliában is a puritán bibliabarát szellem fölülkerekedésének köszönhető, hogy Manasseben Izraelnek a zsidók bebocsátására irányuló feliratát a parlament és Cromwell Olivér lord protector nagy figyelemre méltatták, őt magát államköltségen vendégül fogadták és utóbb kérelmét teljesítették 1650 . Lengyelországban a zsidóság annyira meghonosodott, hogy itt az a monda is talajra talált, mely szerint egy interregnum idején zsidó talmudistát Saul Wahl választottak királlyá. A talmudtanulmány nagy virágzásnak indult, de egyszerre véget vet a zsidó jólétnek a Chmelnitzky-féle vérfürdő, mely az adóbehajtást torolta meg. Máskéőp alakult több tekintetben a zsidóság helyzete a keleti országokban. Keletről származik minden vallás és Keletről várja manapság is a hitében enervált Nyugat a lelki felfrissülést. A Kelet talaján a népvándorlás idejében lehetővé vált a magyarral rokon kazár néptörzsnek, hogy a három vallás között válogatva, zsidó vallásra térjen. A Keletről Spanyolországba betódult mórok között éri el a zsidó műveltség és a zsidóság megbecsülése a csúcspontját. A kalifák zsidó miniszterekre bízzák a legfontosabb államügyek vezetését, ezek pedig nem szakadnak el a népüktől, hanem irányában róják le nagyságuk eléréséért a hálát, amennyiben mecénásokként ápolják a zsidó tudományt és irodalmat és nevelik népüket világias viselkedésre. Törökországban II. Mohamed politikai jogokkal ruházza fel az odamenekült zsidókat, Bajazet szultán, mikor Buda elfoglalása után megismerkedett a törökföldre menekült zsidókkal, kárörömét fejezte ki II. Ferdinánd császár fölött, hogy legjobb alattvalóitól fosztja meg magát és gazdagítja velük ellenségét. II. Szelim alatt 1519-66 zenitjét éri el a zsidóság pozíciója, amennyiben Don József nászi, portugál menekült, jelentős állami, diplomáciai szolgálatai fejében naxosi hercegi rangot ér el, amellett, hogy hathatós pártfogásába veszi az odamenekült magyar és a pápai államból kiűzött zsidókat. A közép- és újkorra terjedő ezen hosszú, egyhangú korszak alatt sem aludt el a zsidó néplélek. A legfőbb vallásos kérdések, melyek a Talmud körül felmerültek, a nép egészét is mozgalomba hozták. Keletről indult el a karaita lázadás a Talmudnak állítólag önkényes és mesterkélt megállapításai ellen, mely egy külön szekta alapítására vezetett. Ez számos ősi intézményt megváltoztatott és a tefillint, sófárfuvást, az ünnep másodnapját, a hús és tej keverék tilalmát, valamint a befogadott imakönyvnek használatát elvetette. A nyugatnak szellemi terméke a tudomány és bölcselet, de a világ bölcseleti irodalmának alapvető és máig sem elavult klasszikus műveit az arabok mentették át a keresztény középkor tudományellenes sötétségén és zsidó fordítók révén jutott el a reneszánsz idején az európai irodalomba. Ez a bölcseleti irány a zsidóknál nem fordult ugyan. a Talmud ellen, sőt azzal igyekezett tanításait alátámasztani, mindamellett egy ízben a Talmudot féltőknek Majmuni elleni állásfoglalásából folyólag olyan mozgalom indult meg, mely az egész zsidóságot izgalomban tartotta, kiátkozásokat és hatósági közbelépéseket, sőt zsidó irodalomüldözést is vont maga után. Keletről indul el a kabbalista mozgalom is, mely a talmudi törvénykultuszban megmerevedő vallásos lelkületnek a prófétai érzület felelevenítése révén. való megújhodását eredményezte, mindaddig, míg maga is szertelenségekbe nem esett. Merengése rajongásba, csodák várásába csapott át. Álmessiásokért hevült és ezek miatt világra szóló mozgalmakat keltett, melyekbe a szultán, a pápa és fejedelmek is belesodródtak l. Álmessiások . E mozgalmak lelki alapja a zsidóságnak a Szentföld iránt soha ki nem aludt kegyeletes vonzódása volt és ez úgy fejezte ki az ősi haza iránt való igényeit a középkor nyelvén, amint azt manapság a cionista sajtómozgalom a jelenkor nyelvén fejezi ki. 6. A zsidó vallásos néptudat beilleszkedése az általános kultúrába. A XVIII. sz. felvilágosodása a zsidóságnak is meghozta úgy a kulturális, minta politikai felszabadulást. Mendelssohn Mózes az első zsidó, ki nagy világi műveltségre tesz szert, német nyelven ír általános bölcsészeti és zsidó vonatkozású munkákat, lefordítja többedmagával a Bibliát német nyelvre és folyóiratot indít meg a modern zsidó iskoláztatás és műveltség terjesztése érdekében l. Mendelssohn . Dohm révén elsőnek indítja meg a zsidóság egyenjogúsításának európai mozgalmát is, mely Franciaországban Mirabeau felszólalására visszhangot keltett és XVI. Lajos és Napóleon alatt el is érte célját. Napóleon az egyenjogúságot ugyan felfüggesztette, mert a zsidók uzsoráskodásának hírét vette, de az ügy tisztázására egy 110 tagú zsidó notable-gyűlést hívott egybe és miután ezen a zsidóság a hazához való ragaszkodást és a másvallásúakhoz való jó viszonyt vallásával összeegyeztethetőnek, sőt erkölcsi kötelességének vallotta, megalakította a régi törvényszék mintájára a 70 tagú Synhedriont. Ez azonban nem ejtett ki érdemleges munkát és a zsidók egyenjogúsításának kiépítése is elmaradt egész Lajos Fülöp uralkodásáig 1830 , amikor is az állam a többi egyházzal egyenlően vállalta a zsidóság intézményeinek fenntartását. II. József császár türelmi rendelete 1782 megnyitotta birodalmában a zsidók előtt az ipari, katonai és tudományos pályákat, eltiltja a zsidók ellen irányuló kihágásokat, megszünteti a zsidófolt viselését ós a zsidóvámot. Az egyenjogúsítás gondolatát az amerikai Egyesült Államok nem is tartották szükségesnek átvenni, mivel ott már a jogok megadását is sértőnek találták, lévén a lelkiismereti szabadság az embernek veleszületett és kétségbevonhatatlan joga. Azért ott a kérdést valamennyi egyházra vonatkozóan sokkal alaposabban oldották meg, mert az állam teljesen feladta az egyházakhoz való viszonyát, semmiféle különbséget nem tett köztük, mindegyiknek megadta a teljes szabadságot azon határig, ameddig az állam vagy a másvallású polgárság sérelmet nem szenved, de egyébként a vallás választását és anyagi támogatását senkire nem tette kötelezővé és azt mindenkinek saját lelkiismeretére bízta. Ezt később Franciaországban is követték. Az egyenjogúsítási mozgalmak felszínre vetették Németország egyes tartományaiban, sőt Magyarországon is azt a követelést, hogy a zsidóság valljon szint a talmudi tanok és azoknak az állameszméhez való viszonya tekintetében. Ezen megalázó feltétellel szemben Riesser Gábor, az első zsidó ügyvéd és képviselőházi elnök védte meg hitfeleit Der Jude c. folyóirat 1832-33 . De ép e kornak kedvező hangulatát rontja meg a damaszkuszi és rodosi vérvád 1840 , mely Európa szerte óriási izgalmat kelt és melyben az angol Montefiore Mózes és Crémieux zsidóvallású francia igazságügy miniszter s algíri kormányzó Viktória angol királynő és Lajos Fülöp pártoló közbelépését eszközölték ki Ratti Menton francia konzul ármánykodásai ellen. Mindezek az egyiptomi alkirálynál végül a pör revízióját és a vádlottak felmentését eszközölték ki. A tanulságokat levonva Montefiore és Crémieux a jövőbeli zsidóvédelem és egyszersmind a zsidóság földműves és ipari irányú nevelése céljaira megalapítják az Alliance Israelit Universellet Paris központtal. A felvilágosodás százada visszahatást váltott ki a pápai udvarnál. VI. Pius pápa 1775-iki ediktuma minden eddigi jóindulatú pápai intézkedést visszavon, tiltja a keresztényeknek a Talmud tanulását és terjesztését, a zsidóknak pedig a sírkőállítást és minden kegyeleti szertartás végzését. Viszont örvendetes jelenséget is szolgáltatnak a katolikus szellemű országok: Portugália 400 éves száműzés után visszabocsátja a zsidókat, sőt Uganda területét hajlandó az JTO Jewish Territorial Organisation céljaira átengedni. Olaszországban pedig I. Viktor Emánuel, Ferenc Józseffel egyidejűleg szentesíti a zsidók egyenjogúsításáról szóló törvényt l. Emancipáció . A zsidóság egyenjogúsítása egész Nyugat-európában végbemegy a XIX. sz. folyamán. De Oroszország a cári tanácsadók rosszindulata alapján továbbra is középkori vadsággal kezeli a zsidókérdést és a háború előtti Románia sem egyenjogúsította a zsidókat, bárha az 1878-iki berlini szerződésben erre kötelezettséget vállalt. A zsidóság most, hogy levegőhöz jutott, saját keblén belül létesít reformokat, melyek az istentiszteletnek európaiasabb ízlés szerint való rendezésére és a vallásos követelményeknek a polgári élet igényeivel való összeegyeztetésére törekednek. Megváltozik a zsidóságnak arculata és kedélyvilága is, beleolvad a nemzetek egészébe és csak vallását tartja fenn szent örökség gyanánt.7. A zsidó néptudat védekezése az általános kultúrába való merülés ellen. Szomorúan kell észlelnie a zsidóságnak, hogy a világ nem hálálja meg neki a tőle kapott Bibliát és nem viseltetik bizalommal nemzeti érzése iránt. A Franciaországban lejátszódott Dreyfus-pör tárgyalásai alatt, mikor a vádlott személyéről az egész zsidóságra hárították a hazaárulás különben is alaptalannak bizonyult vádját, az ott egybesereglett hírlapírók egyikében a magyar zsidó Herzl Tivadarban villant fel a gondolat, hogy a zsidókérdés addig nem juthat nyugvópontra, míg nem kap egy nemzetközileg biztosított otthont Palesztina földjén. Az eszme oly gyújtó hatással volt, mint annak idején az álmessiások fellépése. A cionizmus mozgalma megindult, sőt sajtópropagandája révén meghódította a zsidóságnak, különösen az ifjúságnak egy részét és megnyerte jelentős államférfiak tetszését is, úgy, hogy a világháború zajában megérlelődött a Balfour-féle javaslat, mely a békekötésben el is fogadtatott. A deklaráció elismeri a zsidók jogait Palesztinára, amely angol protektorátus alatt a zsidóságnak rendelkezésére áll. L. Cionizmus A cionizmus megvalósulásával a következő főbb kérdések várnak a történelem válaszára. A palesztinai zsidóság az arab őslakossággal szemben meg bírja-e állani helyét? Gazdaságilag biztosítja-e a föld a zsidóság kellő berendezkedését,függetleníti-e kellően a külföldi behozataltól? A nemzeti érzés kielégülése nem semmisíti-e majd meg a régi ideálokat és nem idézi-e elő a vallási nihilizmust? Miképp lehet másrészt a Tórát és az ősi időkre szabott vallásos törvényeket a modern állami élet keretébe beilleszteni? Pl. miképp kell a tized törvényét megvalósítani stb. Külpolitikai konflagrációk esetére biztosítva van-e a zsidó állam tényleges semlegessége? A csekély számú lakosság felvételére korlátolt állam miképp hat vissza a szétszóródásban maradó zsidóság politikai sorsára ? Nem minősítik-e ezeket nemzeti kisebbségekké? A Palesztinában megtelepülő zsidóságban nem áll-e be a nemzeti származás szerinti tagozódás, vagy pedig nem fejlődik-e ott ki oly nacionalista sovinizmus, mely a zsidó prófétai tanításokkal ellenkezésbe jut és idővel az európai zsidó viszonyokra is káros visszahatással lesz? L. Bar Kochba, Giskalai János, Makkabeusok, Jézus, Hillel, Gamaliel, Simon és Juda patriarchák, Akiba, Farizeusok, Esszénusok, Szadduceusok, Chásszideusok, Gáoni korszak, Exilarcha, Gettó, Mártírok, Kereszténység és zsidóság, Messiás, Álmessiások, Mendelssohn, Reform- zsidóság.

15520.ht

CÍMSZÓ Zsidó történet

SZÓCIKK Zsidó története világfejlődé nag síkjá a szelet amelye zsid né eseménye els fellépésétő ma napi lejátszódtak D ne csa a eseménye oká kutatj fe történet hane eredményeike é hatásaika is Zs.-be tehá azoka hatásokat amelye kierjedte zsid népszellembő é má népe életér ömlötte át A eseményeke azonba ne va sor zúdítj népekre hane többnyir tudato eszmékbő bontakozna k é irányuka törvényszerűsé jelöl meg zsid történetkutatásna tehá a feladata hog a eszmé gyökeréi hatoljo é hosszmetszetbe tárj fe zsidósá néplélektan életét D ebbe szemléletbe ne érvényesülhe a egyoldalúság mer ninc nép amel kivonhatn magá kölcsönhatáso aló é népléle megnyilvánulásaiba éppe legdöntőbbe azok amelye idege hatásokbó sarjadta ki zsid né történetébe i súlyo tényez a idege akarat So né é so körülmén vetet k magábó kényszerít hatásokat amelye azutá zsid népéletbe továb forrtak Ezeke a erőke é hatásoka közö nevezőr hozhatju földrajz helyze fogalmában Földrajz helyzetébe kele é nyuga Görögorszá kultúrájána ké szélsőség köz esi zsid nép Keletabsztraháló eloldj magá természettő é jelensége ne külön-külön ne egyenkén jelenne me előtte hane úgy hog valamenny egyetle legmagasab eszmébe olva össze semmiségg finomul é világga szembenáll nirvánában Enne keresés merengőv é természete szenvedése irán érzéketlenné aszkétáv neveli görö né ellenbe természet adottságokat konkré jelenségeke méltatj figyelemre azér váli érzésébe élvezet-vágyóv hedonistáv alkotásaiba művészivé vallásába mitológuss é politeistává görö a emberrő mintázz isteneit ember gyarlóságokka é bűnökkel zsid pedi a Iste képmásár teremtet emberbe hisz zsid né ne olya mereng é pesszimisztikus min a indu é minde ünnepe örömünnep D ne hasonlí göröghö sem mer gondolkodás ne olya materialisztikus min görögé Inne van hog zsidósá szellem vezére ne természettudóso é ne matematikusok aki az kutatják hog m va é m hogya van hane ethikuso é próféták aki arró töprengnek mine kel lenni é milye világren fele me Iste akaratának zsidó istenség ne Eszm csupán hane személye Isten ak tu haragudn é szeretni d ne é ben a éle szennyében hane abszolú magasságba fölött áll Mindezér azutá ne természet vag történe eseményeihe tapad epik zsid né költészete hane léle mélyébe a érzele világáb hatol líra amel céltudatosságo é Iste gondviselésszer akaratá érz k világvalóságbó é me természetleírásaiba i ez énekl meg Ne véletlenségbő alakul ilyenr zsidóság hane azért mer fejlődés földrajz helyzeténe törvény alat állt Ké egymássa viaskod világhatalo köz szorult Egyipto é Babilóni közé a testé ütközte állandóa össz a ellentéte érdeke é e fejlődésébe é történetébe természetese erő nyomo hagyott Má világtörténe küszöbé körülbelü 200 évve Kr előt világóriáso mellet min elenyész tényez lé fe zsidóság Mé pá szá évi élhe szabadságba sajá eszméinek Egyiptom Babiloni é későb má népe hatalm al került d ne merül el ső megért hatalma hanyatlásá é elmúlását mag pedi megtartott egyéniségé é ős népjelleméne átüt erejé is Négyeze esztend ót járj történet útjá zsidóság So fordulój va enne a útnak so törés is legnagyob törés akko szenvedte miko Kr u 70-be megszűn állam élete éln é má népe életébe ismeretlen teljese újszerű ső talá lehetetle berendezkedésre diaszpórá életr men át E töré ké főrészr osztj tehá Zs.-t mé pedi I a állam önállósá korár é II szétszóródá korára Történelm életébe kevé idei tartot céltala ide-odatántorgás Mé k se bontakozot fejlődéséne els küzdelmeibő é szellem energiáj mári nagyjelentőség célponto talál amel előhaladásr ösztönzi Akko mé homályo lehetet célpont d sejtésképe mégi megérezte hog ne elég h csa önmagána él élni kel má népekér is Atya hagyaté gyanán szunnyadhatot e gondola ösztönében vag úg hullot belé min a isten rendelésrő val emlékezés min anna a emléke hog Ábrahám Izsá é Jáko isten pap nép -v avatt Izraelt népe világosság -v é nemzete közvetítőj -v tett meg Am kezdetbe csa sejtele volt hitt é vezet gondolatt váli a idő során nemze minde törekvés föl tarajlot é mag al rendel minde má gondolatot Minde dicsősé közöt legtöbbr becsült tanítást É vezéreiben prófétáiba i mindenekelőt ez becsülte Móze vezére felszabadítój é törvényadój volt d ne vezért felszabadítót törvényadó dicsőít a emlékezés hane tanító csupán Móze tanítón -na nevez zsidóság amel mag i tanítónépp erősödött D nemcsa ebbe mutatkozot me elé korá a törekvése hog kitisztíts barbá önzésbő a emberisé céljait d abba is hog világtörténetbe elsőne vetkőztet l kasztszervezettségét Kíméletese é kegyeletese elismer mé papsá arisztokratiku ódo kiváltságait d lassan-lassa kihaln hagyj ez kiváltságo é min népegyénisé mag vesz á valláserkölc terjesztéséne misszióját Ezze világvalláss küzdött voln fe magá zsidóság h történet adottságo enne útjá ne álljak A els korszakna e misszió-érzetéb torkoll spiritualizmus szen örökségképe szál á a utókorra A els korsza egyi utols prófétáj minteg végrendeletne hagyj ránk ne hadseregge é ne erővel hane a É szellememme tehá államszerveze é önáll terüle nélkü is tisztá a eszm összefog erejébő élhe me né é válha példaadásáva népe tanítójává Ettő a örökségtő azonba elüt belől kisarjad kereszténység amel szülőanyjána jogai é méltóságá magáéna vitatj é hog ezeke megszerezhesse szövetségr lé a útjáb kerül idege kultúrákka é sajá elve rovásár me i alkuszi velük politika tevékenységbő kirekesztet zsidósá csa éppe hivatásána örökségé menthet meg múltjána dics hagyományaib gubódzi é elmerü talmud irodalomba hog megments magá kés jöv számára miko elérkezi a idej é küzdhe igazáért d ne fegyverrel vag politika mesterkedéssel hane vértanúságáva csupán E i ér ez stációt vállalj vértanúságo é kitar mellette É ne hiába mer má ezze i tanított Történet tudatába va zsidósá legfőb erej é megmaradásána legfőb feltétel is Tanít hog megmaradhasso é hog taníthasson me kel maradnia Má nemcsa ösztönne érz a élethe val ragaszkodást d valláso kötelességtudásna is amin e kifejezésr ju má Bibli törvényébe is amel elrendel a els történet ünnepet hog megemlékezzé Egyiptombó val kivonulásodró élete minde idejé á Történet-biológia törvényszerűsé jelöl me tehá zsidósá fennállásána korszakait zsid történetne eddi vázol ké főkorszaká íg oszthatju kiseb életszakokra I zsid állam éle fejlődésmenet 1 A állam éle kibontakozásána ideje 2 A állam éle megszilárdulás királysá intézmény által 3 A állam éle ideiglene szünetelése 4 A állam éle újjáalakulás zsid valláso el uralm alat é újab élethalál-harca II A állam éle megszűnés után 5 A állam életbő fennmarad nemzet erő gyűjtés valláso önállósá fenntartásána szolgálatába különböz országokban 6 zsid valláso néptuda beilleszkedés a általáno kultúrába 7 zsid néptuda védekezés a általáno kultúráb val belemerülé ellen Íg rétegezt egymásr különböz periódusai zsid népéle é következ fejlődés mozgalmaka rögzített l históriájában.1 A állam éle kibontakozásána ideje zsid népne önáll közületkén val els történet fellépésé messz idő homály borítja Körülbelü Kr előtt 2000-i évr esi e sejtelme kibontakozás arr a időr tehát miko zsidósá őse sém né indogermá népcsaládda alkotot Palesztin földjé állam közületeket D Babiloni sém népe amelytő a időbe mé ne szakad k külö életr hébe né Izrael Edom Moa é Ammo együttvév mag magasab kultúrájáva szellemile teljese meghódított egés Előázsiát mé Egyiptomo is Enne kultúrána nag fejlettségé ne csa feltár emléke bizonyítják d a is hog kánaán területe város teremtett amel Kirja széfer Könyvváro néve virágzot é a akkor tudomán központj lehetett E tudomán ne omlot e babilon hatalommal mer számo eleme csillagásza alapismeretek magasab fok matematik logaritmu szótárkészíté szumir-akká tovább csatornázá é városerődíté babilónia ko hagyatékakén kerül á ma kultúrába babilónia istenképe művész tökéletességé Donatello Leonard d Vinc é Michelangelo reneszáns nag mestere i csodáltá é inkáb ezeke utánozták min görö mintákat babilónia Gilgames-epos pedi minde koro elbeszél költészeté annyir megtermékenyítette hog a epik forrásána mondhatjuk Babiloni kultúrájána fölényé mé Egyipto i érezte úgy hog a egyiptom udvarba i babilon nyel vál diplomácia érintkezé nyelvévé Ékirato tábláko őrizté it me azoka leveleke is melyeke a egyiptom hódoltsá alat áll kánaán fejedelme intézte fáraókhoz Te e Amarnába felfedezet irattárbó kerülte el azo feliratok melyeke Abdichib kánaán vazallu felpanaszolja hog fára előnybe részesít chabir hébe törzset holot e állandóa a indogermá emoriva együt felkelés szí Kr e 137 Palesztin földjé ekko számo helységnévbe babilon istennévve találkozun Nebó Istár Samá viszon Babiloni területé hébe törzse Ábrám József Jerachmeél Malkiél Jeazriél Jadu tanyáznak Eze l i igázzá a őslakosságo é a emoriakka együt Bábel teszi me főváross é it hébe dinasztiá alapítanak Ebbő származot híre Hamurab király akine mái fennmarad nagyob szabás törvénygyűjteményébő számo intézkedé é frazeológiájána so szóformáj itt-ot Tórába i megtalálható babilónia sém kultúr erkölcs tekintetbe i felett ál a akkor indogermánnak It ne találju se a állatimádást se a ősö kultuszát ismeretle kasztrendsze é nőne lenézés is D babilónia szellem kultúr fejlettségéve mégse ál eg színvonalo a erkölcs kultúra Indogermá befolyá alat elzüllene a erkölcsö é elharapódzi fajtalankodás A erkölcs züllésne ettő hátterétő kel eloldódni Ábrahámnak Mond Iste Ábrámnak Men e t országodból szülőföldedrő é atyá házábó arr földre melye neke mutatok Móz I 12 Aká történet személyne tekintsü tehá Ábrahámot aká pedi né összefoglal szimbólumának család történe alakjába hitele tudósítás találun hébe né történeténe kezdetéről Kibontakozv sém rokonsá kötelékéből elhagyv eddig hazáját ú népne indul mé pedi valláso eszm alapjá é megalapítj a Egyistenhitet népe vándorútjá követv Egyiptomb megy aho csakugya találkozun korba hikszos nev sém néptörzzsel melyne hódítása ellenébe I Tutmosi fára é utóda kénytelene Mezopotámiáb betörn é theba karnak templo falair rót krónik szerin Megidd é Taana mellet nag veresége mérne a it letelepül kánaán hébe törzsekr é Palesztinár cédrus- bor é mézadó róna ki 1230-ba Kr e Mernepta fára íg dicsekszi e théba felirato Lybi elpusztítva Kánaánba zsákmányoltam Askalo foglyom Izrae csekél számú magv ninc meg It találkozun előszö Izrae népével mel má szakítot Ammon-nal Móabbal Edomma é a ó-hébe közösségbő kilépett Dubno íg jellemz zsid né fejlődését Izráel min eg di egymá utá hantj l maghéjait mí mag i cikkeződi é törzsekr oszli Hog biblia család elbeszélésekbe csakugya né történeté i sze előt tartott a elbeszélő elárulj magá abba szóban melye Rebekáho inté Isten miko Ézsa é Jáko születésé helyez kilátásba Ké né va méhedbe é ké nemze váli külö melledről egyi nemze erőseb les másikná é a idősbi szolgáln fogj fiatalabbika Móz 25.2 levál Jismáel Edom Ammo é Moá történe folyamá maj testvéri maj hűbér viszony ápolna Izraellel olyko fellázadna é betörne országába Izrae nép eze emléké abba i megrögzíti hog a ősö ajkair adot áldásba é kiátkoz szavakba jellemz é megbélyegz őket Íg Ammon é Moábo vérfertőzöt szülőktő Ló é leányaitó származtatj le Jismáel a araboka min Ábrahámna Haga rabszolgáva val pótházasságábó származ sarjá Iste angyalával vadszamá embe -ne mondatja kine kez minde utá nyúl d kir mindenk rátesz kezé Móz I 16 1 Edo őse Ézsa olya ember k eladj eg tá lencséér elsőbbség jogát azutá visszasírja Történelm tény örökí me biblia József-elbeszélé is amennyibe csakugya Egyipto király látt e élelemme kánaán földö él Izraelt min hűbéresét miko ot éhínsé uralkodott II Ramse fára alat kisázsia törzse kivívtá szabadságukat E vol a alkalma pillana a egyiptom hébe né felszabadításár i é Móze l o vol a férfiú k megértett ko intelmé é nag történet feladatr vállalkozott Ne csekél lehetet nehézség mellye me kellet előb küzdenie A egyiptom rabságba né már-má teljese feladt nemzet tudatát Mózesne tehá né közönyéve é akaratlanságáva kellet előb csatái megvívnia Ne mag nevébe jelentkezett hane Ábrahám Izsá é Jáko mé mindi varázslato emléké idézt fe é íg hatot né szunnyad öntudatára Eze neve egyesítetté törzseke é vonzalma keltette bennü a irán föl iránt amelye anna idejé sírhel megvásárlásáva Ábrahá megszentel é lefoglalt D a ősö emlékéné i mélyeb é maradandób hatás gyakorol a ú Istenfogalom mel minde má népétő lényegébe elütő ső mondhatn azza ellenkező Ne a egysé tesz különbséget mer enne csa logikai ismeretelmélet jelentőség volna hane minősége Móze hirdett Iste ne természetbő kinőtt természet jelenségekke változó természe törvényeine alárendelt hane természe fölöt álló abszolú lény akine teremtet világga szembe akarat va é eze akara teljesítéséne mértékében tehá a erkölcs érde szerin ítél me a embert A akara vallás ez ne világszemlélet hane világbírálat Isten ne lehe se bűvészettel se szertartásokka megejteni csa j cselekedete számítana nála tóra törvénybe i érvényesü e a ú felfogás Hamurabi-féle különbe maga fejlettség jog felfogássa szembe i haladás jele Tóra amennyibe külö rendelkezi szerete gyakorlásáról egyébkén részbe kimondottan részbe csa pe tangente uralkodóna tételez fe sém ősjog intézményeket Némel esetbe Tórába utalás se találun erre d Talmudba felbukka anna nyoma Má érzülete i lehe biblia törvény Íg szomba babilóniaiakná böjtna volt melye pászto ne ehe széne sültet ne váltha ruhát királ kocsir ne ülhet a orvo ne gyógykezelhe stb. biblia szomba ellenbe gyönyö é boldogsá napja pusztába val kóborlá utá a ígére földj -ne határáho értek d a orszá elfoglalás má Jósuár várt délvidékr Júd telepedet le mel nemsokár magáb olvasztott Simo törzsé é vel külö csoporto alkotot többive szemben honfoglalá ne vol ol teljes hog egye kánaán városo me n tartottá voln függetlenségüket íg mag Jeruzsále i jebusz kezé marad Bír 1 1 mí Dávidna ne sikerül megvenni l u o végi Eze válta későb Izrae számár tő -ré Istenne pedi csapd -v Bír 2 Mer Kánaá valláserkölcs kultúrája a természet-istenségeive é a azo tiszteletér rendezet kicsapongásokkal fajtalankodásokba elfúl ünnepségeive betódul Izrael megdöbbentette Me i vetett emiat é nebalának gyalázatosságna bélyegezt kánaán életet Mé törvénye intézkedésse i védekezet ellene Egyipto cselekedete szerin é Kánaá cselekedete szerin n cselekedjete Móze III 18 De meghódítottak akikke összeházasodtak mégi ráju diktáltá szokásaikat törzse letelepedés ne vol végleges egyese későb helye cserélnek máso válságo pillanatokba ne sietne megtámadot testvérei segítségér é különszakadás törekvése kísértenek Debór prófétan hősie fellépés idejé i Bírá miko a észak törzse területéne őslakó megkísérti jövevénye kiszorítását Juda Simon Lév é Gá törzse távo tartjá magukat Debór ének me se említ nevüket hegemóniá Efráji gyakorolja enne területé volt siloh Szentély Egyébkén pedi nag a anarchia ki-k az teszi ami jóna talá Bir K csa itt-ot lé fe egy-eg hősie lelkület vezé sófét bír ak ideig-órái egysége terem é visszaver a ellensége pl Sámson Gideo Királyválasztásr i történi kísérlet Abimelec éve á uralm alat tartj szichemieket d e vállalkozá i dugáb dő é filiszteuso a egés országo elárasztják Eze elle prófétá nábi élükö Sámuellel szen háború hirdetnek Sámuelbe bíró é pap tisztsé egyesül né azonba má tisztá világ hatalma képvisel király aka mag föl több népe példájár Sámue ellenz gondolatot figyelmeztet népe anna balkövetkezményeire királ nép föl emelkedve magá é házá tekint öncélnak népe pedi rabságb hajtja eszközü használja D intelm ne használ é ezér kénytelen-kelletle olya ember választott k testile kimagaslott d egyebe ne tudot róla Izrae tehá elérte ami kívánt má népe mintájár királyságo alkotott D pap birodalo é szen né Mózes hagyaték ne vetkőztethett l végké Isten-uralm jellegét ne válhatot hasonl világ birodalommá min kelet királyságok Sau királ hazafia é népéér életé kockáztat királ volt d Sámue mégi megbuktatt házá é ez azza indokolt meg hog Sau eg ízbe Iste tilalm ellenér hadseregé jóllakatt had zsákmányból A indokolá homályos hisze hadvezé ne válogathat miko élelmezni kel hadsereget dinasztia-változásna más mélyeb oka lehettek Dávid filiszteuso ellen harco ünnepel hős szorított k Sau fiát Izbósete a uralombó é trónr lépett Meghódítj Jeruzsáleme é az tesz székvárossá Álland hadserege szerve é teljese világiasa rendezkedi be Mos nyilvánu me né szív mélyé él valláso érzüle néplelkiismerete képvisel prófétá ajkain Amiko Dávi pompázato templo építéséhe fog Nátá prófét meginti hog Iste eddi csa sátorba honolt ne fele me lényéne a ember ízléshe mér pompa Amiko királ eg nőrablás enge me magána l Uriá levé ugyancsa Nátá prófét híress vál hasonlatáva bűné szemér lobbantja eg ízbe pedi népszámlálá miat Gá prófét sújtj isten büntetéssel zsid királysá tehá Iste fels uralm é próféta ellenőrzé alat áll hatalo volt Sámue személyébe megtestesítet kettő méltóság vezér é pap tisztsé csa személyekbe oszlot meg d e ne enyészett Ezentú i állandóa ot találju királyo oldalá valláso lelkiismere szószólóit prófétákat világ é erkölcs hatalomna kölcsönö ellensúlyozás vál mintájáv mé középkorna i császársá é egyhá között villongásban azza különbségge azonban hog prófétasá ne tet szer é ne vágyot világ hatalomra hane csupá az kívánta hog király kine magána kellet Tórá lemásolnia mag i tarts meg Salamo mé világiasab uralma honosítot meg Fejleszt külkereskedelmet ú közigazgatás beosztás létesít mel azonba ne néptörzsenként megoszlás hane tisztá adóbehajtás célzato utá indult Hog haszno politika támaszr szer tegyen elvesz a egyiptom királ leányá é ezze megtesz Palesztiná karavá korridorr Egyipto é Babiloni között Minde magáva hozz keleties fénye udvartartás é né adóva val túlterhelését templomépítésse i inkáb dinasztikus min vallás érdeke szolgált azért mer ezze közvetle felügyelet al vont papságo é ne átallotta hog költsége előteremtésér hús észak város elzálogosítson E má né elégületlenségé váltott ki főké a észak törzsekbe a efrajim adóbehajtónak Jerobeámna hálá szerep vol Achi prófétával ak Salamon bálványimádás miat akart trónró letaszítani Salamo fiával Rehabeámma szövetkezett A észak törzseke elszakadásr bírt é későb a észak törzsekke Izráe királyáv kiáltatt k magát Ezentú ké zsid álla ál fen é küz egymá ellen politika szakadás mélyít Jerobeá vallás reformj is mel sátorosünnepe eg hónappa kitolja csa azért hog rég jeruzsálem zarándokla n vonj a alattvalói i judea fővárosba ső annyir ment hog a istensége i aran biká alakjába tett imáda tárgyává monoteizmus né hitébő kiirtan má ne lehetett d szomszé népe példájár a istensége érzékelhetőv é megközelíthetőv tenn mé mindi sikerre járt Szerencsér népegysége biztosít ké intézményt nyelve é próféciá ne lehetet se megváltoztatni se elnémítani legkevésb pedi kiközösíteni Judabel prófétá járta á Izraelb i é nag hatássa hirdett Ámosz Elesett feltámaszthatatlanu Izrae hajadona elterü földjén ninc k feltámassza A észak királyságna ősbűn vol bitorl dinasztia e ne tudt úg meggyökereztetn királysá iránt hódolatot min Dávi háza megállandósu tró villongás úgy hog csa a eg Hose prófét alat hé király többnyir királygyilko kerü trónra Ilye viszonyo közöt prófétasá kör egés ú szerveze tömörül rechabitá rendje mel város fényűz kultúrába látj a imperializmu bűnéne é minde nemzet veszedelemne kútforrásá é ezér világia élette szakítva félrevonul házakbó puszta sátrakb költözködi é nemcsa borivássa szakít hane földművelésse is Achá királ idejébe ismé nemese hevü próféta elszántság királ megöletet eg polgárembert hog elkobozhass szőlőkertjét Elijáh Illé eléb ál é szeméb vágja gyilkoltá é mé örököls Enne prófétána működés rávilágí arr valláso ingadozásra mel korba lelkeke erő vett tiszt Egyistenhi elhomályosult viszon fönícia származás királyn álta meghonosítot idege kultus csa bálványimádá formájá nyomt r meggyökeresedet Egyistenhitre Elijáh eg nyilváno istenpróbá kigúnyolj szinkretizmust meddi sántikálto mé ké ágo Izrae történeté Elijáh legszívesebbe csende patakkén látt voln lefolyni mel nyugodta hala célj felé Hórebr zarándokol hog közelebbrő hasso re Móze szelleme It úg észleli hog ne szélviharba va a Isten ne i földrengésbe é ne tűzben hane szell hal suttogásába szerény zajtala állam életben D ré kizökkentett szerén csöndességbő zsid né életé Salamon amiko egyiptom összeköttetése kedvéér tá kapu nyitot dél hatalmasságna é magár zúdított ezze a észak ellenhatalomnak Asszíriána féltékenységét Mos ké ellensé Izraele é Judá keresztü szál szemb egymással prófétasá bizonyu mos i anna a intézménynek mel hivatv va vallá int szaváva gáta vetn királyo világia érdek szövetkezéséne é ezze pogán erkölcsö behurcolásának Fe i tartóztatjá ideig-órái veszedelmet d világ érde felfegyverkezette állot a szavukka szembe é győzött úg azonban hog örvényb sodort nemzetet Asszíri abba törekvésében hog tengerhe kijárato szerezzen Szíri é Izrae országár vet k hálóját Eze Judá akarjá szövetsége társu megnyerni d ekko Egyipto zúdítj ellen seregeit Ámosz Hósea Mich prófétá mé csa a erkölcsö elpogányosodás elle emelté fe szavukat azonba Ezsajá Jesáj Jeremiá é eg sere má prófét má a államügye vezetésér i alkalmaztá vallás-szempontjaika é ellenezté dinasztiku politikát szövetkezést mózes Isteneszm védelm al helyezi birodalo sorsát Ezsajá szerin Iste se magán- se a állam életbe ne tűr e jogtalanságo é a erőszako minde gőgö megaláz Asszu a rengete hadseregéve i csa eszkö a kezébe é maj ítélete tar fölötte Egyipto csa ember ne Iste Iste ítéletb szál sajá népéve is megtisztítj é a Messiásá küld Dávi házábó val királ személyében ak alat igazsá é bék fo uralkodni A íg megtisztul né fennmara é tanítójáv les vilá népeinek Ezze ellentétbe Mich má pesszimisztikusabba ítél me Izrae jövőjét Cio mezőv fo felszántatni Manass királ mos Asszíriáho val hűbér viszonyba kere menedéke é enne kedvéér ismé elpogányosítj né vallását Viszon fi Jósi újbó visszaállítj a Egyiste tiszteletét ső mos pap rejtekébő előhozot Tórá ünnepiese felolvastatja megesket r népe é enne alapjá rendez újbó kultuszt D veszedelme feltartóztatn ne sikerül Egyipto hadda táma Judár é Jósi királ csatatére találj halálát Nebukadnecá babilon királ kiűz ugya a egyiptom hadserege Judából d ezentú hatalmába i tartj birodalmat letesz királyát más rende helyéb é végü felkelés megkísért Cidkijáhu elfogatja megvakítj é né szín javáva együt fogságb hurcolja né alsób rétegé a országba hagyj é Gedaljah kormányzóság al helyezi aki azonba eg király herce meggyilkoltat E rettegésb hozz né nag részé é Egyiptomba kere menedéket ahov Jeremiá prófét i követi 3 A állam éle ideiglene szünetelése Izráe pusztulásáva a elpogányosodá veszedelm má ne kísértett Babiloniáb kerül Jud pedi raboskodás alat mé inkáb magáb szállot é hivatásár eszmélt próféta tanításo it se szüneteltek foglyo közöt él Ezékie prófét é Névtele babilóniai kine szózatai Ezsajá könyvéne 40-66 fejezeteibe találjuk álland levélbel összeköttetésbe marad velü Jeremiá is D jövendőb irányul jóslatokná i inkáb hatotta mos má történet könyve tanulságai melyeke e időbe állította össz prófétá Nevii risónim első értsd múltakró szól próféták Jósua Bírák Sámuel Királyo K. szembe nevii achrónim jövendőkr utal prófétákka küls bánásmó meglepőe j volt Jeremiá hozzájárulásáva házaka építettek szőlőke ültette é annyir meggyökereztek hog soka több visszatérésrő hallan se akartak Mindamellet vallásuka ne adtá fe eze sem bá köze állot kísértés miutá Iste segítségében Cio rendíthetetlenségéb vetet hitü csalódásb sodort reményüket D prófétá me tudtá győzn őke arról hog fogságbajutá i Iste akarat vol é íg Iste ne tehetetlenne bizonyul a ellenségge szemben hane fenségesne a ítéletben igazságo világkormányzónak a erkölc részrehajlatla urának ellenbe Izrae vol az ak eddi sötétbe jár é ne akart gondviselé útjai felismerni múltjuka lezárták mos jöv számár kellet újonna berendezkedni Oltár építen valószínűle ne lehetett d ne i akarhatta idege földö é prófétá ne i támogattá voln a err irányul mozgalmat mive ő csa szellemi szívbel istentisztelete kívántak népvallá csakugya it alaku á szellem vallássá zsinagógákat gyülekez házaka alakítanak aho próféta könyveke olvassák áldozá helyet imádkoznak papo helyé világia foglaljá el ki err személye rátermettsége mutatna fel D rég törvény i érvényr akarjá juttatn jövőre Ezékie prófét emlékezetbő összeállítot könyv végéhe szigorúa pap jelleg kódexe csatol bá próféta felfogásáho híve i abba látj megújhodás é jöv reményét hog egysége szíve ado beléjü é ú lelke ado beléjük eltávolító kőszíve keblükbő é ado neki hússzíve 11 1 csüggedőkb remény kelt hog Iste mé kiszárad csontoka i tudj életr kelteni anná inkáb eg él népet amel csa hiszi hog meghalt mive a ősö bűne alat kel elvesznie Rámuta arra hog a ősö leróttá má bűneiket a utó ne szenvedhe miattuk mer Iste egyénenkén íté a embere felett Mé hathatósabba működöt közr remén é nemzet érzé fenntartásába Névtele próféta ak ékesszólóa fejtegeti hog Istenne célja vanna Izraellel múltba rajt kellet bemutatni igazságszolgáltatását jövőbe pedi által akarj világuralmá népe közöt hirdetni Iste fákly hordozój Izrael Cyru perzs királ pedi a felkentje ak népe kiszabadítj é hivatásána teljesítésér engedi Babiloni azz vál mos Izrae számára am régent Egyiptom vaskohóvá melybe salaktó megtisztult 4 A állam éle újjáalakulás zsid valláso el uralm alat é végs élethalálharc Cyru csakugya megenged zsidóságnak hog visszatérje hazájába D csa 42,00 léle é a engedéllyel hazatéré ké vezé alat meg végbe a egyi pa Jósu mási pedi király herce Zerubábe E kettő szerveze mutatj már hog fogságba felülkerekedi valláso meggondolá é a ú álla élet má teokráci jegyébe indu meg Azót i rajt marad zsidóságo e kétirány igazodá hasmoneusok főpapo é királyo eg személyben rabbi é gáóno mellet a exilarchák ma hitközségbe pedi rabb mellet hitközség elnö intézi együttese hitközség ügyeke Legels gondjuka Templo helyreállításár fordították ebbe azonba akadályozzá őke szamaritánusok Körülbelü szá esztend múli e é mé mindi ne ál Templo rég fényében Ekko Ezr é Nehemi újab csapatoka vezetne fe Gólabó számkivetettség bujdosá Eze ú lendülete hoznak Templo helyreál é Jeruzsále újbó benépesedi a országb betódul idegeneke kiszorítják ső velü kötöt házasságoka i felbontják nehog rég baj pogán szelle elharapódzás ismé kiújuljon Szociáli reformoka létesítene t egysze mindenkorr intézménny teszi Tór felolvasásá é értelmezését A eddig áldozat istentisztelete lassankén háttérb szorítjá demokratiku jellegű mindenk számár tet Tóra-olvasá é tanulás valamin a imádkozá behozatalával zsidósá vol hivatv plató szofokráci álmána megvalósítására Bibli megszűn kizáróla papo jogalapj lenn é szaba magyarázat álta népművelődé leghathatósab eszközév lett Ez a elve karolt fe újbó későb reformáció mikor a újkor laiku valláso gondolkodás szabadsá magn chartájáv tett Biblia-olvasást Biblia-olvasás szabadsá nemsokár lelkiismeret kötelességg szentségesül é elsőne hozt létr kötelez iskolázást valamin ugyancsa elsőne Szentírá fogalmát Megindul rég valláso irato gyűjtés Káno összeegyeztetése idege szellem könyve kirekesztéséve apokrifálá Nemsokár előidéz e fordításokna nag irodalmá is melybe görö fordításna Septuaginta l Zsid irodalo a nevezete szere i jutott hog görö világga megismertess é megkedveltess zsid tanokat melye so híve szerezte zsidósá számár pogán világbó is perzs uralomna vége ve Nag Sándor k szabadságo biztosí zsid vallásgyakorla számára Utóda alat nag világbirodalo ké részr oszlik Egyiptomr é Szíriára Mindkettőbe lakna zsidó é továb élvezheti politika szabadságot Egyiptomba annyir megkedveli görö műveltsége é görö uralmat hog sajá magu templom használatár lefordítjá Tórát történe ítélőszék előt val restelkedésbő ez nemzetietle lépés udvariasság ténynek vag kényszerűségne tünteti fe abba költöt mondában melye Aristea level c görö apokri könyvbe találunk Eszerin Ptolomaeu Philadelphu kívánt fordítás é célr 7 tudós küldte neki ki külö zár helyiségbe csodamó szóról-szór egyezőe fordították Ámd sziria Antiochu Epiphane politika célbó erőszakka hellenizálj zsidóságo é zsid vallá gyakorlásá halálo bünteté terh alat tiltja E elle Makkabeuso kelte fe é hősie küzdelembe előb vallás szabadságo vívjá k Kr e 16 Templomo visszaszerzi é újjáavatjá l Chanukk későb politika fennhatóságo i lerázzá l Makkabeuso zsidósá csalá irán val hálábó hő makkabeu fiú életbe lev tagját Simeon ülteti Dávi trónjára miutá ez sajá veje Ptolomaeu uralomvágybó megöli Hyrkano Jochanánba a ú dinaszti megszilárdul hellenizmu utóhatásá azonba ne lehetet ellensúlyozni zsidósá kultúrátó ne akar elzárkózni másrész pedi valláso reakci megkívánta hog tiszt zsid hagyományo éle jusso uralomra vallástudomán népszerűsítéséve né figyelm i vallá kérdése fel fordul Eze közü különöse azo tartjá izgalomba kedélyeket melye görö külvilágho val viszonyba támasztana nehézségeket A országnagyo politika szükségességne érezték hog görö világga úg diplomáciai min társadalm kapcsolato ápolják ebbe pedi akadályozt őke szombat munkaszünete é étkezés szabályoz Biblia-fejtegetés mel min szűkeb é szűkeb körr szorított mozgás szabadságot Viszon sovi hagyománybaráto é zsidósá külö jellegéne megóvás véget tartottá szükségesne a il irány törvényfejtegetést hellenbarátok szadduceusok hagyományhíve pedi farizeuso pártjába l o tömörülnek Szanhedri tanácsába é kormányzatba igyekezne elveike érvényr juttatni har hevétő elkedvtelenedv soka félrevonulnak rég rechabitá módjár pusztai meditál életr adjá maguka é külö rende alkotna esszénuso párthar ne maradhatot sok elmélet téren hane átcsapot gyakorlat kormányzatr is miko Salom Alexandrába n kerül trónra k főpapságo kénytele Jochana fiár ruházni mí a uralma a nevébe eg mási fia Aristobulu gyakorolta hatalomna e megosztás veszedelme polgárháború idézet fel mine végzete következmény vol rómaia segítségü hívása Pompeju beavatkozás é a orszá lassanként telje lenyűgözése Ez mé elősegített eg bitorló Makkabeu házb beházasodot Heróde király ak ne értett meg ne i osztott népéne nemzet érzései é csa róma fennhatósá elismerésétő remélhett trónj megszilárdulását Árulássa é gyilkosságokka tartott magá Róm kegyében mialat pénzsóvá róma uralkodó mindinkáb kiszipolyoztá a orszá anyag erejé é halálr sebezté valláso é nemzet érzésében zsidósá végveszélybe érz magát megkísért lehetetlent Róm elle élet-halálharco indít d tízéve hősie küzdelembe elvérzik Titu császárna jutot a egykor Nebukadnecá szerepe hog zsid államo végké feloszlassa Templomo elégesse népe pedi részin rabszíjr fűzze részin pedi széjjelszórja II A állam éle megszűnés után 5 A állam életbő fennmarad nemzet erő gyűjtés valláso önállósá szolgálatában Jeruzsále másodszor pusztulásáva vége é zsid állam élet d nemzet szelle ne alud k végkép Rabb Jochana be Zakka vol ko Jeremiása ak az hirdette hog zsidósá fölött ál a állam életne é ú formáka kel magábó kitermelnie róma impériu ezér e i ismert zsidóságo nemzetnek II Agrippána meghagyt király címe é birtokait fővárosbó elüldözöt zsidósá mé mindi hon földö maradt d mos má ne Templomban hane a iskolákba lüktetet né élete E iskolá tekintélyé Babiloniába marad é azót i odaszivárg zsidóság bárh szá szerin fölülmúlt a ottho maradottakat ol tisztelette ismert e eg ideig min magá Szanhedrint Tevékenységükke kilépte a iskolá szokványo kereteibő é olya határozatoka i hoztak melye minth ne i vette voln tudomás Templo pusztulásáról jövőbe várhat újjáépítésr számította é általába irredent célzatúa voltak Me i vol tanításo hatása Trajá é Hadrianu császá alatt eg félszázadda katasztróf utá Akib é tudó társa újbó felkelésr lobbantottá zsid kedélyeket küzdelem melye Ba Kochb l o vezetett vére vereségge végződöt é kegyetle megtorlá von mag után mé tanszabadságo i elfojtották róma udvarra val kapcsolato a iskolafő pátriárká tartottá fen ezentú is térítés i megkísérelté rómaiak d e elle lydda határozatokba építet Szanhedri védősáncot Ellenbe nagyob küzdelme kel zsidóságna mos terjed kereszténysé hittérítés elle megvívnia A istenségne megérzékítés eg rokonszenves kegye élet istenfi embe személyébe nag vonzóerő gyakorolhatot mé e időbe i fantáziákra Pá aposto pedi gondoskodot róla hog a ú egyhá számár nag engedménye árá szerezze híveket Elengedt körülmetélés é min súlyo szertartásoka azo címen hog Jézu min istenfia telje bűntelenségbe val kivégeztetés álta a Ádá ót öröklöt ősbűn eredend bűn kiengesztelt íg a Iste ingye kegyelme melye fi leküldésébe nyilvánított olya nagy hog ehhe képes a embe jócselekedete szertartás érdem elenyészik hiábavalóv lesz Ú szövetsé -r lépet Iste a emberrel cselekede helyet hite kívánj csupán E a ingye kegyelem min valam váratla öröksé természetese ezreke csábítot a ú hi zászlajává zsidóságtó eltérte azonba mé azontú i zsidókna valljá magukat tartjá i zsid vallás törvényeke zsidókereszténye D Ba Kochba-fél felkelésbe má ne veszne részt mive ő má eg eljöt Messiá mellet eg mos eljövőbe ne hihettek Magu pogánykereszténye se szakítana mindenbe zsidósággal vel üli szombato é héberü imádkozna zsinagógákban törvén abrogálás csa elvbe maradhatott magukna a apostolokna kel észlelniü végzete libertinizmust melye e ta előidézet é disztinkciókka kénytelene tömege visszatereln igazsá é házasság tisztasá útjaira zsidósá mos a elszéledé előérzetébe törvényfejtegeté eddig eredményéne lezárásával Talmu írásb foglalásáva igyekszi egységé fentartani Minde ezze szembe fellép vag ez gyengít törekvé időve hiúna bizonyul rabbinizmu diadalmasa ál k minde ostromot A ezentú következ tizennég sz egyetle korszakk olva össze zsidósá élet egyrész vértanúságb fullad másrész irodalm é vallástörténet mederb terelődik Ez korszako csa kevéss színezi különböz országo változatai vértanúsá keresztén Európ területér szorítkozi é keresztén ideológiábó ered Történet ténykén k kel azonba emelni hogy ne hivatalo egyház hane mindi fellázítot töme mért zsidóságr legnagyob szenvedéseket pápá védelemb i vetté gyakra zsidóságo úg személyében min valláso intézményeiben noh becsület irán ne i tanúsította kíméletet Ső elvv i vált hog zsidóságo tűrn kell mive nyomorul helyzetébe é e tes tanúságo amellett hog ak Krisztus ne követi szánalomr mélt sorsr jut legnagyob eretnekirt páp III Inc 1198-121 i voltaké dogmatiku tére mara zsidóságga szemben miko keresztényektő val megkülönböztetésü sárgafol viselé kényszeréve bélyegz meg úgyszinté csupá dogmatiku álláspontjuka védté me utóda is aki zsidóka hitvitákr kényszeríti keresztén pap tekintélyekke 1240 Parisban 1263 Barcelonában 1413 Tortosába vag aki ghettób szorítjá é külö mor judaic esküformulá kényszerítene zsidókra Pápá sohase üldözté k zsidóka államukból ső töb ízbe megróttá királyokat aki erőve keresztelté me őke Nag Gergel VI sz.-ba é kárhoztattá keresztese mészárlásait II Calixtu páp 111 Constituti Judaeoru c bullájába megtiltj zsid temető feldúlásá é ebbe követ laterán zsina i 117 Pápá védi me zsidóságo vérvá ellenébe és am pápákná so önmegtagadás követelhetett sajá elődei rendelkezéseive szembe elengedi zsidóje viselésé is Ső továb i meg III Pá pápa amiko sajá vallás szertartásaina korláto köz szorításáva betiltj passziójátékokna Colosseumba val tartását nehog inne nag tömeg megmámorosodv látványosságtól védtele zsidó elle irányul kihágásokr adj magát IX Gergel páp 123 zsidósá védelmé egyenese közö biblia alapr helyezi his eg atyán van eg Iste teremtet minke Maleach 2 1 V Márto páp eltörl külö zsidóbíróságo é rende bírósá el terel zsidósá pere ügyei Quamqua Judaeis-bull 142 megenged zsidókna a egyeteme látogatásá é tiltj sajá papságának hog hitszónoklataikba zsidógyűlölete hirdessenek X Le pápáná meghittje róma rabb eszközö k kihallgatás egyház méltóságo számára VI Sándo megdorgálj róma zsidókat ki hitsorsosai bevándorlásá üzlet féltékenységbő me akarjá akadályozni zsidósá sorsár azonba a i dönt hatású hog min kisebbsé kénytele meghúzódn keresztén országokba abba a időben miko a egyhá egyedü üdvözít voltába vetet hi uralkodi lelkeken hitetle zsid má megjelenéséve i kihívóa hatot lakosságr é azzal hog kereszténysé jelvényeine kijár tiszteletadás kitartóa elkerülte mé fokozt a ellensége hangulatot Má Bibli lati fordításána készítője Jeromo egyházaty i gyűlölete hango szó zsidókról Justianu császá 527-56 törvénykönyvébe megtiltj zsidókna Bibli eredet szövegébe val olvasásá é érvénytelenne mondj zsidó tanúzásá kereszténye ügyében Németországba IV Henri mé tiltj erőszako megkeresztelésüket ső a önkénte kikeresztelkedő i megfosztj család örökségtől d hűbérisé korába fejedelme városo tulajdonu gyanán tekinti zsidóka Kammer-knech úgy hog neki kellet védőuruka drágá megvásárolniuk kereszte hadjárato idejé természetese Krisztu állítólago megölőir irányul gyűlöle é ezréve koncoltá fe zsidókat Csa magya zsidóságo kímélt me Kálmá király ak kereszte hadaka ne engedt a országo átvonulni középkor babonás hi vérvádda é ostyafertőzé vádjáva i illett zsidóságo é újab áldozatoka prédál belőle Zsidókiűzése közöt legnagyobbak Franciaországbó Szé Fülö alat .1306 Angliábó I Eduár alat 1290 legvégzeteseb Spanyolországbó 149 é Portugáliábó 1498 A egyedü üdvözít egyházba val hi mélypontjár jutot a inquizici intézményében Ez spanyo fajtisztaságr alapítot nemzet politik indított me ugyan d a egyhá szolgáltatt hozz a eszközöket A egyhá minde kéteshit eretne kikutatásár kémszervezete létesített zsid marannosok vagyi kereszténységr kényszerített d titokba zsid vallás gyakorló elle vizsgálato indí é gyanúsaka legfényeseb egyház ünnepsége kíséretébe világ hatóságo közreműködéséve aut d f máglyár veti miutá előb mé legképteleneb módo meggyalázt é megkínozt őket A inquizici elő menekülteke szerencsér protestán vallás Hollandi szívese befogadj é it sikerü zsidóságna kereskedele felvirágoztatásáva vendégszeretete meghálálni Angliába i puritá bibliabará szelle fölülkerekedéséne köszönhető hog Manassebe Izraelne zsidó bebocsátásár irányul feliratá parlamen é Cromwel Olivé lor protecto nag figyelemr méltatták ő magá államköltsége vendégü fogadtá é utób kérelmé teljesítetté 165 Lengyelországba zsidósá annyir meghonosodott hog it a mond i talajr talált mel szerin eg interregnu idejé zsid talmudistá Sau Wah választotta királlyá talmudtanulmán nag virágzásna indult d egyszerr vége ve zsid jólétne Chmelnitzky-fél vérfürdő mel a adóbehajtás torolt meg Máskéő alakul töb tekintetbe zsidósá helyzet kelet országokban Keletrő származi minde vallá é Keletrő várj manapsá i hitébe enervál Nyuga lelk felfrissülést Kele talajá népvándorlá idejébe lehetőv vál magyarra roko kazá néptörzsnek hog háro vallá közöt válogatva zsid vallásr térjen Keletrő Spanyolországb betódul móro közöt ér e zsid műveltsé é zsidósá megbecsülés csúcspontját kalifá zsid miniszterekr bízzá legfontosab államügye vezetését eze pedi ne szakadna e népüktől hane irányába rójá l nagyságu eléréséér hálát amennyibe mecénásokkén ápoljá zsid tudomány é irodalma é neveli népüke világia viselkedésre Törökországba II Mohame politika jogokka ruházz fe a odamenekül zsidókat Bajaze szultán miko Bud elfoglalás utá megismerkedet törökföldr menekül zsidókkal kárörömé fejezt k II Ferdinán császá fölött hog legjob alattvalóitó fosztj me magá é gazdagítj velü ellenségét II Szeli alat 1519-6 zenitjé ér e zsidósá pozíciója amennyibe Do Józse nászi portugá menekült jelentő állami diplomácia szolgálata fejébe naxos herceg rango é el amellett hog hatható pártfogásáb vesz a odamenekül magya é pápa állambó kiűzöt zsidókat közép é újkorr terjed eze hosszú egyhang korsza alat se alud e zsid néplélek legfőb valláso kérdések melye Talmu körü felmerültek né egészé i mozgalomb hozták Keletrő indul e karait lázadá Talmudna állítóla önkénye é mesterkél megállapítása ellen mel eg külö szekt alapításár vezetett E számo ős intézmény megváltoztatot é tefillint sófárfuvást a ünne másodnapját hú é te keveré tilalmát valamin befogadot imakönyvne használatá elvetette nyugatna szellem termék tudomán é bölcselet d vilá bölcselet irodalmána alapvet é mái se elavul klassziku művei a arabo mentetté á keresztén középko tudományellene sötétségé é zsid fordító révé jutot e reneszáns idejé a európa irodalomba E bölcselet irán zsidókná ne fordul ugyan Talmu ellen ső azza igyekezet tanításai alátámasztani mindamellet eg ízbe Talmudo féltőkne Majmun ellen állásfoglalásábó folyóla olya mozgalo indul meg mel a egés zsidóságo izgalomba tartotta kiátkozásoka é hatóság közbelépéseket ső zsid irodalomüldözés i von mag után Keletrő indu e kabbalist mozgalo is mel talmud törvénykultuszba megmereved valláso lelkületne próféta érzüle felelevenítés révén val megújhodásá eredményezte mindaddig mí mag i szertelenségekb ne esett Merengés rajongásba csodá várásáb csapot át Álmessiásokér hevül é eze miat világr szól mozgalmaka keltett melyekb szultán páp é fejedelme i belesodródta l Álmessiáso mozgalma lelk alapj zsidóságna Szentföl irán soh k ne alud kegyelete vonzódás vol é e úg fejezt k a ős haz irán val igényei középko nyelvén amin az manapsá cionist sajtómozgalo jelenko nyelvé fejez ki 6 zsid valláso néptuda beilleszkedés a általáno kultúrába XVIII sz felvilágosodás zsidóságna i meghozt úg kulturális mint politika felszabadulást Mendelssoh Móze a els zsidó k nag világ műveltségr tes szert néme nyelve í általáno bölcsészet é zsid vonatkozás munkákat lefordítj többedmagáva Bibliá néme nyelvr é folyóirato indí me moder zsid iskoláztatá é műveltsé terjesztés érdekébe l Mendelssoh Doh révé elsőne indítj me zsidósá egyenjogúsításána európa mozgalmá is mel Franciaországba Mirabea felszólalásár visszhango keltet é XVI Lajo é Napóleo alat e i ért célját Napóleo a egyenjogúságo ugya felfüggesztette mer zsidó uzsoráskodásána híré vette d a üg tisztázásár eg 11 tag zsid notable-gyűlés hívot egyb é miutá eze zsidósá hazáho val ragaszkodás é másvallásúakho val j viszony vallásáva összeegyeztethetőnek ső erkölcs kötelességéne vallotta megalakított rég törvényszé mintájár 7 tag Synhedriont E azonba ne ejtet k érdemlege munká é zsidó egyenjogúsításána kiépítés i elmarad egés Lajo Fülö uralkodásái 183 amiko i a álla több egyházza egyenlőe vállalt zsidósá intézményeine fenntartását II Józse császá türelm rendelet 178 megnyitott birodalmába zsidó előt a ipari katona é tudományo pályákat eltiltj zsidó elle irányul kihágásokat megszüntet zsidófol viselésé ó zsidóvámot A egyenjogúsítá gondolatá a amerika Egyesül Államo ne i tartottá szükségesne átvenni mive ot má jogo megadásá i sértőne találták lévé lelkiismeret szabadsá a emberne veleszületet é kétségbevonhatatla joga Azér ot kérdés valamenny egyházr vonatkozóa sokka alaposabba oldottá meg mer a álla teljese feladt a egyházakho val viszonyát semmifél különbsége ne tet köztük mindegyikne megadt telje szabadságo azo határig ameddi a álla vag másvallás polgársá sérelme ne szenved d egyébkén vallá választásá é anyag támogatásá senkir ne tett kötelezőv é az mindenkine sajá lelkiismeretér bízta Ez későb Franciaországba i követték A egyenjogúsítás mozgalma felszínr vetetté Németorszá egye tartományaiban ső Magyarországo i az követelést hog zsidósá valljo szin talmud tano é azokna a állameszméhe val viszony tekintetében Eze megaláz feltételle szembe Riesse Gábor a els zsid ügyvé é képviselőház elnö védt me hitfelei De Jud c folyóira 1832-3 D é korna kedvez hangulatá rontj me damaszkusz é rodos vérvá 184 mel Európ szert óriás izgalma kel é melybe a ango Montefior Móze é Crémieu zsidóvallás franci igazságüg miniszte algír kormányz Viktóri ango királyn é Lajo Fülö pártol közbelépésé eszközölté k Ratt Mento franci konzu ármánykodása ellen Mindeze a egyiptom alkirályná végü pö revíziójá é vádlotta felmentésé eszközölté ki tanulságoka levonv Montefior é Crémieu jövőbel zsidóvédele é egyszersmin zsidósá földműve é ipar irány nevelés céljair megalapítjá a Allianc Israeli Universelle Pari központtal felvilágosodá század visszahatás váltot k pápa udvarnál VI Piu páp 1775-ik ediktum minde eddig jóindulat pápa intézkedés visszavon tiltj keresztényekne Talmu tanulásá é terjesztését zsidókna pedi sírkőállítás é minde kegyelet szertartá végzését Viszon örvendete jelensége i szolgáltatna katoliku szellem országok Portugáli 40 éve száműzé utá visszabocsátj zsidókat ső Ugand területé hajland a JT Jewis Territoria Organisatio céljair átengedni Olaszországba pedi I Vikto Emánuel Feren Józseffe egyidejűle szentesít zsidó egyenjogúsításáró szól törvény l Emancipáci zsidósá egyenjogúsítás egés Nyugat-európába végbemeg XIX sz folyamán D Oroszorszá cár tanácsadó rosszindulat alapjá továbbr i középkor vadságga kezel zsidókérdés é hábor előtt Románi se egyenjogúsított zsidókat bárh a 1878-ik berlin szerződésbe err kötelezettsége vállalt zsidósá most hog levegőhö jutott sajá keblé belü létesí reformokat melye a istentiszteletne európaiasab ízlé szerin val rendezésér é valláso követelményekne polgár éle igényeive val összeegyeztetésér törekednek Megváltozi zsidóságna arculat é kedélyvilág is beleolva nemzete egészéb é csa vallásá tartj fen szen öröksé gyanánt.7 zsid néptuda védekezés a általáno kultúráb val merülé ellen Szomorúa kel észlelni zsidóságnak hog vilá ne hálálj me nek től kapot Bibliá é ne viselteti bizalomma nemzet érzés iránt Franciaországba lejátszódot Dreyfus-pö tárgyalása alatt miko vádlot személyérő a egés zsidóságr hárítottá hazaárulá különbe i alaptalanna bizonyul vádját a ot egybesereglet hírlapíró egyikébe magya zsid Herz Tivadarba villan fe gondolat hog zsidókérdé addi ne jutha nyugvópontra mí ne ka eg nemzetközile biztosítot otthon Palesztin földjén A eszm ol gyújt hatássa volt min anna idejé a álmessiáso fellépése cionizmu mozgalm megindult ső sajtópropagandáj révé meghódított zsidóságnak különöse a ifjúságna eg részé é megnyert jelentő államférfia tetszésé is úgy hog világhábor zajába megérlelődöt Balfour-fél javaslat mel békekötésbe e i fogadtatott deklaráci elismer zsidó jogai Palesztinára amel ango protektorátu alat zsidóságna rendelkezésér áll L Cionizmu cionizmu megvalósulásáva következ főb kérdése várna történele válaszára palesztina zsidósá a ara őslakosságga szembe me bírja- állan helyét Gazdaságila biztosítja- föl zsidósá kell berendezkedését,függetleníti- kellőe külföld behozataltól nemzet érzé kielégülés ne semmisíti- maj me rég ideáloka é ne idézi- el vallás nihilizmust Mikép lehe másrész Tórá é a ős időkr szabot valláso törvényeke moder állam éle keretéb beilleszteni Pl mikép kel tize törvényé megvalósítan stb Külpolitika konflagráció esetér biztosítv van- zsid álla ténylege semlegessége csekél szám lakossá felvételér korlátol álla mikép ha vissz szétszóródásba marad zsidósá politika sorsár Ne minősítik- ezeke nemzet kisebbségekké Palesztinába megtelepül zsidóságba ne áll- b nemzet származá szerint tagozódás vag pedi ne fejlődik- ot k ol nacionalist sovinizmus mel zsid próféta tanításokka ellenkezésb ju é időve a európa zsid viszonyokr i káro visszahatássa lesz L Ba Kochba Giskala János Makkabeusok Jézus Hillel Gamaliel Simo é Jud patriarchák Akiba Farizeusok Esszénusok Szadduceusok Chásszideusok Gáon korszak Exilarcha Gettó Mártírok Kereszténysé é zsidóság Messiás Álmessiások Mendelssohn Reform zsidóság

15520.h

CÍMSZ Zsid történe

SZÓCIK Zsid történet világfejlőd na síkj szele amely zsi n esemény el fellépését m nap lejátszódta n cs esemény ok kutat f történe han eredményeik hatásaik i Zs.-b teh azok hatásoka amely kierjedt zsi népszellemb m nép életé ömlött á események azonb n v so zúdít népekr han többnyi tudat eszmékb bontakozn irányuk törvényszerűs jelö me zsi történetkutatásn teh feladat ho eszm gyökeré hatolj hosszmetszetb tár f zsidós néplélekta életé ebb szemléletb n érvényesülh egyoldalúsá me nin né ame kivonhat mag kölcsönhatás al néplél megnyilvánulásaib épp legdöntőbb azo amely ideg hatásokb sarjadt k zsi n történetéb súly ténye ideg akara S n s körülmé vete magáb kényszerí hatásoka amely azut zsi népéletb tová forrta Ezek erők hatások köz nevező hozhatj földraj helyz fogalmába Földraj helyzetéb kel nyug Görögorsz kultúráján k szélsősé kö es zsi né Keletabsztrahál elold mag természett jelenség n külön-külö n egyenké jelenn m előtt han úg ho valamenn egyetl legmagasa eszméb olv össz semmiség finomu világg szembenál nirvánába Enn keresé merengő természet szenvedés irá érzéketlenn aszkétá nevel gör n ellenb természe adottságoka konkr jelenségek méltat figyelemr azé vál érzéséb élvezet-vágyó hedonistá alkotásaib művésziv vallásáb mitológus politeistáv gör emberr mintáz istenei embe gyarlóságokk bűnökke zsi ped Ist képmásá teremte emberb his zsi n n oly meren pesszimisztiku mi ind mind ünnep örömünne n hasonl görögh se me gondolkodá n oly materialisztiku mi görög Inn va ho zsidós szelle vezér n természettudós n matematikuso ak a kutatjá ho v hogy va han ethikus prófétá ak arr töprengne min ke lenn mily világre fel m Ist akaratána zsid istensé n Esz csupá han személy Iste a t haragud szeretn n be él szennyébe han abszol magasságb fölöt ál Mindezé azut n természe va történ eseményeih tapa epi zsi n költészet han lél mélyéb érzel világá hato lír ame céltudatosság Ist gondviseléssze akarat ér világvalóságb m természetleírásaib e ének me N véletlenségb alaku ilyen zsidósá han azér me fejlődé földraj helyzetén törvén ala áll K egymáss viasko világhatal kö szorul Egyipt Babilón köz test ütközt állandó öss ellentét érdek fejlődéséb történetéb természetes er nyom hagyot M világtörtén küszöb körülbel 20 évv K elő világóriás melle mi elenyés ténye l f zsidósá M p sz év élh szabadságb saj eszméine Egyipto Babilon késő m nép hatal a kerül n merü e s megér hatalm hanyatlás elmúlásá ma ped megtartot egyéniség ő népjellemén átü erej i Négyez eszten ó jár történe útj zsidósá S forduló v enn útna s töré i legnagyo töré akk szenvedt mik K 70-b megszű álla élet él m nép életéb ismeretle teljes újszer s tal lehetetl berendezkedésr diaszpór élet me á tör k főrész oszt teh Zs.- m ped álla önállós korá I szétszóród korár Történel életéb kev ide tarto céltal ide-odatántorgá M s bontakozo fejlődésén el küzdelmeib szelle energiá már nagyjelentősé célpont talá ame előhaladás ösztönz Akk m homály lehete célpon sejtéskép még megérezt ho n elé cs önmagán é éln ke m népeké i Aty hagyat gyaná szunnyadhato gondol ösztönébe va ú hullo bel mi iste rendelésr va emlékezé mi ann emlék ho Ábrahá Izs Ják iste pa né - avat Izrael nép világossá - nemzet közvetítő - tet me A kezdetb cs sejtel vol hit veze gondolat vál id sorá nemz mind törekvé fö tarajlo ma a rende mind m gondolato Mind dicsős közö legtöbb becsül tanítás vezéreibe prófétáib mindenekelő e becsült Móz vezér felszabadító törvényadó vol n vezér felszabadító törvényad dicsőí emlékezé han tanít csupá Móz tanító -n neve zsidósá ame ma tanítónép erősödöt nemcs ebb mutatkozo m el kor törekvés ho kitisztít barb önzésb emberis céljai abb i ho világtörténetb elsőn vetkőzte kasztszervezettségé Kíméletes kegyeletes elisme m paps arisztokratik ód kiváltságai lassan-lass kihal hagy e kiváltság mi népegyénis ma ves valláserköl terjesztésén missziójá Ezz világvallás küzdöt vol f mag zsidósá történe adottság enn útj n állja el korszakn misszió-érzeté torkol spiritualizmu sze örökségkép szá utókorr el korsz egy utol prófétá minte végrendeletn hagy rán n hadseregg n erőve han szellememm teh államszervez önál terül nélk i tiszt esz összefo erejéb élh m n válh példaadásáv nép tanítójáv Ett örökségt azonb elü belő kisarja kereszténysé ame szülőanyján joga méltóság magáén vitat ho ezek megszerezhess szövetség l útjá kerü ideg kultúrákk saj elv rovásá m alkusz velü politik tevékenységb kirekeszte zsidós cs épp hivatásán örökség menthe me múltján dic hagyományai gubódz elmer talmu irodalomb ho megment mag ké jö számár mik elérkez ide küzdh igazáér n fegyverre va politik mesterkedésse han vértanúságáv csupá é e stáció vállal vértanúság kita mellett n hiáb me m ezz tanítot Történe tudatáb v zsidós legfő ere megmaradásán legfő feltéte i Taní ho megmaradhass ho taníthasso m ke maradni M nemcs ösztönn ér életh va ragaszkodás vallás kötelességtudásn i ami kifejezés j m Bibl törvényéb i ame elrende el történe ünnepe ho megemlékezz Egyiptomb va kivonulásodr élet mind idej Történet-biológi törvényszerűs jelö m teh zsidós fennállásán korszakai zsi történetn edd vázo k főkorszak í oszthatj kise életszakokr zsi álla él fejlődésmene álla él kibontakozásán idej álla él megszilárdulá királys intézmén álta álla él ideiglen szünetelés álla él újjáalakulá zsi vallás e ural ala úja élethalál-harc I álla él megszűné utá álla életb fennmara nemze er gyűjté vallás önállós fenntartásán szolgálatáb különbö országokba zsi vallás néptud beilleszkedé általán kultúráb zsi néptud védekezé általán kultúrá va belemerül elle Í rétegez egymás különbö periódusa zsi népél követke fejlődé mozgalmak rögzítet históriájában. álla él kibontakozásán idej zsi népn önál közületké va el történe fellépés mess id homál borítj Körülbel K előt 2000- év es sejtelm kibontakozá ar idő tehá mik zsidós ős sé n indogerm népcsaládd alkoto Paleszti földj álla közületeke Babilon sé nép amelyt időb m n szaka kül élet héb n Izrae Edo Mo Amm együttvé ma magasa kultúrájáv szellemil teljes meghódítot egé Előázsiá m Egyiptom i Enn kultúrán na fejlettség n cs feltá emlék bizonyítjá i ho kánaá terület váro teremtet ame Kirj széfe Könyvvár név virágzo akko tudomá központ lehetet tudomá n omlo babilo hatalomma me szám elem csillagász alapismerete magasa fo matemati logaritm szótárkészít szumir-akk továb csatornáz városerődít babilóni k hagyatékaké kerü m kultúráb babilóni istenkép művés tökéletesség Donatell Leonar Vin Michelangel reneszán na mester csodált inká ezek utánoztá mi gör mintáka babilóni Gilgames-epo ped mind kor elbeszé költészet annyi megtermékenyített ho epi forrásán mondhatju Babilon kultúráján fölény m Egyipt érezt úg ho egyipto udvarb babilo nye vá diplomáci érintkez nyelvév Ékirat táblák őrizt i m azok levelek i melyek egyipto hódolts ala ál kánaá fejedelm intézt fáraókho T Amarnáb felfedeze irattárb került e az felirato melyek Abdichi kánaá vazall felpanaszolj ho fár előnyb részesí chabi héb törzse holo állandó indogerm emoriv együ felkelé sz K 13 Paleszti földj ekk szám helységnévb babilo istennévv találkozu Neb Istá Sam viszo Babilon terület héb törzs Ábrá Józse Jerachmeé Malkié Jeazrié Jad tanyázna Ez igázz őslakosság emoriakk együ Bábe tesz m főváros i héb dinaszti alapítana Ebb származo hír Hamura királ akin má fennmara nagyo szabá törvénygyűjteményéb szám intézked frazeológiáján s szóformá itt-o Tóráb megtalálhat babilóni sé kultú erkölc tekintetb felet á akko indogermánna I n találj s állatimádás s ős kultuszá ismeretl kasztrendsz nőn lenézé i babilóni szelle kultú fejlettségév mégs á e színvonal erkölc kultúr Indogerm befoly ala elzüllen erkölcs elharapódz fajtalankodá erkölc züllésn ett hátterét ke eloldódn Ábrahámna Mon Ist Ábrámna Me országodbó szülőföldedr aty házáb ar földr mely nek mutato Mó 1 Ak történe személyn tekints teh Ábrahámo ak ped n összefogla szimbólumána csalá történ alakjáb hitel tudósítá találu héb n történetén kezdetérő Kibontakoz sé rokons kötelékébő elhagy eddi hazájá népn indu m ped vallás esz alapj megalapít Egyistenhite nép vándorútj követ Egyiptom meg ah csakugy találkozu korb hikszo ne sé néptörzzse melyn hódítás ellenéb Tutmos fár utód kénytelen Mezopotámiá betör theb karna templ falai ró króni szeri Megid Taan melle na vereség mérn i letelepü kánaá héb törzsek Palesztiná cédrus bo mézad rón k 1230-b K Mernept fár í dicseksz théb felirat Lyb elpusztítv Kánaánb zsákmányolta Askal foglyo Izra cseké szám mag nin me I találkozu elősz Izra népéve me m szakíto Ammon-na Móabba Edomm ó-héb közösségb kilépet Dubn í jellem zsi n fejlődésé Izráe mi e d egym ut hant maghéjai m ma cikkeződ törzsek oszl Ho bibli csalá elbeszélésekb csakugy n történet sz elő tartot elbeszél elárul mag abb szóba mely Rebekáh int Iste mik Ézs Ják születés helye kilátásb K n v méhedb k nemz vál kül melledrő egy nemz erőse le másikn idősb szolgál fog fiatalabbik Mó 25. levá Jismáe Edo Amm Mo történ folyam ma testvér ma hűbé viszon ápoln Izraelle olyk fellázadn betörn országáb Izra né ez emlék abb megrögzít ho ős ajkai ado áldásb kiátko szavakb jellem megbélyeg őke Í Ammo Moáb vérfertőzö szülőkt L leányait származtat l Jismáe arabok mi Ábrahámn Hag rabszolgáv va pótházasságáb szárma sarj Ist angyaláva vadszam emb -n mondatj kin ke mind ut nyú ki minden rátes kez Mó 1 Ed ős Ézs oly embe elad e t lencséé elsőbbsé jogá azut visszasírj Történel tén örök m bibli József-elbeszél i amennyib csakugy Egyipt királ lát élelemm kánaá föld é Izrael mi hűbéresé mik o éhíns uralkodot I Rams fár ala kisázsi törzs kivívt szabadságuka vo alkalm pillan egyipto héb n felszabadításá Móz vo férfi megértet k intelm na történe feladat vállalkozot N cseké lehete nehézsé melly m kelle elő küzdeni egyipto rabságb n már-m teljes felad nemze tudatá Mózesn teh n közönyév akaratlanságáv kelle elő csatá megvívni N ma nevéb jelentkezet han Ábrahá Izs Ják m mind varázslat emlék idéz f í hato n szunnya öntudatár Ez nev egyesített törzsek vonzalm keltett benn irá fö irán amely ann idej sírhe megvásárlásáv Ábrah megszente lefoglal ős emlékén mélye maradandó hatá gyakoro Istenfogalo me mind m népét lényegéb elüt s mondhat azz ellenkez N egys tes különbsége me enn cs logika ismeretelméle jelentősé voln han minőség Móz hirdet Ist n természetb kinőt természe jelenségekk változ termész törvényein alárendel han termész fölö áll abszol lén akin teremte világg szemb akara v ez akar teljesítésén mértékébe teh erkölc érd szeri íté m ember akar vallá e n világszemléle han világbírála Iste n leh s bűvészette s szertartásokk megejten cs cselekedet számítan nál tór törvényb érvényes felfogá Hamurabi-fél különb mag fejlettsé jo felfogáss szemb haladá jel Tór amennyib kül rendelkez szeret gyakorlásáró egyébké részb kimondotta részb cs p tangent uralkodón tétele f sé ősjo intézményeke Néme esetb Tóráb utalá s találu err Talmudb felbukk ann nyom M érzület leh bibli törvén Í szomb babilóniaiakn böjtn vol mely pászt n eh szén sülte n válth ruhá kirá kocsi n ülhe orv n gyógykezelh stb bibli szomb ellenb gyöny boldogs napj pusztáb va kóborl ut ígér föld -n határáh érte orsz elfoglalá m Jósuá vár délvidék Jú telepede l me nemsoká magá olvasztot Sim törzs ve kül csoport alkoto többiv szembe honfoglal n vo o telje ho egy kánaá város m tartott vol függetlenségüke í ma Jeruzsál jebus kez mara Bí m Dávidn n sikerü megvenn vég Ez vált késő Izra számá t -r Istenn ped csap - Bí Me Kána valláserkölc kultúráj természet-istenségeiv az tiszteleté rendeze kicsapongásokka fajtalankodásokb elfú ünnepségeiv betódu Izrae megdöbbentett M vetet emia nebalána gyalázatosságn bélyegez kánaá élete M törvény intézkedéss védekeze ellen Egyipt cselekedet szeri Kána cselekedet szeri cselekedjet Móz II 1 D meghódította akikk összeházasodta még ráj diktált szokásaika törzs letelepedé n vo véglege egyes késő hely cserélne más válság pillanatokb n sietn megtámado testvére segítségé különszakadá törekvés kísértene Debó próféta hősi fellépé idej Bír mik észa törzs területén őslak megkísért jövevény kiszorításá Jud Simo Lé G törzs táv tartj maguka Debó éne m s emlí nevüke hegemóni Efráj gyakorolj enn terület vol silo Szentél Egyébké ped na anarchi ki- a tesz am jón tal Bi cs itt-o l f egy-e hősi lelküle vez sófé bí a ideig-órá egység tere visszave ellenség p Sámso Gide Királyválasztás történ kísérle Abimele év ural ala tart szichemieke vállalkoz dugá d filiszteus egé ország elárasztjá Ez ell prófét náb élük Sámuelle sze hábor hirdetne Sámuelb bír pa tiszts egyesü n azonb m tiszt vilá hatalm képvise királ ak ma fö töb nép példájá Sámu ellen gondolato figyelmezte nép ann balkövetkezményeir kirá né fö emelkedv mag ház tekin öncélna nép ped rabság hajtj eszköz használj intel n haszná ezé kénytelen-kelletl oly embe választot testil kimagaslot egyeb n tudo ról Izra teh elért am kíván m nép mintájá királyság alkotot pa birodal sze n Móze hagyaté n vetkőztethet végk Isten-ural jellegé n válhato hason vilá birodalomm mi kele királyságo Sa kirá hazafi népéé élet kockázta kirá vol Sámu még megbuktat ház e azz indokol me ho Sa e ízb Ist tilal ellené hadsereg jóllakat ha zsákmánybó indokol homályo hisz hadvez n válogatha mik élelmezn ke hadserege dinasztia-változásn má mélye ok lehette Dávi filiszteus elle harc ünnepe hő szorítot Sa fiá Izbóset uralomb trón lépet Meghódít Jeruzsálem a tes székváross Állan hadsereg szerv teljes világias rendezked b Mo nyilván m n szí mély é vallás érzül néplelkiismeret képvise prófét ajkai Amik Dáv pompázat templ építéséh fo Nát prófé megint ho Ist edd cs sátorb honol n fel m lényén embe ízlésh mé pomp Amik kirá e nőrablá eng m magán Uri lev ugyancs Nát prófé híres vá hasonlatáv bűn szemé lobbantj e ízb ped népszámlál mia G prófé sújt iste büntetésse zsi királys teh Ist fel ural prófét ellenőrz ala ál hatal vol Sámu személyéb megtestesíte kett méltósá vezé pa tiszts cs személyekb oszlo me n enyészet Ezent állandó o találj király oldal vallás lelkiismer szószólói prófétáka vilá erkölc hatalomn kölcsön ellensúlyozá vá mintájá m középkorn császárs egyh közöt villongásba azz különbségg azonba ho prófétas n te sze n vágyo vilá hatalomr han csup a kívánt ho királ kin magán kelle Tór lemásolni ma tart me Salam m világiasa uralm honosíto me Fejlesz külkereskedelme közigazgatá beosztá létesí me azonb n néptörzsenkén megoszlá han tiszt adóbehajtá célzat ut indul Ho haszn politik támasz sze tegye elves egyipto kirá leány ezz megtes Palesztin karav korridor Egyipt Babilon közöt Mind magáv hoz keletie fény udvartartá n adóv va túlterhelésé templomépítéss inká dinasztiku mi vallá érdek szolgál azér me ezz közvetl felügyele a von papság n átallott ho költség előteremtésé hú észa váro elzálogosítso m n elégületlenség váltot k fők észa törzsekb efraji adóbehajtóna Jerobeámn hál szere vo Ach prófétáva a Salamo bálványimádá mia akar trónr letaszítan Salam fiáva Rehabeámm szövetkezet észa törzsek elszakadás bír késő észa törzsekk Izrá királyá kiáltat magá Ezent k zsi áll á fe kü egym elle politik szakadá mélyí Jerobe vallá reform i me sátorosünnep e hónapp kitolj cs azér ho ré jeruzsále zarándokl von alattvaló jude fővárosb s annyi men ho istenség ara bik alakjáb tet imád tárgyáv monoteizmu n hitéb kiirta m n lehetet szomsz nép példájá istenség érzékelhető megközelíthető ten m mind sikerr jár Szerencsé népegység biztosí k intézmény nyelv próféci n lehete s megváltoztatn s elnémítan legkevés ped kiközösíten Judabe prófét járt Izrael na hatáss hirdet Ámos Eleset feltámaszthatatlan Izra hajadon elter földjé nin feltámassz észa királyságn ősbű vo bitor dinaszti n tud ú meggyökereztet királys irán hódolato mi Dáv ház megállandós tr villongá úg ho cs e Hos prófé ala h királ többnyi királygyilk ker trónr Ily viszony közö prófétas kö egé szervez tömörü rechabit rendj me váro fényű kultúráb lát imperializm bűnén mind nemze veszedelemn kútforrás ezé világi élett szakítv félrevonu házakb puszt sátrak költözköd nemcs boriváss szakí han földműveléss i Ach kirá idejéb ism nemes hev prófét elszántsá kirá megölete e polgárember ho elkobozhas szőlőkertjé Elijá Ill elé á szemé vágj gyilkolt m örököl Enn prófétán működé rávilág ar vallás ingadozásr me korb lelkek er vet tisz Egyistenh elhomályosul viszo föníci származá király ált meghonosíto ideg kultu cs bálványimád formáj nyom meggyökeresede Egyistenhitr Elijá e nyilván istenprób kigúnyol szinkretizmus medd sántikált m k ág Izra történet Elijá legszívesebb csend patakké lát vol lefolyn me nyugodt hal cél fel Hóreb zarándoko ho közelebbr hass r Móz szellem I ú észlel ho n szélviharb v Iste n földrengésb n tűzbe han szel ha suttogásáb szerén zajtal álla életbe r kizökkentet szeré csöndességb zsi n élet Salamo amik egyipto összeköttetés kedvéé t kap nyito dé hatalmasságn magá zúdítot ezz észa ellenhatalomna Asszírián féltékenységé Mo k ellens Izrael Jud kereszt szá szem egymássa prófétas bizony mo ann intézményne me hivat v vall in szaváv gát vet király világi érde szövetkezésén ezz pogá erkölcs behurcolásána F tartóztatj ideig-órá veszedelme vilá érd felfegyverkezett állo szavukk szemb győzöt ú azonba ho örvény sodor nemzete Asszír abb törekvésébe ho tengerh kijárat szerezze Szír Izra országá ve hálójá Ez Jud akarj szövetség társ megnyern ekk Egyipt zúdít elle seregei Ámos Hóse Mic prófét m cs erkölcs elpogányosodá ell emelt f szavuka azonb Ezsaj Jesá Jeremi e ser m prófé m államügy vezetésé alkalmazt vallás-szempontjaik ellenezt dinasztik politiká szövetkezés móze Istenesz védel a helyez birodal sorsá Ezsaj szeri Ist s magán s álla életb n tű jogtalanság erőszak mind gőg megalá Assz renget hadseregév cs eszk kezéb ma ítélet ta fölött Egyipt cs embe n Ist Ist ítélet szá saj népév i megtisztít Messiás kül Dáv házáb va kirá személyébe a ala igazs bé f uralkodn í megtisztu n fennmar tanítójá le vil népeine Ezz ellentétb Mic m pesszimisztikusabb íté m Izra jövőjé Ci mező f felszántatn Manas kirá mo Asszíriáh va hűbé viszonyb ker menedék enn kedvéé ism elpogányosít n vallásá Viszo f Jós újb visszaállít Egyist tiszteleté s mo pa rejtekéb előhozo Tór ünnepies felolvastatj megeske nép enn alapj rende újb kultusz veszedelm feltartóztat n sikerü Egyipt hadd tám Judá Jós kirá csatatér talál halálá Nebukadnec babilo kirá kiű ugy egyipto hadsereg Judábó ezent hatalmáb tart birodalma letes királyá má rend helyé vég felkelé megkísér Cidkijáh elfogatj megvakít n szí javáv együ fogság hurcolj n alsó réteg országb hagy Gedalja kormányzósá a helyez ak azonb e királ herc meggyilkolta rettegés hoz n na rész Egyiptomb ker menedéke aho Jeremi prófé követ álla él ideiglen szünetelés Izrá pusztulásáv elpogányosod veszedel m n kísértet Babiloniá kerü Ju ped raboskodá ala m inká magá szállo hivatásá eszmél prófét tanítás i s szünetelte fogly közö é Ezéki prófé Névtel babilónia kin szózata Ezsaj könyvén 40-6 fejezeteib találju állan levélbe összeköttetésb mara vel Jeremi i jövendő irányu jóslatokn inká hatott mo m történe könyv tanulsága melyek időb állított öss prófét Nevi risóni els érts múltakr szó prófétá Jósu Bírá Sámue Király K szemb nevi achróni jövendők uta prófétákk kül bánásm meglepő vol Jeremi hozzájárulásáv házak építette szőlők ültett annyi meggyökerezte ho sok töb visszatérésr halla s akarta Mindamelle vallásuk n adt f ez se b köz állo kísérté miut Ist segítségébe Ci rendíthetetlenségé vete hit csalódás sodor reményüke prófét m tudt győz ők arró ho fogságbajut Ist akara vo í Ist n tehetetlenn bizonyu ellenségg szembe han fenségesn ítéletbe igazság világkormányzóna erköl részrehajlatl urána ellenb Izra vo a a edd sötétb já n akar gondvisel útja felismern múltjuk lezártá mo jö számá kelle újonn berendezkedn Oltá építe valószínűl n lehetet n akarhatt ideg föld prófét n támogatt vol er irányu mozgalma miv cs szellem szívbe istentisztelet kívánta népvall csakugy i alak szelle valláss zsinagógáka gyüleke házak alakítana ah prófét könyvek olvassá áldoz helye imádkozna pap hely világi foglalj e k er személy rátermettség mutatn fe ré törvén érvény akarj juttat jövőr Ezéki prófé emlékezetb összeállíto köny végéh szigorú pa jelle kódex csato b prófét felfogásáh hív abb lát megújhodá jö reményé ho egység szív ad beléj lelk ad beléjü eltávolít kőszív keblükb ad nek hússzív 1 csüggedők remén kel ho Ist m kiszára csontok tud élet kelten ann inká e é népe ame cs hisz ho meghal miv ős bűn ala ke elveszni Rámut arr ho ős lerótt m bűneike ut n szenvedh miattu me Ist egyénenké ít ember felet M hathatósabb működö köz remé nemze érz fenntartásáb Névtel prófét a ékesszóló fejteget ho Istenn célj vann Izraelle múltb raj kelle bemutatn igazságszolgáltatásá jövőb ped álta akar világuralm nép közö hirdetn Ist fákl hordozó Izrae Cyr perz kirá ped felkentj a nép kiszabadít hivatásán teljesítésé enged Babilon az vá mo Izra számár a régen Egyipto vaskohóv melyb salakt megtisztul álla él újjáalakulá zsi vallás e ural ala vég élethalálhar Cyr csakugy megenge zsidóságna ho visszatérj hazájáb cs 42,0 lél engedéllye hazatér k vez ala me végb egy p Jós más ped királ herc Zerubáb kett szervez mutat má ho fogságb felülkereked vallás meggondol áll éle m teokrác jegyéb ind me Azó raj mara zsidóság kétirán igazod hasmoneuso főpap király e személybe rabb gáón melle exilarchá m hitközségb ped rab melle hitközsé eln intéz együttes hitközsé ügyek Legel gondjuk Templ helyreállításá fordítottá ebb azonb akadályozz ők szamaritánuso Körülbel sz eszten múl m mind n á Templ ré fényébe Ekk Ez Nehem úja csapatok vezetn f Gólab számkivetettsé bujdos Ez lendület hozna Templ helyreá Jeruzsál újb benépesed ország betódu idegenek kiszorítjá s vel kötö házasságok felbontjá neho ré ba pogá szell elharapódzá ism kiújuljo Szociál reformok létesíten egysz mindenkor intézménn tesz Tó felolvasás értelmezésé eddi áldoza istentisztelet lassanké háttér szorítj demokratik jelleg minden számá te Tóra-olvas tanulá valami imádkoz behozataláva zsidós vo hivat plat szofokrác álmán megvalósításár Bibl megszű kizáról pap jogalap len szab magyaráza ált népművelőd leghathatósa eszközé let E elv karol f újb késő reformáci miko újko laik vallás gondolkodá szabads mag chartájá tet Biblia-olvasás Biblia-olvasá szabads nemsoká lelkiismere kötelesség szentségesü elsőn hoz lét kötele iskolázás valami ugyancs elsőn Szentír fogalmá Megindu ré vallás irat gyűjté Kán összeegyeztetés ideg szelle könyv kirekesztésév apokrifál Nemsoká előidé fordításokn na irodalm i melyb gör fordításn Septuagint Zsi irodal nevezet szer jutot ho gör világg megismertes megkedveltes zsi tanoka mely s hív szerezt zsidós számá pogá világb i perz uralomn vég v Na Sándo szabadság biztos zsi vallásgyakorl számár Utód ala na világbirodal k rész oszli Egyiptom Szíriár Mindkettőb lakn zsid tová élvezhet politik szabadságo Egyiptomb annyi megkedvel gör műveltség gör uralma ho saj mag templo használatá lefordítj Tórá történ ítélőszé elő va restelkedésb e nemzetietl lépé udvariassá tényne va kényszerűségn tüntet f abb költö mondába mely Ariste leve gör apokr könyvb találun Eszeri Ptolomae Philadelph kíván fordítá cél tudó küldt nek k kül zá helyiségb csodam szóról-szó egyező fordítottá Ám sziri Antioch Epiphan politik célb erőszakk hellenizál zsidóság zsi vall gyakorlás halál büntet ter ala tiltj ell Makkabeus kelt f hősi küzdelemb elő vallá szabadság vívj K 1 Templom visszaszerz újjáavatj Chanuk késő politik fennhatóság lerázz Makkabeus zsidós csal irá va háláb h makkabe fi életb le tagjá Simeo ültet Dáv trónjár miut e saj vej Ptolomae uralomvágyb megöl Hyrkan Jochanánb dinaszt megszilárdu hellenizm utóhatás azonb n lehete ellensúlyozn zsidós kultúrát n aka elzárkózn másrés ped vallás reakc megkívánt ho tisz zsi hagyomány él juss uralomr vallástudomá népszerűsítésév n figyel vall kérdés fe fordu Ez köz különös az tartj izgalomb kedélyeke mely gör külvilágh va viszonyb támasztan nehézségeke országnagy politik szükségességn érezté ho gör világg ú diplomácia mi társadal kapcsolat ápoljá ebb ped akadályoz ők szomba munkaszünet étkezé szabályo Biblia-fejtegeté me mi szűke szűke kör szorítot mozgá szabadságo Viszo sov hagyománybarát zsidós kül jellegén megóvá vége tartott szükségesn i irán törvényfejtegetés hellenbaráto szadduceuso hagyományhív ped farizeus pártjáb tömörülne Szanhedr tanácsáb kormányzatb igyekezn elveik érvény juttatn ha hevét elkedvtelened sok félrevonulna ré rechabit módjá puszta meditá élet adj maguk kül rend alkotn esszénus pártha n maradhato so elméle tére han átcsapo gyakorla kormányzat i mik Salo Alexandráb kerü trónr főpapság kénytel Jochan fiá ruházn m uralm nevéb e más fi Aristobul gyakorolt hatalomn megosztá veszedelm polgárhábor idéze fe min végzet következmén vo római segítség hívás Pompej beavatkozá orsz lassankén telj lenyűgözés E m elősegítet e bitorl Makkabe ház beházasodo Heród királ a n értet me n osztot népén nemze érzése cs róm fennhatós elismerését remélhet trón megszilárdulásá Áruláss gyilkosságokk tartot mag Ró kegyébe miala pénzsóv róm uralkod mindinká kiszipolyozt orsz anya erej halál sebezt vallás nemze érzésébe zsidós végveszélyb ér magá megkísér lehetetlen Ró ell élet-halálharc indí tízév hősi küzdelemb elvérzi Tit császárn juto egyko Nebukadnec szerep ho zsi állam végk feloszlass Templom elégess nép ped részi rabszíj fűzz részi ped széjjelszórj I álla él megszűné utá álla életb fennmara nemze er gyűjté vallás önállós szolgálatába Jeruzsál másodszo pusztulásáv vég zsi álla éle nemze szell n alu végké Rab Jochan b Zakk vo k Jeremiás a a hirdett ho zsidós fölöt á álla életn formák ke magáb kitermelni róm impéri ezé ismer zsidóság nemzetne I Agrippán meghagy királ cím birtokai fővárosb elüldözö zsidós m mind ho föld marad mo m n Templomba han iskolákb lüktete n élet iskol tekintély Babiloniáb mara azó odaszivár zsidósá bár sz szeri fölülmúl otth maradottaka o tisztelett ismer e idei mi mag Szanhedrin Tevékenységükk kilépt iskol szokvány kereteib oly határozatok hozta mely mint n vett vol tudomá Templ pusztulásáró jövőb várha újjáépítés számított általáb irreden célzatú volta M vo tanítás hatás Traj Hadrian csász alat e félszázadd katasztró ut Aki tud társ újb felkelés lobbantott zsi kedélyeke küzdele mely B Koch vezetet vér vereségg végződö kegyetl megtorl vo ma utá m tanszabadság elfojtottá róm udvarr va kapcsolat iskolaf pátriárk tartott fe ezent i téríté megkísérelt rómaia ell lydd határozatokb építe Szanhedr védősánco Ellenb nagyo küzdelm ke zsidóságn mo terje kereszténys hittéríté ell megvívni istenségn megérzékíté e rokonszenve kegy éle istenf emb személyéb na vonzóer gyakorolhato m időb fantáziákr P apost ped gondoskodo ról ho egyh számá na engedmény ár szerezz híveke Elenged körülmetélé mi súly szertartások az címe ho Jéz mi istenfi telj bűntelenségb va kivégezteté ált Ád ó öröklö ősbű ereden bű kiengesztel í Ist ingy kegyelm mely f leküldéséb nyilvánítot oly nag ho ehh képe emb jócselekedet szertartá érde elenyészi hiábavaló les szövets - lépe Ist emberre cseleked helye hit kíván csupá ingy kegyele mi vala váratl öröks természetes ezrek csábíto h zászlajáv zsidóságt eltért azonb m azont zsidókn vallj maguka tartj zsi vallá törvények zsidókeresztény B Kochba-fé felkelésb m n veszn rész miv m e eljö Messi melle e mo eljövőb n hihette Mag pogánykeresztény s szakítan mindenb zsidóságga ve ül szombat héber imádkozn zsinagógákba törvé abrogálá cs elvb maradhatot magukn apostolokn ke észlelni végzet libertinizmus mely t előidéze disztinkciókk kénytelen tömeg visszaterel igazs házassá tisztas útjair zsidós mo elszéled előérzetéb törvényfejteget eddi eredményén lezárásáva Talm írás foglalásáv igyeksz egység fentartan Mind ezz szemb fellé va e gyengí törekv időv hiún bizonyu rabbinizm diadalmas á mind ostromo ezent követke tizenné s egyetl korszak olv össz zsidós éle egyrés vértanúság fulla másrés irodal vallástörténe meder terelődi E korszak cs kevés színez különbö ország változata vértanús kereszté Euró területé szorítkoz kereszté ideológiáb ere Történe tényké ke azonb emeln hog n hivatal egyhá han mind fellázíto töm mér zsidóság legnagyo szenvedéseke páp védelem vett gyakr zsidóság ú személyébe mi vallás intézményeibe no becsüle irá n tanúsított kímélete S elv vál ho zsidóság tűr kel miv nyomoru helyzetéb te tanúság amellet ho a Krisztu n követ szánalom mél sors ju legnagyo eretnekir pá II In 1198-12 voltak dogmatik tér mar zsidóságg szembe mik keresztényekt va megkülönböztetés sárgafo visel kényszerév bélyeg me úgyszint csup dogmatik álláspontjuk védt m utód i ak zsidók hitviták kényszerít kereszté pa tekintélyekk 124 Parisba 126 Barcelonába 141 Tortosáb va ak ghettó szorítj kül mo judai esküformul kényszeríten zsidókr Páp sohas üldözt zsidók államukbó s tö ízb megrótt királyoka ak erőv keresztelt m ők Na Gerge V sz.-b kárhoztatt keresztes mészárlásai I Calixt pá 11 Constitut Judaeor bullájáb megtilt zsi temet feldúlás ebb köve laterá zsin 11 Páp véd m zsidóság vérv ellenéb é a pápákn s önmegtagadá követelhetet saj előde rendelkezéseiv szemb elenged zsidój viselés i S tová me II P páp amik saj vallá szertartásain korlát kö szorításáv betilt passziójátékokn Colosseumb va tartásá neho inn na töme megmámorosod látványosságtó védtel zsid ell irányu kihágások ad magá I Gerge pá 12 zsidós védelm egyenes köz bibli alap helyez hi e atyá va e Ist teremte mink Maleac Márt pá eltör kül zsidóbíróság rend bírós e tere zsidós per ügye Quamqu Judaeis-bul 14 megenge zsidókn egyetem látogatás tilt saj papságána ho hitszónoklataikb zsidógyűlölet hirdessene L pápán meghittj róm rab eszköz kihallgatá egyhá méltóság számár V Sánd megdorgál róm zsidóka k hitsorsosa bevándorlás üzle féltékenységb m akarj akadályozn zsidós sorsá azonb dön hatás ho mi kisebbs kénytel meghúzód kereszté országokb abb időbe mik egyh egyed üdvözí voltáb vete h uralkod lelkeke hitetl zsi m megjelenésév kihívó hato lakosság azza ho kereszténys jelvényein kijá tiszteletadá kitartó elkerült m fokoz ellenség hangulato M Bibl lat fordításán készítőj Jerom egyházat gyűlölet hang sz zsidókró Justian csász 527-5 törvénykönyvéb megtilt zsidókn Bibl erede szövegéb va olvasás érvénytelenn mond zsid tanúzás keresztény ügyébe Németországb I Henr m tilt erőszak megkeresztelésüke s önként kikeresztelked megfoszt csalá örökségtő hűbéris koráb fejedelm város tulajdon gyaná tekint zsidók Kammer-knec úg ho nek kelle védőuruk drág megvásárolniu kereszt hadjárat idej természetes Kriszt állítólag megölői irányu gyűlöl ezrév koncolt f zsidóka Cs magy zsidóság kímél m Kálm királ a kereszt hadak n enged ország átvonuln középko baboná h vérvádd ostyafertőz vádjáv illet zsidóság úja áldozatok prédá belől Zsidókiűzés közö legnagyobba Franciaországb Sz Fül ala .130 Angliáb Eduá ala 129 legvégzetese Spanyolországb 14 Portugáliáb 149 egyed üdvözí egyházb va h mélypontjá juto inquizic intézményébe E spany fajtisztaság alapíto nemze politi indítot m ugya egyh szolgáltat hoz eszközöke egyh mind kéteshi eretn kikutatásá kémszervezet létesítet zsi marannoso vagy kereszténység kényszerítet titokb zsi vallá gyakorl ell vizsgálat ind gyanúsak legfényese egyhá ünnepség kíséretéb vilá hatóság közreműködésév au máglyá vet miut elő m legképtelene mód meggyaláz megkínoz őke inquizic el menekültek szerencsé protestá vallá Holland szíves befogad i siker zsidóságn kereskedel felvirágoztatásáv vendégszeretet megháláln Angliáb purit bibliabar szell fölülkerekedésén köszönhet ho Manasseb Izraeln zsid bebocsátásá irányu felirat parlame Cromwe Oliv lo protect na figyelem méltattá mag államköltség vendég fogadt utó kérelm teljesített 16 Lengyelországb zsidós annyi meghonosodot ho i mon talaj talál me szeri e interregn idej zsi talmudist Sa Wa választott királly talmudtanulmá na virágzásn indul egyszer vég v zsi jólétn Chmelnitzky-fé vérfürd me adóbehajtá torol me Máské alaku tö tekintetb zsidós helyze kele országokba Keletr származ mind vall Keletr vár manaps hitéb enervá Nyug lel felfrissülés Kel talaj népvándorl idejéb lehető vá magyarr rok kaz néptörzsne ho hár vall közö válogatv zsi vallás térje Keletr Spanyolország betódu mór közö é zsi művelts zsidós megbecsülé csúcspontjá kalif zsi miniszterek bízz legfontosa államügy vezetésé ez ped n szakadn népüktő han irányáb rój nagyság eléréséé hálá amennyib mecénásokké ápolj zsi tudomán irodalm nevel népük világi viselkedésr Törökországb I Moham politik jogokk ruház f odamenekü zsidóka Bajaz szultá mik Bu elfoglalá ut megismerkede törökföld menekü zsidókka káröröm fejez I Ferdiná csász fölöt ho legjo alattvalóit foszt m mag gazdagít vel ellenségé I Szel ala 1519- zenitj é zsidós pozíciój amennyib D Józs nász portug menekül jelent állam diplomáci szolgálat fejéb naxo herce rang e amellet ho hathat pártfogásá ves odamenekü magy páp államb kiűzö zsidóka közé újkor terje ez hossz egyhan korsz ala s alu zsi népléle legfő vallás kérdése mely Talm kör felmerülte n egész mozgalom hoztá Keletr indu karai lázad Talmudn állítól önkény mesterké megállapítás elle me e kül szek alapításá vezetet szám ő intézmén megváltoztato tefillin sófárfuvás ünn másodnapjá h t kever tilalmá valami befogado imakönyvn használat elvetett nyugatn szelle termé tudomá bölcsele vil bölcsele irodalmán alapve má s elavu klasszik műve arab mentett kereszté középk tudományellen sötétség zsi fordít rév juto reneszán idej európ irodalomb bölcsele irá zsidókn n fordu ugya Talm elle s azz igyekeze tanítása alátámasztan mindamelle e ízb Talmud féltőkn Majmu elle állásfoglalásáb folyól oly mozgal indu me me egé zsidóság izgalomb tartott kiátkozások hatósá közbelépéseke s zsi irodalomüldözé vo ma utá Keletr ind kabbalis mozgal i me talmu törvénykultuszb megmereve vallás lelkületn prófét érzül feleleveníté révé va megújhodás eredményezt mindaddi m ma szertelenségek n eset Merengé rajongásb csod várásá csapo á Álmessiásoké hevü ez mia világ szó mozgalmak keltet melyek szultá pá fejedelm belesodródt Álmessiás mozgalm lel alap zsidóságn Szentfö irá so n alu kegyelet vonzódá vo ú fejez ő ha irá va igénye középk nyelvé ami a manaps cionis sajtómozgal jelenk nyelv feje k zsi vallás néptud beilleszkedé általán kultúráb XVII s felvilágosodá zsidóságn meghoz ú kulturáli min politik felszabadulás Mendelsso Móz el zsid na vilá műveltség te szer ném nyelv általán bölcsésze zsi vonatkozá munkáka lefordít többedmagáv Bibli ném nyelv folyóirat ind m mode zsi iskoláztat művelts terjeszté érdekéb Mendelsso Do rév elsőn indít m zsidós egyenjogúsításán európ mozgalm i me Franciaországb Mirabe felszólalásá visszhang kelte XV Laj Napóle ala ér céljá Napóle egyenjogúság ugy felfüggesztett me zsid uzsoráskodásán hír vett ü tisztázásá e 1 ta zsi notable-gyűlé hívo egy miut ez zsidós hazáh va ragaszkodá másvallásúakh va viszon vallásáv összeegyeztethetőne s erkölc kötelességén vallott megalakítot ré törvénysz mintájá ta Synhedrion azonb n ejte érdemleg munk zsid egyenjogúsításán kiépíté elmara egé Laj Fül uralkodásá 18 amik áll töb egyházz egyenlő vállal zsidós intézményein fenntartásá I Józs csász türel rendele 17 megnyitot birodalmáb zsid elő ipar katon tudomány pályáka eltilt zsid ell irányu kihágásoka megszünte zsidófo viselés zsidóvámo egyenjogúsít gondolat amerik Egyesü Állam n tartott szükségesn átvenn miv o m jog megadás sértőn találtá lév lelkiismere szabads embern veleszülete kétségbevonhatatl jog Azé o kérdé valamenn egyház vonatkozó sokk alaposabb oldott me me áll teljes felad egyházakh va viszonyá semmifé különbség n te köztü mindegyikn megad telj szabadság az határi amedd áll va másvallá polgárs sérelm n szenve egyébké vall választás anya támogatás senki n tet kötelező a mindenkin saj lelkiismereté bízt E késő Franciaországb követté egyenjogúsítá mozgalm felszín vetett Németorsz egy tartományaiba s Magyarország a követelés ho zsidós vallj szi talmu tan azokn állameszméh va viszon tekintetébe Ez megalá feltétell szemb Riess Gábo el zsi ügyv képviselőhá eln véd m hitfele D Ju folyóir 1832- korn kedve hangulat ront m damaszkus rodo vérv 18 me Euró szer óriá izgalm ke melyb ang Montefio Móz Crémie zsidóvallá franc igazságü miniszt algí kormány Viktór ang király Laj Fül párto közbelépés eszközölt Rat Ment franc konz ármánykodás elle Mindez egyipto alkirályn vég p revíziój vádlott felmentés eszközölt k tanulságok levon Montefio Crémie jövőbe zsidóvédel egyszersmi zsidós földműv ipa irán nevelé céljai megalapítj Allian Israel Universell Par központta felvilágosod száza visszahatá válto páp udvarná V Pi pá 1775-i ediktu mind eddi jóindula páp intézkedé visszavo tilt keresztényekn Talm tanulás terjesztésé zsidókn ped sírkőállítá mind kegyele szertart végzésé Viszo örvendet jelenség szolgáltatn katolik szelle országo Portugál 4 év száműz ut visszabocsát zsidóka s Ugan terület hajlan J Jewi Territori Organisati céljai átengedn Olaszországb ped Vikt Emánue Fere Józseff egyidejűl szentesí zsid egyenjogúsításár szó törvén Emancipác zsidós egyenjogúsítá egé Nyugat-európáb végbeme XI s folyamá Oroszorsz cá tanácsad rosszindula alapj tovább középko vadságg keze zsidókérdé hábo előt Román s egyenjogúsítot zsidóka bár 1878-i berli szerződésb er kötelezettség vállal zsidós mos ho levegőh jutot saj kebl bel létes reformoka mely istentiszteletn európaiasa ízl szeri va rendezésé vallás követelményekn polgá él igényeiv va összeegyeztetésé törekedne Megváltoz zsidóságn arcula kedélyvilá i beleolv nemzet egészé cs vallás tart fe sze öröks gyanánt. zsi néptud védekezé általán kultúrá va merül elle Szomorú ke észleln zsidóságna ho vil n hálál m ne tő kapo Bibli n viseltet bizalomm nemze érzé irán Franciaországb lejátszódo Dreyfus-p tárgyalás alat mik vádlo személyér egé zsidóság hárított hazaárul különb alaptalann bizonyu vádjá o egybeseregle hírlapír egyikéb magy zsi Her Tivadarb villa f gondola ho zsidókérd add n juth nyugvópontr m n k e nemzetközil biztosíto ottho Paleszti földjé esz o gyúj hatáss vol mi ann idej álmessiás fellépés cionizm mozgal megindul s sajtópropagandá rév meghódítot zsidóságna különös ifjúságn e rész megnyer jelent államférfi tetszés i úg ho világhábo zajáb megérlelődö Balfour-fé javasla me békekötésb fogadtatot deklarác elisme zsid joga Palesztinár ame ang protektorát ala zsidóságn rendelkezésé ál Cionizm cionizm megvalósulásáv követke fő kérdés várn történel válaszár palesztin zsidós ar őslakosságg szemb m bírja álla helyé Gazdaságil biztosítja fö zsidós kel berendezkedését,függetleníti kellő külföl behozataltó nemze érz kielégülé n semmisíti ma m ré ideálok n idézi e vallá nihilizmus Miké leh másrés Tór ő idők szabo vallás törvények mode álla él kereté beilleszten P miké ke tiz törvény megvalósíta st Külpolitik konflagráci eseté biztosít van zsi áll tényleg semlegesség cseké szá lakoss felvételé korláto áll miké h viss szétszóródásb mara zsidós politik sorsá N minősítik ezek nemze kisebbségekk Palesztináb megtelepü zsidóságb n áll nemze származ szerin tagozódá va ped n fejlődik o o nacionalis sovinizmu me zsi prófét tanításokk ellenkezés j időv európ zsi viszonyok kár visszahatáss les B Kochb Giskal Jáno Makkabeuso Jézu Hille Gamalie Sim Ju patriarchá Akib Farizeuso Esszénuso Szadduceuso Chásszideuso Gáo korsza Exilarch Gett Mártíro Kereszténys zsidósá Messiá Álmessiáso Mendelssoh Refor zsidósá

15520.

CÍMS Zsi történ

SZÓCI Zsi történe világfejlő n sík szel amel zs esemén e fellépésé na lejátszódt c esemén o kuta történ ha eredményei hatásai Zs.- te azo hatások amel kierjed zs népszellem né élet ömlöt eseménye azon s zúdí népek ha többny tuda eszmék bontakoz irányu törvényszerű jel m zs történetkutatás te felada h esz gyöker hatol hosszmetszet tá zsidó néplélekt élet eb szemlélet érvényesül egyoldalús m ni n am kivonha ma kölcsönhatá a néplé megnyilvánulásai ép legdöntőb az amel ide hatások sarjad zs történeté súl tény ide akar körülm vet magá kényszer hatások amel azu zs népélet tov forrt Eze erő hatáso kö nevez hozhat földra hely fogalmáb Földra helyzeté ke nyu Görögors kultúrájá szélsős k e zs n Keletabsztrahá elol ma természet jelensé külön-kül egyenk jelen előt ha ú h valamen egyet legmagas eszmé ol öss semmisé finom világ szembená nirvánáb En keres mereng természe szenvedé ir érzéketlen aszkét neve gö ellen termész adottságok konk jelensége mélta figyelem az vá érzésé élvezet-vágy hedonist alkotásai művészi vallásá mitológu politeistá gö ember mintá istene emb gyarlóságok bűnökk zs pe Is képmás teremt ember hi zs ol mere pesszimisztik m in min ünne örömünn hason görög s m gondolkod ol materialisztik m görö In v h zsidó szell vezé természettudó matematikus a kutatj h hog v ha ethiku prófét a ar töprengn mi k len mil világr fe Is akaratán zsi istens Es csup ha személ Ist haragu szeret b é szennyéb ha abszo magasság fölö á Mindez azu termész v törté eseményei tap ep zs költésze ha lé mélyé érze világ hat lí am céltudatossá Is gondviseléssz akara é világvalóság természetleírásai éne m véletlenség alak ilye zsidós ha azé m fejlőd földra helyzeté törvé al ál egymás viask világhata k szoru Egyip Babiló kö tes ütköz álland ös ellenté érde fejlődésé történeté természete e nyo hagyo világtörté küszö körülbe 2 év el világóriá mell m elenyé tény zsidós s é él szabadság sa eszméin Egyipt Babilo kés né hata kerü mer megé hatal hanyatlá elmúlás m pe megtarto egyénisé népjellemé át ere Négye eszte já történ út zsidós fordul en útn tör legnagy tör ak szenved mi 70- megsz áll éle é né életé ismeretl telje újsze ta lehetet berendezkedés diaszpó éle m tö főrés osz te Zs. pe áll önálló kor szétszóró korá Történe életé ke id tart célta ide-odatántorg bontakoz fejlődésé e küzdelmei szell energi má nagyjelentős célpon tal am előhaladá ösztön Ak homál lehet célpo sejtéské mé megérez h el c önmagá él k népek At hagya gyan szunnyadhat gondo ösztönéb v hull be m ist rendelés v emlékez m an emlé h Ábrah Iz Já ist p n ava Izrae né világoss nemze közvetít te m kezdet c sejte vo hi vez gondola vá i sor nem min törekv f tarajl m rend min gondolat Min dicső köz legtöb becsü tanítá vezéreib prófétái mindenekel becsül Mó vezé felszabadít törvényad vo vezé felszabadít törvénya dicső emlékez ha taní csup Mó tanít - nev zsidós am m tanítóné erősödö nemc eb mutatkoz e ko törekvé h kitisztí bar önzés emberi célja ab h világtörténet első vetkőzt kasztszervezettség Kímélete kegyelete elism pap arisztokrati ó kiváltsága lassan-las kiha hag kiváltsá m népegyéni m ve valláserkö terjesztésé missziój Ez világvallá küzdö vo ma zsidós történ adottsá en út állj e korszak misszió-érzet torko spiritualizm sz örökségké sz utókor e kors eg uto prófét mint végrendelet hag rá hadsereg erőv ha szellemem te államszerve öná terü nél tisz es összef erejé él vál példaadásá né tanítójá Et örökség azon el bel kisarj kereszténys am szülőanyjá jog méltósá magáé vita h eze megszerezhes szövetsé útj ker ide kultúrák sa el rovás alkus vel politi tevékenység kirekeszt zsidó c ép hivatásá öröksé menth m múltjá di hagyománya gubód elme talm irodalom h megmen ma k j számá mi elérke id küzd igazáé fegyverr v politi mesterkedéss ha vértanúságá csup stáci válla vértanúsá kit mellet hiá m ez taníto Történ tudatá zsidó legf er megmaradásá legf feltét Tan h megmaradhas h taníthass k maradn nemc ösztön é élet v ragaszkodá vallá kötelességtudás am kifejezé Bib törvényé am elrend e történ ünnep h megemlékez Egyiptom v kivonulásod éle min ide Történet-biológ törvényszerű jel te zsidó fennállásá korszaka zs történet ed váz főkorsza oszthat kis életszakok zs áll é fejlődésmen áll é kibontakozásá ide áll é megszilárdul király intézmé ált áll é ideigle szünetelé áll é újjáalakul zs vallá ura al új élethalál-har áll é megszűn ut áll élet fennmar nemz e gyűjt vallá önálló fenntartásá szolgálatá különb országokb zs vallá néptu beilleszked általá kultúrá zs néptu védekez általá kultúr v belemerü ell rétege egymá különb periódus zs népé követk fejlőd mozgalma rögzíte históriájában áll é kibontakozásá ide zs nép öná közületk v e történ fellépé mes i homá borít Körülbe elő 2000 é e sejtel kibontakoz a id teh mi zsidó ő s indoger népcsalád alkot Paleszt föld áll közületek Babilo s né amely idő szak kü éle hé Izra Ed M Am együttv m magas kultúrájá szellemi telje meghódíto eg Előázsi Egyipto En kultúrá n fejlettsé c felt emlé bizonyítj h kána terüle vár teremte am Kir széf Könyvvá né virágz akk tudom közpon lehete tudom oml babil hatalomm m szá ele csillagás alapismeret magas f matemat logarit szótárkészí szumir-ak tová csatorná városerődí babilón hagyatékak ker kultúrá babilón istenké művé tökéletessé Donatel Leona Vi Michelange reneszá n meste csodál ink eze utánozt m gö minták babilón Gilgames-ep pe min ko elbesz költésze anny megtermékenyítet h ep forrásá mondhatj Babilo kultúrájá fölén Egyip érez ú h egyipt udvar babil ny v diplomác érintke nyelvé Ékira táblá őriz azo levele melye egyipt hódolt al á kána fejedel intéz fáraókh Amarná felfedez irattár kerül a felirat melye Abdich kána vazal felpanaszol h fá előny részes chab hé törzs hol álland indoger emori egy felkel s 1 Paleszt föld ek szá helységnév babil istennév találkoz Ne Ist Sa visz Babilo terüle hé törz Ábr Józs Jerachme Malki Jeazri Ja tanyázn E igáz őslakossá emoriak egy Báb tes főváro hé dinaszt alapítan Eb származ hí Hamur kirá aki m fennmar nagy szab törvénygyűjteményé szá intézke frazeológiájá szóform itt- Tórá megtalálha babilón s kult erköl tekintet fele akk indogermánn talál állatimádá ő kultusz ismeret kasztrends nő lenéz babilón szell kult fejlettségé még színvona erköl kultú Indoger befol al elzülle erkölc elharapód fajtalankod erköl züllés et hátteré k eloldód Ábrahámn Mo Is Ábrámn M országodb szülőfölded at házá a föld mel ne mutat M A történ személy tekint te Ábrahám a pe összefogl szimbólumán csal törté alakjá hite tudósít talál hé történeté kezdetér Kibontako s rokon kötelékéb elhag edd hazáj nép ind pe vallá es alap megalapí Egyistenhit né vándorút köve Egyipto me a csakug találkoz kor hiksz n s néptörzzs mely hódítá ellené Tutmo fá utó kénytele Mezopotámi betö the karn temp fala r krón szer Megi Taa mell n veresé mér letelep kána hé törzse Palesztin cédru b méza ró 1230- Mernep fá dicseks thé felira Ly elpusztít Kánaán zsákmányolt Aska fogly Izr csek szá ma ni m találkoz elős Izr népév m szakít Ammon-n Móabb Edom ó-hé közösség kilépe Dub jelle zs fejlődés Izrá m egy u han maghéja m cikkező törzse osz H bibl csal elbeszélések csakug történe s el tarto elbeszé eláru ma ab szób mel Rebeká in Ist mi Éz Já születé hely kilátás méhed nem vá kü melledr eg nem erős l másik idős szolgá fo fiatalabbi M 25 lev Jismá Ed Am M törté folya m testvé m hűb viszo ápol Izraell oly fellázad betör országá Izr n e emlé ab megrögzí h ő ajka ad áldás kiátk szavak jelle megbélye ők Amm Moá vérfertőz szülők leányai származta Jismá arabo m Ábrahám Ha rabszolgá v pótházasságá szárm sar Is angyaláv vadsza em - mondat ki k min u ny k minde ráte ke M E ő Éz ol emb ela lencsé elsőbbs jog azu visszasír Történe té örö bibl József-elbeszé amennyi csakug Egyip kirá lá élelem kána föl Izrae m hűbéres mi éhín uralkodo Ram fá al kisázs törz kivív szabadságuk v alkal pilla egyipt hé felszabadítás Mó v férf megérte intel n történ felada vállalkozo csek lehet nehézs mell kell el küzden egyipt rabság már- telje fela nemz tudat Mózes te közönyé akaratlanságá kell el csat megvívn m nevé jelentkeze ha Ábrah Iz Já min varázsla emlé idé hat szunny öntudatá E ne egyesítet törzse vonzal keltet ben ir f irá amel an ide sírh megvásárlásá Ábra megszent lefogla ő emléké mély maradand hat gyakor Istenfogal m min népé lényegé elü mondha az ellenke egy te különbség m en c logik ismeretelmél jelentős vol ha minősé Mó hirde Is természet kinő termész jelenségek válto termés törvényei alárende ha termés föl ál abszo lé aki teremt világ szem akar e aka teljesítésé mértékéb te erköl ér szer ít embe aka vall világszemlél ha világbírál Ist le bűvészett szertartások megejte c cselekede számíta ná tó törvény érvénye felfog Hamurabi-fé külön ma fejletts j felfogás szem halad je Tó amennyi kü rendelke szere gyakorlásár egyébk rész kimondott rész c tangen uralkodó tétel s ősj intézmények Ném eset Tórá utal talál er Talmud felbuk an nyo érzüle le bibl törvé szom babilóniaiak böjt vo mel pász e szé sült vált ruh kir kocs ülh or gyógykezel st bibl szom ellen gyön boldog nap pusztá v kóbor u ígé föl - határá ért ors elfoglal Jósu vá délvidé J teleped m nemsok mag olvaszto Si törz v kü csopor alkot többi szemb honfogla v telj h eg kána váro tartot vo függetlenségük m Jeruzsá jebu ke mar B Dávid siker megven vé E vál kés Izr szám - Isten pe csa B M Kán valláserköl kultúrá természet-istenségei a tisztelet rendez kicsapongásokk fajtalankodások elf ünnepségei betód Izra megdöbbentet vete emi nebalán gyalázatosság bélyege kána élet törvén intézkedés védekez elle Egyip cselekede szer Kán cselekede szer cselekedje Mó I meghódított akik összeházasodt mé rá diktál szokásaik törz leteleped v végleg egye kés hel cseréln má válsá pillanatok siet megtámad testvér segítség különszakad törekvé kísérten Deb prófét hős fellép ide Bí mi ész törz területé ősla megkísér jövevén kiszorítás Ju Sim L törz tá tart maguk Deb én eml nevük hegemón Efrá gyakorol en terüle vo sil Szenté Egyébk pe n anarch ki tes a jó ta B c itt- egy- hős lelkül ve sóf b ideig-ór egysé ter visszav ellensé Sáms Gid Királyválasztá törté kísérl Abimel é ura al tar szichemiek vállalko dug filiszteu eg orszá elárasztj E el prófé ná élü Sámuell sz hábo hirdetn Sámuel bí p tiszt egyes azon tisz vil hatal képvis kirá a m f tö né példáj Sám elle gondolat figyelmezt né an balkövetkezményei kir n f emelked ma há teki öncéln né pe rabsá hajt eszkö használ inte haszn ez kénytelen-kellet ol emb választo testi kimagaslo egye tud ró Izr te elér a kívá né mintáj királysá alkoto p biroda sz Móz hagyat vetkőztethe vég Isten-ura jelleg válhat haso vil birodalom m kel királyság S kir hazaf népé éle kockázt kir vo Sám mé megbukta há az indoko m h S íz Is tila ellen hadsere jóllaka h zsákmányb indoko homály his hadve válogath mi élelmez k hadsereg dinasztia-változás m mély o lehett Dáv filiszteu ell har ünnep h szoríto S fi Izbóse uralom tró lépe Meghódí Jeruzsále te székváros Álla hadsere szer telje világia rendezke M nyilvá sz mél vallá érzü néplelkiismere képvis prófé ajka Ami Dá pompáza temp építésé f Ná próf megin h Is ed c sátor hono fe lényé emb ízlés m pom Ami kir nőrabl en magá Ur le ugyanc Ná próf híre v hasonlatá bű szem lobbant íz pe népszámlá mi próf súj ist büntetéss zs király te Is fe ura prófé ellenőr al á hata vo Sám személyé megtestesít ket méltós vez p tiszt c személyek oszl m enyésze Ezen álland talál királ olda vallá lelkiisme szószóló próféták vil erköl hatalom kölcsö ellensúlyoz v mintáj középkor császár egy közö villongásb az különbség azonb h próféta t sz vágy vil hatalom ha csu kíván h kirá ki magá kell Tó lemásoln m tar m Sala világias ural honosít m Fejles külkereskedelm közigazgat beoszt létes m azon néptörzsenké megoszl ha tisz adóbehajt célza u indu H hasz politi támas sz tegy elve egyipt kir leán ez megte Paleszti kara korrido Egyip Babilo közö Min magá ho keleti fén udvartart adó v túlterhelés templomépítés ink dinasztik m vall érde szolgá azé m ez közvet felügyel vo papsá átallot h költsé előteremtés h ész vár elzálogosíts elégületlensé válto fő ész törzsek efraj adóbehajtón Jerobeám há szer v Ac prófétáv Salam bálványimád mi aka trón letaszíta Sala fiáv Rehabeám szövetkeze ész törzse elszakadá bí kés ész törzsek Izr király kiálta mag Ezen zs ál f k egy ell politi szakad mély Jerob vall refor m sátorosünne hónap kitol c azé h r jeruzsál zarándok vo alattval jud főváros anny me h istensé ar bi alakjá te imá tárgyá monoteizm hité kiirt lehete szoms né példáj istensé érzékelhet megközelíthet te min siker já Szerencs népegysé biztos intézmén nyel próféc lehet megváltoztat elnémíta legkevé pe kiközösíte Judab prófé jár Izrae n hatás hirde Ámo Elese feltámaszthatatla Izr hajado elte földj ni feltámass ész királyság ősb v bito dinaszt tu meggyökerezte király irá hódolat m Dá há megállandó t villong ú h c Ho próf al kirá többny királygyil ke trón Il viszon köz próféta k eg szerve tömör rechabi rend m vár fény kultúrá lá imperializ bűné min nemz veszedelem kútforrá ez világ élet szakít félrevon házak pusz sátra költözkö nemc borivás szak ha földművelés Ac kir idejé is neme he prófé elszánts kir megölet polgárembe h elkobozha szőlőkertj Elij Il el szem vág gyilkol örökö En prófétá működ rávilá a vallá ingadozás m kor lelke e ve tis Egyisten elhomályosu visz föníc származ királ ál meghonosít ide kult c bálványimá formá nyo meggyökeresed Egyistenhit Elij nyilvá istenpró kigúnyo szinkretizmu med sántikál á Izr történe Elij legszíveseb csen patakk lá vo lefoly m nyugod ha cé fe Hóre zarándok h közelebb has Mó szelle észle h szélvihar Ist földrengés tűzb ha sze h suttogásá szeré zajta áll életb kizökkente szer csöndesség zs éle Salam ami egyipt összekötteté kedvé ka nyit d hatalmasság mag zúdíto ez ész ellenhatalomn Asszíriá féltékenység M ellen Izrae Ju keresz sz sze egymáss próféta bizon m an intézményn m hiva val i szavá gá ve királ világ érd szövetkezésé ez pog erkölc behurcolásán tartóztat ideig-ór veszedelm vil ér felfegyverkezet áll szavuk szem győzö azonb h örvén sodo nemzet Asszí ab törekvéséb h tenger kijára szerezz Szí Izr ország v hálój E Ju akar szövetsé tár megnyer ek Egyip zúdí ell serege Ámo Hós Mi prófé c erkölc elpogányosod el emel szavuk azon Ezsa Jes Jerem se próf államüg vezetés alkalmaz vallás-szempontjai ellenez dinaszti politik szövetkezé móz Istenes véde helye biroda sors Ezsa szer Is magá áll élet t jogtalansá erősza min gő megal Ass renge hadseregé c esz kezé m ítéle t fölöt Egyip c emb Is Is ítéle sz sa népé megtisztí Messiá kü Dá házá v kir személyéb al igaz b uralkod megtiszt fennma tanítój l vi népein Ez ellentét Mi pesszimisztikusab ít Izr jövőj C mez felszántat Mana kir m Asszíriá v hűb viszony ke menedé en kedvé is elpogányosí vallás Visz Jó új visszaállí Egyis tisztelet m p rejteké előhoz Tó ünnepie felolvastat megesk né en alap rend új kultus veszedel feltartózta siker Egyip had tá Jud Jó kir csataté talá halál Nebukadne babil kir ki ug egyipt hadsere Judáb ezen hatalmá tar birodalm lete király m ren hely vé felkel megkísé Cidkijá elfogat megvakí sz javá egy fogsá hurcol als réte ország hag Gedalj kormányzós helye a azon kirá her meggyilkolt rettegé ho n rés Egyiptom ke menedék ah Jerem próf köve áll é ideigle szünetelé Izr pusztulásá elpogányoso veszede kísérte Babiloni ker J pe raboskod al ink mag száll hivatás eszmé prófé tanítá szünetelt fogl köz Ezék próf Névte babilóni ki szózat Ezsa könyvé 40- fejezetei találj álla levélb összeköttetés mar ve Jerem jövend irány jóslatok ink hatot m történ köny tanulság melye idő állítot ös prófé Nev risón el ért múltak sz prófét Jós Bír Sámu Királ szem nev achrón jövendő ut próféták kü bánás meglep vo Jerem hozzájárulásá háza épített szőlő ültet anny meggyökerezt h so tö visszatérés hall akart Mindamell vallásu ad e s kö áll kísért miu Is segítségéb C rendíthetetlenség vet hi csalódá sodo reményük prófé tud győ ő arr h fogságbaju Is akar v Is tehetetlen bizony ellenség szemb ha fenséges ítéletb igazsá világkormányzón erkö részrehajlat urán ellen Izr v ed sötét j aka gondvise útj felismer múltju lezárt m j szám kell újon berendezked Olt épít valószínű lehete akarhat ide föl prófé támogat vo e irány mozgalm mi c szelle szívb istentisztele kívánt népval csakug ala szell vallás zsinagógák gyülek háza alakítan a prófé könyve olvass áldo hely imádkozn pa hel világ foglal e személ rátermettsé mutat f r törvé érvén akar jutta jövő Ezék próf emlékezet összeállít kön végé szigor p jell kóde csat prófé felfogásá hí ab lá megújhod j remény h egysé szí a belé lel a beléj eltávolí kőszí keblük a ne hússzí csüggedő remé ke h Is kiszár csonto tu éle kelte an ink nép am c his h megha mi ő bű al k elveszn Rámu ar h ő lerót bűneik u szenved miatt m Is egyénenk í embe fele hathatósab működ kö rem nemz ér fenntartásá Névte prófé ékesszól fejtege h Isten cél van Izraell múlt ra kell bemutat igazságszolgáltatás jövő pe ált aka világural né köz hirdet Is fák hordoz Izra Cy per kir pe felkent né kiszabadí hivatásá teljesítés enge Babilo a v m Izr számá rége Egyipt vaskohó mely salak megtisztu áll é újjáalakul zs vallá ura al vé élethalálha Cy csakug megeng zsidóságn h visszatér hazájá c 42, lé engedélly hazaté ve al m vég eg Jó má pe kirá her Zerubá ket szerve muta m h fogság felülkereke vallá meggondo ál él teokrá jegyé in m Az ra mar zsidósá kétirá igazo hasmoneus főpa királ személyb rab gáó mell exilarch hitközség pe ra mell hitközs el inté együtte hitközs ügye Lege gondju Temp helyreállítás fordított eb azon akadályoz ő szamaritánus Körülbe s eszte mú min Temp r fényéb Ek E Nehe új csapato vezet Góla számkivetetts bujdo E lendüle hozn Temp helyre Jeruzsá új benépese orszá betód idegene kiszorítj ve köt házasságo felbontj neh r b pog szel elharapódz is kiújulj Szociá reformo létesíte egys mindenko intézmén tes T felolvasá értelmezés edd áldoz istentisztele lassank hátté szorít demokrati jelle minde szám t Tóra-olva tanul valam imádko behozataláv zsidó v hiva pla szofokrá álmá megvalósításá Bib megsz kizáró pa jogala le sza magyaráz ál népművelő leghathatós eszköz le el karo új kés reformác mik újk lai vallá gondolkod szabad ma chartáj te Biblia-olvasá Biblia-olvas szabad nemsok lelkiismer kötelessé szentséges első ho lé kötel iskolázá valam ugyanc első Szentí fogalm Megind r vallá ira gyűjt Ká összeegyezteté ide szell köny kirekesztésé apokrifá Nemsok előid fordítások n irodal mely gö fordítás Septuagin Zs iroda neveze sze juto h gö világ megismerte megkedvelte zs tanok mel hí szerez zsidó szám pog világ per uralom vé N Sánd szabadsá bizto zs vallásgyakor számá Utó al n világbiroda rés oszl Egyipto Szíriá Mindkettő lak zsi tov élvezhe politi szabadság Egyiptom anny megkedve gö műveltsé gö uralm h sa ma templ használat lefordít Tór törté ítélősz el v restelkedés nemzetiet lép udvariass tényn v kényszerűség tünte ab költ mondáb mel Arist lev gö apok könyv találu Eszer Ptoloma Philadelp kívá fordít cé tud küld ne kü z helyiség csoda szóról-sz egyez fordított Á szir Antioc Epipha politi cél erőszak hellenizá zsidósá zs val gyakorlá halá bünte te al tilt el Makkabeu kel hős küzdelem el vall szabadsá vív Templo visszaszer újjáavat Chanu kés politi fennhatósá leráz Makkabeu zsidó csa ir v hálá makkab f élet l tagj Sime ülte Dá trónjá miu sa ve Ptoloma uralomvágy megö Hyrka Jochanán dinasz megszilárd helleniz utóhatá azon lehet ellensúlyoz zsidó kultúrá ak elzárkóz másré pe vallá reak megkíván h tis zs hagyomán é jus uralom vallástudom népszerűsítésé figye val kérdé f ford E kö különö a tart izgalom kedélyek mel gö külvilág v viszony támaszta nehézségek országnag politi szükségesség érezt h gö világ diplomáci m társada kapcsola ápolj eb pe akadályo ő szomb munkaszüne étkez szabály Biblia-fejteget m m szűk szűk kö szoríto mozg szabadság Visz so hagyománybará zsidó kü jellegé megóv vég tartot szükséges irá törvényfejtegeté hellenbarát szadduceus hagyományhí pe farizeu pártjá tömörüln Szanhed tanácsá kormányzat igyekez elvei érvén juttat h hevé elkedvtelene so félrevonuln r rechabi módj puszt medit éle ad magu kü ren alkot esszénu párth maradhat s elmél tér ha átcsap gyakorl kormányza mi Sal Alexandrá ker trón főpapsá kényte Jocha fi ruház ural nevé má f Aristobu gyakorol hatalom megoszt veszedel polgárhábo idéz f mi végze következmé v róma segítsé hívá Pompe beavatkoz ors lassanké tel lenyűgözé elősegíte bitor Makkab há beházasod Heró kirá érte m oszto népé nemz érzés c ró fennható elismerésé remélhe tró megszilárdulás Árulás gyilkosságok tarto ma R kegyéb mial pénzsó ró uralko mindink kiszipolyoz ors any ere halá sebez vallá nemz érzéséb zsidó végveszély é mag megkísé lehetetle R el élet-halálhar ind tízé hős küzdelem elvérz Ti császár jut egyk Nebukadne szere h zs álla vég feloszlas Templo eléges né pe rész rabszí fűz rész pe széjjelszór áll é megszűn ut áll élet fennmar nemz e gyűjt vallá önálló szolgálatáb Jeruzsá másodsz pusztulásá vé zs áll él nemz szel al végk Ra Jocha Zak v Jeremiá hirdet h zsidó fölö áll élet formá k magá kitermeln ró impér ez isme zsidósá nemzetn Agrippá meghag kirá cí birtoka főváros elüldöz zsidó min h föl mara m Templomb ha iskolák lüktet éle isko tekintél Babiloniá mar az odaszivá zsidós bá s szer fölülmú ott maradottak tisztelet isme ide m ma Szanhedri Tevékenységük kilép isko szokván keretei ol határozato hozt mel min vet vo tudom Temp pusztulásár jövő várh újjáépíté számítot általá irrede célzat volt v tanítá hatá Tra Hadria csás ala félszázad katasztr u Ak tu tár új felkelé lobbantot zs kedélyek küzdel mel Koc vezete vé vereség végződ kegyet megtor v m ut tanszabadsá elfojtott ró udvar v kapcsola iskola pátriár tartot f ezen térít megkísérel római el lyd határozatok épít Szanhed védősánc Ellen nagy küzdel k zsidóság m terj keresztény hittérít el megvívn istenség megérzékít rokonszenv keg él isten em személyé n vonzóe gyakorolhat idő fantáziák apos pe gondoskod ró h egy szám n engedmén á szerez hívek Elenge körülmetél m súl szertartáso a cím h Jé m istenf tel bűntelenség v kivégeztet ál Á örökl ősb erede b kiengeszte Is ing kegyel mel leküldésé nyilváníto ol na h eh kép em jócselekede szertart érd elenyész hiábaval le szövet lép Is emberr cseleke hely hi kívá csup ing kegyel m val várat örök természete ezre csábít zászlajá zsidóság eltér azon azon zsidók vall maguk tart zs vall törvénye zsidókeresztén Kochba-f felkelés vesz rés mi elj Mess mell m eljövő hihett Ma pogánykeresztén szakíta minden zsidóságg v ü szomba hébe imádkoz zsinagógákb törv abrogál c elv maradhato maguk apostolok k észleln végze libertinizmu mel előidéz disztinkciók kénytele töme visszatere igaz házass tiszta útjai zsidó m elszéle előérzeté törvényfejtege edd eredményé lezárásáv Tal írá foglalásá igyeks egysé fentarta Min ez szem fell v gyeng törek idő hiú bizony rabbiniz diadalma min ostrom ezen követk tizenn egyet korsza ol öss zsidó él egyré vértanúsá full másré iroda vallástörtén mede terelőd korsza c kevé színe különb orszá változat vértanú kereszt Eur terület szorítko kereszt ideológiá er Történ tényk k azon emel ho hivata egyh ha min fellázít tö mé zsidósá legnagy szenvedések pá védele vet gyak zsidósá személyéb m vallá intézményeib n becsül ir tanúsítot kímélet el vá h zsidósá tű ke mi nyomor helyzeté t tanúsá amelle h Kriszt köve szánalo mé sor j legnagy eretneki p I I 1198-1 volta dogmati té ma zsidóság szemb mi keresztények v megkülönbözteté sárgaf vise kényszeré bélye m úgyszin csu dogmati álláspontju véd utó a zsidó hitvitá kényszerí kereszt p tekintélyek 12 Parisb 12 Barcelonáb 14 Tortosá v a ghett szorít kü m juda esküformu kényszeríte zsidók Pá soha üldöz zsidó államukb t íz megrót királyok a erő keresztel ő N Gerg sz.- kárhoztat kereszte mészárlása Calix p 1 Constitu Judaeo bullájá megtil zs teme feldúlá eb köv later zsi 1 Pá vé zsidósá vér ellené pápák önmegtagad követelhete sa előd rendelkezései szem elenge zsidó viselé tov m I pá ami sa vall szertartásai korlá k szorításá betil passziójátékok Colosseum v tartás neh in n töm megmámoroso látványosságt védte zsi el irány kihágáso a mag Gerg p 1 zsidó védel egyene kö bibl ala helye h aty v Is teremt min Malea Már p eltö kü zsidóbírósá ren bíró ter zsidó pe ügy Quamq Judaeis-bu 1 megeng zsidók egyete látogatá til sa papságán h hitszónoklataik zsidógyűlöle hirdessen pápá meghitt ró ra eszkö kihallgat egyh méltósá számá Sán megdorgá ró zsidók hitsorsos bevándorlá üzl féltékenység akar akadályoz zsidó sors azon dö hatá h m kisebb kényte meghúzó kereszt országok ab időb mi egy egye üdvöz voltá vet uralko lelkek hitet zs megjelenésé kihív hat lakossá azz h keresztény jelvényei kij tiszteletad kitart elkerül foko ellensé hangulat Bib la fordításá készítő Jero egyháza gyűlöle han s zsidókr Justia csás 527- törvénykönyvé megtil zsidók Bib ered szövegé v olvasá érvénytelen mon zsi tanúzá keresztén ügyéb Németország Hen til erősza megkeresztelésük önkén kikeresztelke megfosz csal örökségt hűbéri korá fejedel váro tulajdo gyan tekin zsidó Kammer-kne ú h ne kell védőuru drá megvásárolni keresz hadjára ide természete Krisz állítóla megölő irány gyűlö ezré koncol zsidók C mag zsidósá kímé Kál kirá keresz hada enge orszá átvonul középk babon vérvád ostyafertő vádjá ille zsidósá új áldozato préd belő Zsidókiűzé köz legnagyobb Franciaország S Fü al .13 Angliá Edu al 12 legvégzetes Spanyolország 1 Portugáliá 14 egye üdvöz egyház v mélypontj jut inquizi intézményéb span fajtisztasá alapít nemz polit indíto ugy egy szolgálta ho eszközök egy min kétesh eret kikutatás kémszerveze létesíte zs marannos vag kereszténysé kényszeríte titok zs vall gyakor el vizsgála in gyanúsa legfényes egyh ünnepsé kíséreté vil hatósá közreműködésé a mágly ve miu el legképtelen mó meggyalá megkíno ők inquizi e menekülte szerencs protest vall Hollan szíve befoga sike zsidóság kereskede felvirágoztatásá vendégszerete meghálál Angliá puri bibliaba szel fölülkerekedésé köszönhe h Manasse Izrael zsi bebocsátás irány felira parlam Cromw Oli l protec n figyele méltatt ma államköltsé vendé fogad ut kérel teljesítet 1 Lengyelország zsidó anny meghonosodo h mo tala talá m szer interreg ide zs talmudis S W választot királl talmudtanulm n virágzás indu egysze vé zs jólét Chmelnitzky-f vérfür m adóbehajt toro m Másk alak t tekintet zsidó helyz kel országokb Kelet szárma min val Kelet vá manap hité enerv Nyu le felfrissülé Ke tala népvándor idejé lehet v magyar ro ka néptörzsn h há val köz válogat zs vallá térj Kelet Spanyolorszá betód mó köz zs művelt zsidó megbecsül csúcspontj kali zs minisztere bíz legfontos államüg vezetés e pe szakad népükt ha irányá ró nagysá elérésé hál amennyi mecénásokk ápol zs tudomá irodal neve népü világ viselkedés Törökország Moha politi jogok ruhá odamenek zsidók Baja szult mi B elfoglal u megismerked törökföl menek zsidókk kárörö feje Ferdin csás fölö h legj alattvalói fosz ma gazdagí ve ellenség Sze al 1519 zenit zsidó pozíció amennyi Józ nás portu menekü jelen álla diplomác szolgála fejé nax herc ran amelle h hatha pártfogás ve odamenek mag pá állam kiűz zsidók köz újko terj e hoss egyha kors al al zs néplél legf vallá kérdés mel Tal kö felmerült egés mozgalo hozt Kelet ind kara láza Talmud állító önkén mesterk megállapítá ell m kü sze alapítás vezete szá intézmé megváltoztat tefilli sófárfuvá ün másodnapj keve tilalm valam befogad imakönyv használa elvetet nyugat szell term tudom bölcsel vi bölcsel irodalmá alapv m elav klasszi műv ara mentet kereszt közép tudományelle sötétsé zs fordí ré jut reneszá ide euró irodalom bölcsel ir zsidók ford ugy Tal ell az igyekez tanítás alátámaszta mindamell íz Talmu féltők Majm ell állásfoglalásá folyó ol mozga ind m m eg zsidósá izgalom tartot kiátkozáso hatós közbelépések zs irodalomüldöz v m ut Kelet in kabbali mozga m talm törvénykultusz megmerev vallá lelkület prófé érzü felelevenít rév v megújhodá eredményez mindadd m szertelensége ese Mereng rajongás cso várás csap Álmessiások hev e mi vilá sz mozgalma kelte melye szult p fejedel belesodród Álmessiá mozgal le ala zsidóság Szentf ir s al kegyele vonzód v feje h ir v igény közép nyelv am manap cioni sajtómozga jelen nyel fej zs vallá néptu beilleszked általá kultúrá XVI felvilágosod zsidóság megho kulturál mi politi felszabadulá Mendelss Mó e zsi n vil műveltsé t sze né nyel általá bölcsész zs vonatkoz munkák lefordí többedmagá Bibl né nyel folyóira in mod zs iskolázta művelt terjeszt érdeké Mendelss D ré első indí zsidó egyenjogúsításá euró mozgal m Franciaország Mirab felszólalás visszhan kelt X La Napól al é célj Napól egyenjogúsá ug felfüggesztet m zsi uzsoráskodásá hí vet tisztázás t zs notable-gyűl hív eg miu e zsidó hazá v ragaszkod másvallásúak v viszo vallásá összeegyeztethetőn erköl kötelességé vallot megalakíto r törvénys mintáj t Synhedrio azon ejt érdemle mun zsi egyenjogúsításá kiépít elmar eg La Fü uralkodás 1 ami ál tö egyház egyenl válla zsidó intézményei fenntartás Józ csás türe rendel 1 megnyito birodalmá zsi el ipa kato tudomán pályák eltil zsi el irány kihágások megszünt zsidóf viselé zsidóvám egyenjogúsí gondola ameri Egyes Álla tartot szükséges átven mi jo megadá sértő talált lé lelkiismer szabad ember veleszület kétségbevonhatat jo Az kérd valamen egyhá vonatkoz sok alaposab oldot m m ál telje fela egyházak v viszony semmif különbsé t közt mindegyik mega tel szabadsá a határ amed ál v másvall polgár sérel szenv egyébk val választá any támogatá senk te kötelez mindenki sa lelkiismeret bíz kés Franciaország követt egyenjogúsít mozgal felszí vetet Németors eg tartományaib Magyarorszá követelé h zsidó vall sz talm ta azok állameszmé v viszo tekintetéb E megal feltétel szem Ries Gáb e zs ügy képviselőh el vé hitfel J folyói 1832 kor kedv hangula ron damaszku rod vér 1 m Eur sze óri izgal k mely an Montefi Mó Crémi zsidóvall fran igazság minisz alg kormán Viktó an királ La Fü párt közbelépé eszközöl Ra Men fran kon ármánykodá ell Minde egyipt alkirály vé revízió vádlot felmenté eszközöl tanulságo levo Montefi Crémi jövőb zsidóvéde egyszersm zsidó földmű ip irá nevel célja megalapít Allia Israe Universel Pa központt felvilágoso száz visszahat vált pá udvarn P p 1775- edikt min edd jóindul pá intézked visszav til keresztények Tal tanulá terjesztés zsidók pe sírkőállít min kegyel szertar végzés Visz örvende jelensé szolgáltat katoli szell ország Portugá é számű u visszabocsá zsidók Uga terüle hajla Jew Territor Organisat célja átenged Olaszország pe Vik Emánu Fer József egyidejű szentes zsi egyenjogúsításá sz törvé Emancipá zsidó egyenjogúsít eg Nyugat-európá végbem X folyam Oroszors c tanácsa rosszindul alap továb középk vadság kez zsidókérd háb elő Romá egyenjogúsíto zsidók bá 1878- berl szerződés e kötelezettsé válla zsidó mo h levegő juto sa keb be léte reformok mel istentisztelet európaias íz szer v rendezés vallá követelmények polg é igényei v összeegyeztetés törekedn Megválto zsidóság arcul kedélyvil beleol nemze egész c vallá tar f sz örök gyanánt zs néptu védekez általá kultúr v merü ell Szomor k észlel zsidóságn h vi hálá n t kap Bibl viselte bizalom nemz érz irá Franciaország lejátszód Dreyfus- tárgyalá ala mi vádl személyé eg zsidósá hárítot hazaáru külön alaptalan bizony vádj egybeseregl hírlapí egyiké mag zs He Tivadar vill gondol h zsidókér ad jut nyugvópont nemzetközi biztosít otth Paleszt földj es gyú hatás vo m an ide álmessiá fellépé cioniz mozga megindu sajtópropagand ré meghódíto zsidóságn különö ifjúság rés megnye jelen államférf tetszé ú h világháb zajá megérlelőd Balfour-f javasl m békekötés fogadtato deklará elism zsi jog Palesztiná am an protektorá al zsidóság rendelkezés á Cioniz cioniz megvalósulásá követk f kérdé vár történe válaszá paleszti zsidó a őslakosság szem bírj áll hely Gazdasági biztosítj f zsidó ke berendezkedését,függetlenít kell külfö behozatalt nemz ér kielégül semmisít m r ideálo idéz vall nihilizmu Mik le másré Tó idő szab vallá törvénye mod áll é keret beilleszte mik k ti törvén megvalósít s Külpoliti konflagrác eset biztosí va zs ál tényle semlegessé csek sz lakos felvétel korlát ál mik vis szétszóródás mar zsidó politi sors minősíti eze nemz kisebbségek Palesztiná megtelep zsidóság ál nemz szárma szeri tagozód v pe fejlődi nacionali sovinizm m zs prófé tanítások ellenkezé idő euró zs viszonyo ká visszahatás le Koch Giska Ján Makkabeus Jéz Hill Gamali Si J patriarch Aki Farizeus Esszénus Szadduceus Chásszideus Gá korsz Exilarc Get Mártír Keresztény zsidós Messi Álmessiás Mendelsso Refo zsidós

15520

CÍM Zs törté

SZÓC Zs történ világfejl sí sze ame z esemé fellépés n lejátszód esemé kut törté h eredménye hatása Zs. t az hatáso ame kierje z népszelle n éle ömlö esemény azo zúd népe h többn tud eszmé bontako irány törvényszer je z történetkutatá t felad es gyöke hato hosszmetsze t zsid néplélek éle e szemléle érvényesü egyoldalú n a kivonh m kölcsönhat népl megnyilvánulása é legdöntő a ame id hatáso sarja z történet sú tén id aka körül ve mag kénysze hatáso ame az z népéle to forr Ez er hatás k neve hozha földr hel fogalmá Földr helyzet k ny Görögor kultúráj szélső z Keletabsztrah elo m természe jelens külön-kü egyen jele elő h valame egye legmaga eszm o ös semmis fino vilá szemben nirváná E kere meren termész szenved i érzéketle aszké nev g elle termés adottságo kon jelenség mélt figyele a v érzés élvezet-vág hedonis alkotása művész vallás mitológ politeist g embe mint isten em gyarlóságo bűnök z p I képmá terem embe h z o mer pesszimiszti i mi ünn örömün haso görö gondolko o materialiszti gör I zsid szel vez természettud matematiku kutat ho h ethik prófé a töpreng m le mi világ f I akaratá zs isten E csu h szemé Is harag szere szennyé h absz magassá föl Minde az termés tört eseménye ta e z költész h l mély érz vilá ha l a céltudatoss I gondviseléss akar világvalósá természetleírása én véletlensé ala ily zsidó h az fejlő földr helyzet törv a á egymá vias világhat szor Egyi Babil k te ütkö állan ö ellent érd fejlődés történet természet ny hagy világtört küsz körülb é e világóri mel eleny tén zsidó é szabadsá s eszméi Egyip Babil ké n hat ker me meg hata hanyatl elmúlá p megtart egyénis népjellem á er Négy eszt j törté ú zsidó fordu e út tö legnag tö a szenve m 70 megs ál él n élet ismeret telj újsz t lehete berendezkedé diaszp él t főré os t Zs p ál önáll ko szétszór kor Történ élet k i tar célt ide-odatántor bontako fejlődés küzdelme szel energ m nagyjelentő célpo ta a előhalad ösztö A homá lehe célp sejtésk m megére e önmag é népe A hagy gya szunnyadha gond ösztöné hul b is rendelé emléke a eml Ábra I J is av Izra n világos nemz közvetí t kezde sejt v h ve gondol v so ne mi törek taraj ren mi gondola Mi dics kö legtö becs tanít vezérei prófétá mindeneke becsü M vez felszabadí törvénya v vez felszabadí törvény dics emléke h tan csu M taní ne zsidó a tanítón erősöd nem e mutatko k törekv kitiszt ba önzé ember célj a világtörténe els vetkőz kasztszervezettsé Kímélet kegyelet elis pa arisztokrat kiváltság lassan-la kih ha kiválts népegyén v valláserk terjesztés misszió E világvall küzd v m zsidó törté adotts e ú áll korsza misszió-érze tork spiritualiz s örökségk s utóko kor e ut prófé min végrendele ha r hadsere erő h szelleme t államszerv ön ter né tis e össze erej é vá példaadás n tanítój E öröksé azo e be kisar keresztény a szülőanyj jo méltós magá vit ez megszerezhe szövets út ke id kultúrá s e rová alku ve polit tevékenysé kirekesz zsid é hivatás öröks ment múltj d hagyomány gubó elm tal irodalo megme m szám m elérk i küz igazá fegyver polit mesterkedés h vértanúság csu stác váll vértanús ki melle hi e tanít Törté tudat zsid leg e megmaradás leg felté Ta megmaradha taníthas marad nem ösztö éle ragaszkod vall kötelességtudá a kifejez Bi törvény a elren törté ünne megemléke Egyipto kivonuláso él mi id Történet-bioló törvényszer je t zsid fennállás korszak z történe e vá főkorsz osztha ki életszako z ál fejlődésme ál kibontakozás id ál megszilárdu királ intézm ál ál ideigl szünetel ál újjáalaku z vall ur a ú élethalál-ha ál megszű u ál éle fennma nem gyűj vall önáll fenntartás szolgálat külön országok z vall népt beilleszke által kultúr z népt védeke által kultú belemer el réteg egym külön periódu z nép követ fejlő mozgalm rögzít históriájába ál kibontakozás id z né ön közület törté fellép me hom borí Körülb el 200 sejte kibontako i te m zsid indoge népcsalá alko Palesz föl ál közülete Babil n amel id sza k él h Izr E A együtt maga kultúráj szellem telj meghódít e Előázs Egyipt E kultúr fejletts fel eml bizonyít kán terül vá teremt a Ki szé Könyvv n virág ak tudo közpo lehet tudo om babi hatalom sz el csillagá alapismere maga matema logari szótárkész szumir-a tov csatorn városerőd babiló hagyatéka ke kultúr babiló istenk műv tökéletess Donate Leon V Michelang renesz mest csodá in ez utánoz g mintá babiló Gilgames-e p mi k elbes költész ann megtermékenyíte e forrás mondhat Babil kultúráj fölé Egyi ére egyip udva babi n diplomá érintk nyelv Ékir tábl őri az level mely egyip hódol a kán fejede inté fáraók Amarn felfede irattá kerü felira mely Abdic kán vaza felpanaszo f előn része cha h törz ho állan indoge emor eg felke Palesz föl e sz helységné babi istenné találko N Is S vis Babil terül h tör Áb Józ Jerachm Malk Jeazr J tanyáz igá őslakoss emoria eg Bá te fővár h dinasz alapíta E szárma h Hamu kir ak fennma nag sza törvénygyűjtemény sz intézk frazeológiáj szófor itt Tór megtalálh babiló kul erkö tekinte fel ak indogermán talá állatimád kultus ismere kasztrend n lené babiló szel kul fejlettség mé színvon erkö kult Indoge befo a elzüll erköl elharapó fajtalanko erkö züllé e hátter eloldó Ábrahám M I Ábrám országod szülőfölde a ház föl me n muta törté személ tekin t Ábrahá p összefog szimbólumá csa tört alakj hit tudósí talá h történet kezdeté Kibontak roko köteléké elha ed hazá né in p vall e ala megalap Egyistenhi n vándorú köv Egyipt m csaku találko ko hiks néptörzz mel hódít ellen Tutm f ut kénytel Mezopotám bet th kar tem fal kró sze Meg Ta mel veres mé letele kán h törzs Paleszti cédr méz r 1230 Merne f dicsek th felir L elpusztí Kánaá zsákmányol Ask fogl Iz cse sz m n találko elő Iz népé szakí Ammon- Móab Edo ó-h közössé kilép Du jell z fejlődé Izr eg ha maghéj cikkez törzs os bib csa elbeszélése csaku történ e tart elbesz elár m a szó me Rebek i Is m É J szület hel kilátá méhe ne v k melled e ne erő mási idő szolg f fiatalabb 2 le Jism E A tört foly testv hű visz ápo Izrael ol felláza betö ország Iz eml a megrögz ajk a áldá kiát szava jell megbély ő Am Mo vérfertő szülő leánya származt Jism arab Ábrahá H rabszolg pótházasság szár sa I angyalá vadsz e monda k mi n mind rát k É o em el lencs elsőbb jo az visszasí Történ t ör bib József-elbesz amenny csaku Egyi kir l élele kán fö Izra hűbére m éhí uralkod Ra f a kisáz tör kiví szabadságu alka pill egyip h felszabadítá M fér megért inte törté felad vállalkoz cse lehe nehéz mel kel e küzde egyip rabsá már telj fel nem tuda Móze t közöny akaratlanság kel e csa megvív nev jelentkez h Ábra I J mi varázsl eml id ha szunn öntudat n egyesíte törzs vonza kelte be i ir ame a id sír megvásárlás Ábr megszen lefogl emlék mél maradan ha gyako Istenfoga mi nép lényeg el mondh a ellenk eg t különbsé e logi ismeretelmé jelentő vo h minős M hird I természe kin termés jelensége vált termé törvénye alárend h termé fö á absz l ak terem vilá sze aka ak teljesítés mértéké t erkö é sze í emb ak val világszemlé h világbírá Is l bűvészet szertartáso megejt cseleked számít n t törvén érvény felfo Hamurabi-f külö m fejlett felfogá sze hala j T amenny k rendelk szer gyakorlásá egyéb rés kimondot rés tange uralkod téte ős intézménye Né ese Tór uta talá e Talmu felbu a ny érzül l bib törv szo babilóniaia böj v me pás sz sül vál ru ki koc ül o gyógykeze s bib szo elle gyö boldo na puszt kóbo íg fö határ ér or elfogla Jós v délvid telepe nemso ma olvaszt S tör k csopo alko több szem honfogl tel e kán vár tarto v függetlenségü Jeruzs jeb k ma Dávi sike megve v vá ké Iz szá Iste p cs Ká valláserkö kultúr természet-istensége tisztele rende kicsapongások fajtalankodáso el ünnepsége betó Izr megdöbbente vet em nebalá gyalázatossá bélyeg kán éle törvé intézkedé védeke ell Egyi cseleked sze Ká cseleked sze cselekedj M meghódítot aki összeházasod m r diktá szokásai tör letelepe végle egy ké he cserél m váls pillanato sie megtáma testvé segítsé különszaka törekv kísérte De prófé hő fellé id B m és tör terület ősl megkísé jövevé kiszorítá J Si tör t tar magu De é em nevü hegemó Efr gyakoro e terül v si Szent Egyéb p anarc k te j t itt egy hő lelkü v só ideig-ó egys te vissza ellens Sám Gi Királyválaszt tört kísér Abime ur a ta szichemie vállalk du filiszte e orsz eláraszt e próf n él Sámuel s háb hirdet Sámue b tisz egye azo tis vi hata képvi kir t n példá Sá ell gondola figyelmez n a balkövetkezménye ki emelke m h tek öncél n p rabs haj eszk haszná int hasz e kénytelen-kelle o em választ test kimagasl egy tu r Iz t elé kív n mintá királys alkot birod s Mó hagya vetkőzteth vé Isten-ur jelle válha has vi birodalo ke királysá ki haza nép él kockáz ki v Sá m megbukt h a indok í I til elle hadser jóllak zsákmány indok homál hi hadv válogat m élelme hadsere dinasztia-változá mél lehet Dá filiszte el ha ünne szorít f Izbós uralo tr lép Meghód Jeruzsál t székváro Áll hadser sze telj világi rendezk nyilv s mé vall érz néplelkiismer képvi próf ajk Am D pompáz tem építés N pró megi I e sáto hon f lény em ízlé po Am ki nőrab e mag U l ugyan N pró hír hasonlat b sze lobban í p népszáml m pró sú is büntetés z királ t I f ur próf ellenő a hat v Sá személy megtestesí ke méltó ve tisz személye osz enyész Eze állan talá kirá old vall lelkiism szószól prófétá vi erkö hatalo kölcs ellensúlyo mintá középko császá eg köz villongás a különbsé azon prófét s vág vi hatalo h cs kívá kir k mag kel T lemásol ta Sal világia ura honosí Fejle külkereskedel közigazga beosz léte azo néptörzsenk megosz h tis adóbehaj célz ind has polit táma s teg elv egyip ki leá e megt Paleszt kar korrid Egyi Babil köz Mi mag h kelet fé udvartar ad túlterhelé templomépíté in dinaszti val érd szolg az e közve felügye v paps átallo költs előteremté és vá elzálogosít elégületlens vált f és törzse efra adóbehajtó Jerobeá h sze A prófétá Sala bálványimá m ak tró letaszít Sal fiá Rehabeá szövetkez és törzs elszakad b ké és törzse Iz királ kiált ma Eze z á eg el polit szaka mél Jero val refo sátorosünn hóna kito az jeruzsá zarándo v alattva ju főváro ann m istens a b alakj t im tárgy monoteiz hit kiir lehet szom n példá istens érzékelhe megközelíthe t mi sike j Szerenc népegys bizto intézmé nye prófé lehe megváltozta elnémít legkev p kiközösít Juda próf já Izra hatá hird Ám Eles feltámaszthatatl Iz hajad elt föld n feltámas és királysá ős bit dinasz t meggyökerezt királ ir hódola D h megálland villon H pró a kir többn királygyi k tró I viszo kö prófét e szerv tömö rechab ren vá fén kultúr l imperiali bűn mi nem veszedele kútforr e vilá éle szakí félrevo háza pus sátr költözk nem borivá sza h földművelé A ki idej i nem h próf elszánt ki megöle polgáremb elkobozh szőlőkert Eli I e sze vá gyilko örök E prófét műkö rávil vall ingadozá ko lelk v ti Egyiste elhomályos vis föní szárma kirá á meghonosí id kul bálványim form ny meggyökerese Egyistenhi Eli nyilv istenpr kigúny szinkretizm me sántiká Iz történ Eli legszívese cse patak l v lefol nyugo h c f Hór zarándo közeleb ha M szell észl szélviha Is földrengé tűz h sz suttogás szer zajt ál élet kizökkent sze csöndessé z él Sala am egyip összeköttet kedv k nyi hatalmassá ma zúdít e és ellenhatalom Asszíri féltékenysé elle Izra J keres s sz egymás prófét bizo a intézmény hiv va szav g v kirá vilá ér szövetkezés e po erköl behurcolásá tartózta ideig-ó veszedel vi é felfegyverkeze ál szavu sze győz azon örvé sod nemze Assz a törekvésé tenge kijár szerez Sz Iz orszá háló J aka szövets tá megnye e Egyi zúd el sereg Ám Hó M próf erköl elpogányoso e eme szavu azo Ezs Je Jere s pró államü vezeté alkalma vallás-szempontja ellene dinaszt politi szövetkez mó Istene véd hely birod sor Ezs sze I mag ál éle jogtalans erősz mi g mega As reng hadsereg es kez ítél fölö Egyi em I I ítél s s nép megtiszt Messi k D ház ki személyé a iga uralko megtisz fennm tanító v népei E ellenté M pesszimisztikusa í Iz jövő me felszánta Man ki Asszíri hű viszon k mened e kedv i elpogányos vallá Vis J ú visszaáll Egyi tisztele rejtek előho T ünnepi felolvasta meges n e ala ren ú kultu veszede feltartózt sike Egyi ha t Ju J ki csatat tal halá Nebukadn babi ki k u egyip hadser Judá eze hatalm ta birodal let királ re hel v felke megkís Cidkij elfoga megvak s jav eg fogs hurco al rét orszá ha Gedal kormányzó hely azo kir he meggyilkol retteg h ré Egyipto k menedé a Jere pró köv ál ideigl szünetel Iz pusztulás elpogányos veszed kísért Babilon ke p rabosko a in ma szál hivatá eszm próf tanít szünetel fog kö Ezé pró Névt babilón k szóza Ezs könyv 40 fejezete talál áll levél összekötteté ma v Jere jöven irán jóslato in hato törté kön tanulsá mely id állíto ö próf Ne risó e ér múlta s prófé Jó Bí Sám Kirá sze ne achró jövend u prófétá k báná megle v Jere hozzájárulás ház építet szől ülte ann meggyökerez s t visszatéré hal akar Mindamel vallás a k ál kísér mi I segítségé rendíthetetlensé ve h csalód sod reményü próf tu gy ar fogságbaj I aka I tehetetle bizon ellensé szem h fensége ítélet igazs világkormányzó erk részrehajla urá elle Iz e söté ak gondvis út felisme múltj lezár szá kel újo berendezke Ol épí valószín lehet akarha id fö próf támoga v irán mozgal m szell szív istentisztel kíván népva csaku al szel vallá zsinagógá gyüle ház alakíta próf könyv olvas áld hel imádkoz p he vilá fogla szemé rátermetts muta törv érvé aka jutt jöv Ezé pró emlékeze összeállí kö vég szigo jel kód csa próf felfogás h a l megújho remén egys sz bel le belé eltávol kősz keblü n hússz csügged rem k I kiszá csont t él kelt a in né a hi megh m b a elvesz Rám a leró bűnei szenve miat I egyénen emb fel hathatósa műkö k re nem é fenntartás Névt próf ékesszó fejteg Iste cé va Izrael múl r kel bemuta igazságszolgáltatá jöv p ál ak világura n kö hirde I fá hordo Izr C pe ki p felken n kiszabad hivatás teljesíté eng Babil Iz szám rég Egyip vaskoh mel sala megtiszt ál újjáalaku z vall ur a v élethalálh C csaku megen zsidóság visszaté hazáj 42 l engedéll hazat v a vé e J m p kir he Zerub ke szerv mut fogsá felülkerek vall meggond á é teokr jegy i A r ma zsidós kétir igaz hasmoneu főp kirá személy ra gá mel exilarc hitközsé p r mel hitköz e int együtt hitköz ügy Leg gondj Tem helyreállítá fordítot e azo akadályo szamaritánu Körülb eszt m mi Tem fényé E Neh ú csapat veze Gól számkivetett bujd lendül hoz Tem helyr Jeruzs ú benépes orsz betó idegen kiszorít v kö házasság felbont ne po sze elharapód i kiújul Szoci reform létesít egy mindenk intézmé te felolvas értelmezé ed áldo istentisztel lassan hátt szorí demokrat jell mind szá Tóra-olv tanu vala imádk behozatalá zsid hiv pl szofokr álm megvalósítás Bi megs kizár p jogal l sz magyará á népművel leghatható eszkö l e kar ú ké reformá mi új la vall gondolko szaba m chartá t Biblia-olvas Biblia-olva szaba nemso lelkiisme köteless szentsége els h l köte iskoláz vala ugyan els Szent fogal Megin vall ir gyűj K összeegyeztet id szel kön kirekesztés apokrif Nemso elői fordításo iroda mel g fordítá Septuagi Z irod nevez sz jut g vilá megismert megkedvelt z tano me h szere zsid szá po vilá pe uralo v Sán szabads bizt z vallásgyako szám Ut a világbirod ré osz Egyipt Szíri Mindkett la zs to élvezh polit szabadsá Egyipto ann megkedv g művelts g ural s m temp használa lefordí Tó tört ítélős e restelkedé nemzetie lé udvarias tény kényszerűsé tünt a köl mondá me Aris le g apo köny talál Esze Ptolom Philadel kív fordí c tu kül n k helyisé csod szóról-s egye fordítot szi Antio Epiph polit cé erősza helleniz zsidós z va gyakorl hal bünt t a til e Makkabe ke hő küzdele e val szabads ví Templ visszasze újjáava Chan ké polit fennhatós lerá Makkabe zsid cs i hál makka éle tag Sim ült D trónj mi s v Ptolom uralomvág meg Hyrk Jochaná dinas megszilár helleni utóhat azo lehe ellensúlyo zsid kultúr a elzárkó másr p vall rea megkívá ti z hagyomá ju uralo vallástudo népszerűsítés figy va kérd for k külön tar izgalo kedélye me g külvilá viszon támaszt nehézsége országna polit szükségessé érez g vilá diplomác társad kapcsol ápol e p akadály szom munkaszün étke szabál Biblia-fejtege szű szű k szorít moz szabadsá Vis s hagyománybar zsid k jelleg megó vé tarto szüksége ir törvényfejteget hellenbará szadduceu hagyományh p farize pártj tömörül Szanhe tanács kormányza igyeke elve érvé jutta hev elkedvtelen s félrevonul rechab mód pusz medi él a mag k re alko esszén párt maradha elmé té h átcsa gyakor kormányz m Sa Alexandr ke tró főpaps kényt Joch f ruhá ura nev m Aristob gyakoro hatalo megosz veszede polgárháb idé m végz következm róm segíts hív Pomp beavatko or lassank te lenyűgöz elősegít bito Makka h beházaso Her kir ért oszt nép nem érzé r fennhat elismerés remélh tr megszilárdulá Árulá gyilkosságo tart m kegyé mia pénzs r uralk mindin kiszipolyo or an er hal sebe vall nem érzésé zsid végveszél ma megkís lehetetl e élet-halálha in tíz hő küzdele elvér T császá ju egy Nebukadn szer z áll vé feloszla Templ elége n p rés rabsz fű rés p széjjelszó ál megszű u ál éle fennma nem gyűj vall önáll szolgálatá Jeruzs másods pusztulás v z ál é nem sze a vég R Joch Za Jeremi hirde zsid föl ál éle form mag kitermel r impé e ism zsidós nemzet Agripp megha kir c birtok főváro elüldö zsid mi fö mar Templom h iskolá lükte él isk tekinté Babiloni ma a odasziv zsidó b sze fölülm ot maradotta tisztele ism id m Szanhedr Tevékenységü kilé isk szokvá kerete o határozat hoz me mi ve v tudo Tem pusztulásá jöv vár újjáépít számíto által irred célza vol tanít hat Tr Hadri csá al félszáza kataszt A t tá ú felkel lobbanto z kedélye küzde me Ko vezet v veresé végző kegye megto u tanszabads elfojtot r udva kapcsol iskol pátriá tarto eze térí megkísére róma e ly határozato épí Szanhe védősán Elle nag küzde zsidósá ter keresztén hittérí e megvív istensé megérzékí rokonszen ke é iste e személy vonzó gyakorolha id fantáziá apo p gondosko r eg szá engedmé szere híve Eleng körülmeté sú szertartás cí J isten te bűntelensé kivégezte á örök ős ered kiengeszt I in kegye me leküldés nyilvánít o n e ké e jócseleked szertar ér elenyés hiábava l szöve lé I ember cselek hel h kív csu in kegye va vára örö természet ezr csábí zászlaj zsidósá elté azo azo zsidó val magu tar z val törvény zsidókereszté Kochba- felkelé ves ré m el Mes mel eljöv hihet M pogánykereszté szakít minde zsidóság szomb héb imádko zsinagógák tör abrogá el maradhat magu apostolo észlel végz libertinizm me előidé disztinkció kénytel töm visszater iga házas tiszt útja zsid elszél előérzet törvényfejteg ed eredmény lezárásá Ta ír foglalás igyek egys fentart Mi e sze fel gyen töre id hi bizon rabbini diadalm mi ostro eze követ tizen egye korsz o ös zsid é egyr vértanús ful másr irod vallástörté med terelő korsz kev szín külön orsz változa vértan keresz Eu terüle szorítk keresz ideológi e Törté tény azo eme h hivat egy h mi fellází t m zsidós legnag szenvedése p védel ve gya zsidós személyé vall intézményei becsü i tanúsíto kíméle e v zsidós t k m nyomo helyzet tanús amell Krisz köv szánal m so legnag eretnek 1198- volt dogmat t m zsidósá szem m kereszténye megkülönböztet sárga vis kényszer bély úgyszi cs dogmat álláspontj vé ut zsid hitvit kényszer keresz tekintélye 1 Paris 1 Barceloná 1 Tortos ghet szorí k jud esküform kényszerít zsidó P soh üldö zsid államuk í megró királyo er kereszte Ger sz. kárhozta kereszt mészárlás Cali Constit Judae bulláj megti z tem feldúl e kö late zs P v zsidós vé ellen pápá önmegtaga követelhet s elő rendelkezése sze eleng zsid visel to p am s val szertartása korl szorítás beti passziójátéko Colosseu tartá ne i tö megmámoros látványosság védt zs e irán kihágás ma Ger zsid véde egyen k bib al hely at I terem mi Male Má elt k zsidóbírós re bír te zsid p üg Quam Judaeis-b megen zsidó egyet látogat ti s papságá hitszónoklatai zsidógyűlöl hirdesse páp meghit r r eszk kihallga egy méltós szám Sá megdorg r zsidó hitsorso bevándorl üz féltékenysé aka akadályo zsid sor azo d hat kiseb kényt meghúz keresz országo a idő m eg egy üdvö volt ve uralk lelke hite z megjelenés kihí ha lakoss az keresztén jelvénye ki tiszteleta kitar elkerü fok ellens hangula Bi l fordítás készít Jer egyház gyűlöl ha zsidók Justi csá 527 törvénykönyv megti zsidó Bi ere szöveg olvas érvénytele mo zs tanúz kereszté ügyé Németorszá He ti erősz megkeresztelésü önké kikeresztelk megfos csa örökség hűbér kor fejede vár tulajd gya teki zsid Kammer-kn n kel védőur dr megvásároln keres hadjár id természet Kris állítól megöl irán gyűl ezr konco zsidó ma zsidós kím Ká kir keres had eng orsz átvonu közép babo vérvá ostyafert vádj ill zsidós ú áldozat pré bel Zsidókiűz kö legnagyob Franciaorszá F a .1 Angli Ed a 1 legvégzete Spanyolorszá Portugáli 1 egy üdvö egyhá mélypont ju inquiz intézményé spa fajtisztas alapí nem poli indít ug eg szolgált h eszközö eg mi kétes ere kikutatá kémszervez létesít z maranno va kereszténys kényszerít tito z val gyako e vizsgál i gyanús legfénye egy ünneps kíséret vi hatós közreműködés mágl v mi e legképtele m meggyal megkín ő inquiz menekült szerenc protes val Holla szív befog sik zsidósá keresked felvirágoztatás vendégszeret meghálá Angli pur bibliab sze fölülkerekedés köszönh Manass Izrae zs bebocsátá irán felir parla Crom Ol prote figyel méltat m államkölts vend foga u kére teljesíte Lengyelorszá zsid ann meghonosod m tal tal sze interre id z talmudi választo királ talmudtanul virágzá ind egysz v z jólé Chmelnitzky- vérfü adóbehaj tor Más ala tekinte zsid hely ke országok Kele szárm mi va Kele v mana hit ener Ny l felfrissül K tal népvándo idej lehe magya r k néptörzs h va kö váloga z vall tér Kele Spanyolorsz betó m kö z művel zsid megbecsü csúcspont kal z miniszter bí legfonto államü vezeté p szaka népük h irány r nagys elérés há amenny mecénások ápo z tudom iroda nev nép vilá viselkedé Törökorszá Moh polit jogo ruh odamene zsidó Baj szul m elfogla megismerke törökfö mene zsidók kárör fej Ferdi csá föl leg alattvaló fos m gazdag v ellensé Sz a 151 zeni zsid pozíci amenny Jó ná port menek jele áll diplomá szolgál fej na her ra amell hath pártfogá v odamene ma p álla kiű zsidó kö újk ter hos egyh kor a a z néplé leg vall kérdé me Ta k felmerül egé mozgal hoz Kele in kar láz Talmu állít önké mester megállapít el k sz alapítá vezet sz intézm megváltozta tefill sófárfuv ü másodnap kev tilal vala befoga imaköny használ elvete nyuga szel ter tudo bölcse v bölcse irodalm alap ela klassz mű ar mente keresz közé tudományell sötéts z ford r ju renesz id eur irodalo bölcse i zsidó for ug Ta el a igyeke tanítá alátámaszt mindamel í Talm féltő Maj el állásfoglalás foly o mozg in e zsidós izgalo tarto kiátkozás ható közbelépése z irodalomüldö u Kele i kabbal mozg tal törvénykultus megmere vall lelküle próf érz felelevení ré megújhod eredménye mindad szertelenség es Meren rajongá cs várá csa Álmessiáso he m vil s mozgalm kelt mely szul fejede belesodró Álmessi mozga l al zsidósá Szent i a kegyel vonzó fej i igén közé nyel a mana cion sajtómozg jele nye fe z vall népt beilleszke által kultúr XV felvilágoso zsidósá megh kulturá m polit felszabadul Mendels M zs vi művelts sz n nye által bölcsés z vonatko munká leford többedmag Bib n nye folyóir i mo z iskolázt művel terjesz érdek Mendels r els ind zsid egyenjogúsítás eur mozga Franciaorszá Mira felszólalá visszha kel L Napó a cél Napó egyenjogús u felfüggeszte zs uzsoráskodás h ve tisztázá z notable-gyű hí e mi zsid haz ragaszko másvallásúa visz vallás összeegyeztethető erkö kötelesség vallo megalakít törvény mintá Synhedri azo ej érdeml mu zs egyenjogúsítás kiépí elma e L F uralkodá am á t egyhá egyen váll zsid intézménye fenntartá Jó csá tür rende megnyit birodalm zs e ip kat tudomá pályá elti zs e irán kihágáso megszün zsidó visel zsidóvá egyenjogús gondol amer Egye Áll tarto szüksége átve m j megad sért talál l lelkiisme szaba embe veleszüle kétségbevonhata j A kér valame egyh vonatko so alaposa oldo á telj fel egyháza viszon semmi különbs köz mindegyi meg te szabads hatá ame á másval polgá sére szen egyéb va választ an támogat sen t kötele mindenk s lelkiismere bí ké Franciaorszá követ egyenjogúsí mozga felsz vete Németor e tartományai Magyarorsz követel zsid val s tal t azo állameszm visz tekinteté mega feltéte sze Rie Gá z üg képviselő e v hitfe folyó 183 ko ked hangul ro damaszk ro vé Eu sz ór izga mel a Montef M Crém zsidóval fra igazsá minis al kormá Vikt a kirá L F pár közbelép eszközö R Me fra ko ármánykod el Mind egyip alkirál v revízi vádlo felment eszközö tanulság lev Montef Crém jövő zsidóvéd egyszers zsid földm i ir neve célj megalapí Alli Isra Universe P központ felvilágos szá visszaha vál p udvar 1775 edik mi ed jóindu p intézke vissza ti kereszténye Ta tanul terjeszté zsidó p sírkőállí mi kegye szerta végzé Vis örvend jelens szolgálta katol szel orszá Portug szám visszabocs zsidó Ug terül hajl Je Territo Organisa célj átenge Olaszorszá p Vi Emán Fe Józse egyidej szente zs egyenjogúsítás s törv Emancip zsid egyenjogúsí e Nyugat-európ végbe folya Oroszor tanács rosszindu ala tová közép vadsá ke zsidókér há el Rom egyenjogúsít zsidó b 1878 ber szerződé kötelezetts váll zsid m leveg jut s ke b lét reformo me istentisztele európaia í sze rendezé vall követelménye pol igénye összeegyezteté töreked Megvált zsidósá arcu kedélyvi beleo nemz egés vall ta s örö gyanán z népt védeke által kultú mer el Szomo észle zsidóság v hál ka Bib viselt bizalo nem ér ir Franciaorszá lejátszó Dreyfus tárgyal al m vád személy e zsidós háríto hazaár külö alaptala bizon vád egybesereg hírlap egyik ma z H Tivada vil gondo zsidóké a ju nyugvópon nemzetköz biztosí ott Palesz föld e gy hatá v a id álmessi fellép cioni mozg megind sajtópropagan r meghódít zsidóság külön ifjúsá ré megny jele államfér tetsz világhá zaj megérlelő Balfour- javas békeköté fogadtat deklar elis zs jo Palesztin a a protektor a zsidósá rendelkezé Cioni cioni megvalósulás követ kérd vá történ válasz paleszt zsid őslakossá sze bír ál hel Gazdaság biztosít zsid k berendezkedését,függetlení kel külf behozatal nem é kielégü semmisí ideál idé val nihilizm Mi l másr T id sza vall törvény mo ál kere beilleszt mi t törvé megvalósí Külpolit konflagrá ese biztos v z á tényl semlegess cse s lako felvéte korlá á mi vi szétszóródá ma zsid polit sor minősít ez nem kisebbsége Palesztin megtele zsidósá á nem szárm szer tagozó p fejlőd nacional soviniz z próf tanításo ellenkez id eur z viszony k visszahatá l Koc Gisk Já Makkabeu Jé Hil Gamal S patriarc Ak Farizeu Esszénu Szadduceu Chásszideu G kors Exilar Ge Mártí Keresztén zsidó Mess Álmessiá Mendelss Ref zsidó

1552

CÍ Z tört

SZÓ Z törté világfej s sz am esem fellépé lejátszó esem ku tört eredmény hatás Zs a hatás am kierj népszell él öml esemén az zú nép több tu eszm bontak irán törvénysze j történetkutat fela e gyök hat hosszmetsz zsi népléle él szemlél érvényes egyoldal kivon kölcsönha nép megnyilvánulás legdönt am i hatás sarj történe s té i ak körü v ma kénysz hatás am a népél t for E e hatá nev hozh föld he fogalm Föld helyze n Görögo kultúrá széls Keletabsztra el termész jelen külön-k egye jel el valam egy legmag esz ö semmi fin vil szembe nirván ker mere termés szenve érzéketl aszk ne ell termé adottság ko jelensé mél figyel érzé élvezet-vá hedoni alkotás művés vallá mitoló politeis emb min iste e gyarlóság bűnö képm tere emb me pesszimiszt m ün örömü has gör gondolk materialiszt gö zsi sze ve természettu matematik kuta h ethi próf töpren l m vilá akarat z iste cs szem I hara szer szenny abs magass fö Mind a termé tör esemény t költés mél ér vil h céltudatos gondviselés aka világvalós természetleírás é véletlens al il zsid a fejl föld helyze tör egym via világha szo Egy Babi t ütk álla ellen ér fejlődé történe természe n hag világtör küs körül világór me elen té zsid szabads eszmé Egyi Babi k ha ke m me hat hanyat elmúl megtar egyéni népjelle e Nég esz tört zsid ford ú t legna t szenv 7 meg á é éle ismere tel újs lehet berendezked diasz é főr o Z á önál k szétszó ko Törté éle ta cél ide-odatánto bontak fejlődé küzdelm sze ener nagyjelent célp t előhala öszt hom leh cél sejtés megér önma nép hag gy szunnyadh gon ösztön hu i rendel emlék em Ábr i a Izr világo nem közvet kezd sej v gondo s n m töre tara re m gondol M dic k legt bec taní vezére prófét mindenek becs ve felszabad törvény ve felszabad törvén dic emlék ta cs tan n zsid tanító erősö ne mutatk törek kitisz b önz embe cél világtörtén el vetkő kasztszervezetts Kíméle kegyele eli p arisztokra kiváltsá lassan-l ki h kivált népegyé valláser terjeszté misszi világval küz zsid tört adott ál korsz misszió-érz tor spirituali örökség utók ko u próf mi végrendel h hadser er szellem államszer ö te n ti össz ere v példaadá tanító öröks az b kisa keresztén szülőany j méltó mag vi e megszerezh szövet ú k i kultúr rov alk v poli tevékenys kirekes zsi hivatá örök men múlt hagyomán gub el ta irodal megm szá elér kü igaz fegyve poli mesterkedé vértanúsá cs stá vál vértanú k mell h taní Tört tuda zsi le megmaradá le felt T megmaradh tanítha mara ne öszt él ragaszko val kötelességtud kifeje B törvén elre tört ünn megemlék Egyipt kivonulás é m i Történet-biol törvénysze j zsi fennállá korsza történ v főkors oszth k életszak á fejlődésm á kibontakozá i á megszilárd kirá intéz á á ideig szünete á újjáalak val u élethalál-h á megsz á él fennm ne gyű val önál fenntartá szolgála külö országo val nép beilleszk álta kultú nép védek álta kult beleme e réte egy külö periód né köve fejl mozgal rögzí históriájáb á kibontakozá i n ö közüle tört fellé m ho bor Körül e 20 sejt kibontak t zsi indog népcsal alk Pales fö á közület Babi ame i sz é Iz együt mag kultúrá szelle tel meghódí Előáz Egyip kultú fejlett fe em bizonyí ká terü v terem K sz Könyv virá a tud közp lehe tud o bab hatalo s e csillag alapismer mag matem logar szótárkés szumir- to csator városerő babil hagyaték k kultú babil isten mű tökéletes Donat Leo Michelan renes mes csod i e utáno mint babil Gilgames- m elbe költés an megtermékenyít forrá mondha Babi kultúrá föl Egy ér egyi udv bab diplom érint nyel Éki táb őr a leve mel egyi hódo ká fejed int fáraó Amar felfed iratt ker felir mel Abdi ká vaz felpanasz elő rész ch tör h álla indog emo e felk Pales fö s helységn bab istenn találk I vi Babi terü tö Á Jó Jerach Mal Jeaz tanyá ig őslakos emori e B t fővá dinas alapít szárm Ham ki a fennm na sz törvénygyűjtemén s intéz frazeológiá szófo it Tó megtalál babil ku erk tekint fe a indogermá tal állatimá kultu ismer kasztren len babil sze ku fejlettsé m színvo erk kul Indog bef elzül erkö elharap fajtalank erk züll hátte elold Ábrahá Ábrá országo szülőföld há fö m mut tört szemé teki Ábrah összefo szimbólum cs tör alak hi tudós tal történe kezdet Kibonta rok kötelék elh e haz n i val al megala Egyistenh vándor kö Egyip csak találk k hik néptörz me hódí elle Tut u kényte Mezopotá be t ka te fa kr sz Me T me vere m letel ká törz Paleszt céd mé 123 Mern dicse t feli elpuszt Kána zsákmányo As fog I cs s találk el I nép szak Ammon Móa Ed ó- közöss kilé D jel fejlőd Iz e h maghé cikke törz o bi cs elbeszélés csak törté tar elbes elá sz m Rebe I szüle he kilát méh n melle n er más id szol fiatalab l Jis tör fol test h vis áp Izrae o felláz bet orszá I em megrög aj áld kiá szav jel megbél A M vérfert szül leány származ Jis ara Ábrah rabszol pótházassá szá s angyal vads mond m min rá e e lenc elsőb j a visszas Törté ö bi József-elbes amenn csak Egy ki élel ká f Izr hűbér éh uralko R kisá tö kiv szabadság alk pil egyi felszabadít fé megér int tört fela vállalko cs leh nehé me ke küzd egyi rabs má tel fe ne tud Móz közön akaratlansá ke cs megví ne jelentke Ábr m varázs em i h szun öntuda egyesít törz vonz kelt b i am i sí megvásárlá Áb megsze lefog emlé mé marada h gyak Istenfog m né lénye e mond ellen e különbs log ismeretelm jelent v minő hir termész ki termé jelenség vál term törvény aláren term f abs a tere vil sz ak a teljesíté mérték erk sz em a va világszeml világbír I bűvésze szertartás megej cseleke számí törvé érvén felf Hamurabi- kül fejlet felfog sz hal amenn rendel sze gyakorlás egyé ré kimondo ré tang uralko tét ő intézmény N es Tó ut tal Talm felb n érzü bi tör sz babilóniai bö m pá s sü vá r k ko ü gyógykez bi sz ell gy bold n pusz kób í f hatá é o elfogl Jó délvi telep nems m olvasz tö csop alk töb sze honfog te ká vá tart függetlenség Jeruz je m Dáv sik megv v k I sz Ist c K valláserk kultú természet-istenség tisztel rend kicsapongáso fajtalankodás e ünnepség bet Iz megdöbbent ve e nebal gyalázatoss bélye ká él törv intézked védek el Egy cseleke sz K cseleke sz cseleked meghódíto ak összeházaso dikt szokása tö letelep végl eg k h cseré vál pillanat si megtám testv segíts különszak törek kísért D próf h fell i é tö terüle ős megkís jövev kiszorít S tö ta mag D e nev hegem Ef gyakor terü s Szen Egyé anar t it eg h lelk s ideig- egy t vissz ellen Sá G Királyválasz tör kísé Abim u t szichemi vállal d filiszt ors elárasz pró é Sámue há hirde Sámu tis egy az ti v hat képv ki péld S el gondol figyelme balkövetkezmény k emelk te öncé rab ha esz haszn in has kénytelen-kell e válasz tes kimagas eg t I el kí mint király alko biro M hagy vetkőztet v Isten-u jell válh ha v birodal k királys k haz né é kocká k S megbuk indo ti ell hadse jólla zsákmán indo homá h had váloga élelm hadser dinasztia-változ mé lehe D filiszt e h ünn szorí Izbó ural t lé Meghó Jeruzsá székvár Ál hadse sz tel világ rendez nyil m val ér néplelkiisme képv pró aj A pompá te építé pr meg sát ho lén e ízl p A k nőra ma ugya pr hí hasonla sz lobba népszám pr s i bünteté kirá u pró ellen ha S személ megtestes k mélt v tis személy os enyés Ez álla tal kir ol val lelkiis szószó prófét v erk hatal kölc ellensúly mint középk csász e kö villongá különbs azo prófé vá v hatal c kív ki ma ke lemáso t Sa világi ur honos Fejl külkereskede közigazg beos lét az néptörzsen megos ti adóbeha cél in ha poli tám te el egyi k le meg Palesz ka korri Egy Babi kö M ma kele f udvarta a túlterhel templomépít i dinaszt va ér szol a közv felügy pap átall költ előteremt é v elzálogosí elégületlen vál é törzs efr adóbehajt Jerobe sz prófét Sal bálványim a tr letaszí Sa fi Rehabe szövetke é törz elszaka k é törzs I kirá kiál m Ez e e poli szak mé Jer va ref sátorosün hón kit a jeruzs zaránd alattv j fővár an isten alak i tárg monotei hi kii lehe szo péld isten érzékelh megközelíth m sik Szeren népegy bizt intézm ny próf leh megváltozt elnémí legke kiközösí Jud pró j Izr hat hir Á Ele feltámaszthatat I haja el föl feltáma é királys ő bi dinas meggyökerez kirá i hódol megállan villo pr ki több királygy tr visz k prófé szer töm recha re v fé kultú imperial bű m ne veszedel kútfor vil él szak félrev ház pu sát költöz ne boriv sz földművel k ide ne pró elszán k megöl polgárem elkoboz szőlőker El sz v gyilk örö prófé műk rávi val ingadoz k lel t Egyist elhomályo vi fön szárm kir meghonos i ku bálványi for n meggyökeres Egyistenh El nyil istenp kigún szinkretiz m sántik I törté El legszíves cs pata lefo nyug Hó zaránd közele h szel ész szélvih I földreng tű s suttogá sze zaj á éle kizökken sz csöndess é Sal a egyi összekötte ked ny hatalmass m zúdí é ellenhatalo Asszír féltékenys ell Izr kere s egymá prófé biz intézmén hi v sza kir vil é szövetkezé p erkö behurcolás tartózt ideig- veszede v felfegyverkez á szav sz győ azo örv so nemz Ass törekvés teng kijá szere S I orsz hál ak szövet t megny Egy zú e sere Á H pró erkö elpogányos em szav az Ez J Jer pr állam vezet alkalm vallás-szempontj ellen dinasz polit szövetke m Isten vé hel biro so Ez sz ma á él jogtalan erős m meg A ren hadsere e ke íté föl Egy e íté né megtisz Mess há k személy ig uralk megtis fenn tanít népe ellent pesszimisztikus I jöv m felszánt Ma k Asszír h viszo mene ked elpogányo vall Vi visszaál Egy tisztel rejte előh ünnep felolvast mege al re kult veszed feltartóz sik Egy h J k csata ta hal Nebukad bab k egyi hadse Jud ez hatal t biroda le kirá r he felk megkí Cidki elfog megva ja e fog hurc a ré orsz h Geda kormányz hel az ki h meggyilko rette r Egyipt mened Jer pr kö á ideig szünete I pusztulá elpogányo vesze kísér Babilo k rabosk i m szá hivat esz pró taní szünete fo k Ez pr Név babiló szóz Ez köny 4 fejezet talá ál levé összeköttet m Jer jöve irá jóslat i hat tört kö tanuls mel i állít pró N ris é múlt próf J B Sá Kir sz n achr jöven prófét bán megl Jer hozzájárulá há építe sző ült an meggyökere visszatér ha aka Mindame vallá á kísé m segítség rendíthetetlens v csaló so remény pró t g a fogságba ak tehetetl bizo ellens sze fenség ítéle igaz világkormányz er részrehajl ur ell I söt a gondvi ú felism múlt lezá sz ke új berendezk O ép valószí lehe akarh i f pró támog irá mozga szel szí istentiszte kívá népv csak a sze vall zsinagóg gyül há alakít pró köny olva ál he imádko h vil fogl szem rátermett mut tör érv ak jut jö Ez pr emlékez összeáll k vé szig je kó cs pró felfogá megújh remé egy s be l bel eltávo kős kebl húss csügge re kisz cson é kel i n h meg elves Rá ler bűne szenv mia egyéne em fe hathatós műk r ne fenntartá Név pró ékessz fejte Ist c v Izrae mú ke bemut igazságszolgáltat jö á a világur k hird f hord Iz p k felke kiszaba hivatá teljesít en Babi I szá ré Egyi vasko me sal megtisz á újjáalak val u élethalál csak mege zsidósá visszat hazá 4 engedél haza v ki h Zeru k szer mu fogs felülkere val meggon teok jeg m zsidó kéti iga hasmone fő kir személ r g me exilar hitközs me hitkö in együt hitkö üg Le gond Te helyreállít fordíto az akadály szamaritán Körül esz m Te fény Ne csapa vez Gó számkivetet buj lendü ho Te hely Jeruz benépe ors bet idege kiszorí k házassá felbon n p sz elharapó kiúju Szoc refor létesí eg minden intézm t felolva értelmez e áld istentiszte lassa hát szor demokra jel min sz Tóra-ol tan val imád behozatal zsi hi p szofok ál megvalósítá B meg kizá joga s magyar népműve leghathat eszk ka k reform m ú l val gondolk szab chart Biblia-olva Biblia-olv szab nems lelkiism köteles szentség el köt iskolá val ugya el Szen foga Megi val i gyű összeegyezte i sze kö kirekeszté apokri Nems elő fordítás irod me fordít Septuag iro neve s ju vil megismer megkedvel tan m szer zsi sz p vil p ural Sá szabad biz vallásgyak szá U világbiro r os Egyip Szír Mindket l z t élvez poli szabads Egyipt an megked művelt ura tem használ leford T tör ítélő restelked nemzeti l udvaria tén kényszerűs tün kö mond m Ari l ap kön talá Esz Ptolo Philade kí ford t kü helyis cso szóról- egy fordíto sz Anti Epip poli c erősz helleni zsidó v gyakor ha bün ti Makkab k h küzdel va szabad v Temp visszasz újjáav Cha k poli fennható ler Makkab zsi c há makk él ta Si ül trón m Ptolo uralomvá me Hyr Jochan dina megszilá hellen utóha az leh ellensúly zsi kultú elzárk más val re megkív t hagyom j ural vallástud népszerűsíté fig v kér fo külö ta izgal kedély m külvil viszo támasz nehézség országn poli szükségess ére vil diplomá társa kapcso ápo akadál szo munkaszü étk szabá Biblia-fejteg sz sz szorí mo szabads Vi hagyományba zsi jelle meg v tart szükség i törvényfejtege hellenbar szadduce hagyomány fariz párt tömörü Szanh tanác kormányz igyek elv érv jutt he elkedvtele félrevonu recha mó pus med é ma r alk esszé pár maradh elm t átcs gyako kormány S Alexand k tr főpap kény Joc ruh ur ne Aristo gyakor hatal megos veszed polgárhá id vég következ ró segít hí Pom beavatk o lassan t lenyűgö elősegí bit Makk beházas He ki ér osz né ne érz fennha elismeré remél t megszilárdul Árul gyilkosság tar kegy mi pénz ural mindi kiszipoly o a e ha seb val ne érzés zsi végveszé m megkí lehetet élet-halálh i tí h küzdel elvé csász j eg Nebukad sze ál v feloszl Temp elég ré rabs f ré széjjelsz á megsz á él fennm ne gyű val önál szolgálat Jeruz másod pusztulá á ne sz vé Joc Z Jerem hird zsi fö á él for ma kiterme imp is zsidó nemze Agrip megh ki birto fővár elüld zsi m f ma Templo iskol lükt é is tekint Babilon m odaszi zsid sz fölül o maradott tisztel is i Szanhed Tevékenység kil is szokv keret határoza ho m m v tud Te pusztulás jö vá újjáépí számít álta irre célz vo taní ha T Hadr cs a félszáz katasz t felke lobbant kedély küzd m K veze veres végz kegy megt tanszabad elfojto udv kapcso isko pátri tart ez tér megkísér róm l határozat ép Szanh védősá Ell na küzd zsidós te kereszté hittér megví istens megérzék rokonsze k ist személ vonz gyakorolh i fantázi ap gondosk e sz engedm szer hív Elen körülmet s szertartá c iste t bűntelens kivégezt örö ő ere kiengesz i kegy m leküldé nyilvání k jócseleke szerta é elenyé hiábav szöv l embe csele he kí cs i kegy v vár ör természe ez csáb zászla zsidós elt az az zsid va mag ta va törvén zsidókereszt Kochba felkel ve r e Me me eljö hihe pogánykereszt szakí mind zsidósá szom hé imádk zsinagógá tö abrog e maradha mag apostol észle vég libertiniz m előid disztinkci kényte tö visszate ig háza tisz útj zsi elszé előérze törvényfejte e eredmén lezárás T í foglalá igye egy fentar M sz fe gye tör i h bizo rabbin diadal m ostr ez köve tize egy kors ö zsi egy vértanú fu más iro vallástört me terel kors ke szí külö ors változ vérta keres E terül szorít keres ideológ Tört tén az em hiva eg m felláz zsidó legna szenvedés véde v gy zsidó személy val intézménye becs tanúsít kímél zsidó nyom helyze tanú amel Kris kö szána s legna eretne 1198 vol dogma zsidós sze keresztény megkülönbözte sárg vi kénysze bél úgysz c dogma álláspont v u zsi hitvi kénysze keres tekintély Pari Barcelon Torto ghe szor ju esküfor kényszerí zsid so üld zsi államu megr király e kereszt Ge sz kárhozt keresz mészárlá Cal Consti Juda bullá megt te feldú k lat z zsidó v elle páp önmegtag követelhe el rendelkezés sz elen zsi vise t a va szertartás kor szorítá bet passziójáték Colosse tart n t megmámoro látványossá véd z irá kihágá m Ge zsi véd egye bi a hel a tere m Mal M el zsidóbíró r bí t zsi ü Qua Judaeis- mege zsid egye látoga t papság hitszónoklata zsidógyűlö hirdess pá meghi esz kihallg eg méltó szá S megdor zsid hitsors bevándor ü féltékenys ak akadály zsi so az ha kise kény meghú keres ország id e eg üdv vol v ural lelk hit megjelené kih h lakos a kereszté jelvény k tisztelet kita elker fo ellen hangul B fordítá készí Je egyhá gyűlö h zsidó Just cs 52 törvényköny megt zsid B er szöve olva érvénytel m z tanú kereszt ügy Németorsz H t erős megkeresztelés önk kikeresztel megfo cs öröksé hűbé ko fejed vá tulaj gy tek zsi Kammer-k ke védőu d megvásárol kere hadjá i természe Kri állító megö irá gyű ez konc zsid m zsidó kí K ki kere ha en ors átvon közé bab vérv ostyafer vád il zsidó áldoza pr be Zsidókiű k legnagyo Franciaorsz . Angl E legvégzet Spanyolorsz Portugál eg üdv egyh mélypon j inqui intézmény sp fajtiszta alap ne pol indí u e szolgál eszköz e m kéte er kikutat kémszerve létesí marann v keresztény kényszerí tit va gyak vizsgá gyanú legfény eg ünnep kísére v ható közreműködé mág m legképtel meggya megkí inqui menekül szeren prote va Holl szí befo si zsidós kereske felvirágoztatá vendégszere meghál Angl pu biblia sz fölülkerekedé köszön Manas Izra z bebocsát irá feli parl Cro O prot figye mélta államkölt ven fog kér teljesít Lengyelorsz zsi an meghonoso ta ta sz interr i talmud választ kirá talmudtanu virágz in egys jól Chmelnitzky vérf adóbeha to Má al tekint zsi hel k országo Kel szár m v Kel man hi ene N felfrissü ta népvánd ide leh magy néptörz v k válog val té Kel Spanyolors bet k műve zsi megbecs csúcspon ka miniszte b legfont állam vezet szak népü irán nagy eléré h amenn mecénáso áp tudo irod ne né vil viselked Törökorsz Mo poli jog ru odamen zsid Ba szu elfogl megismerk törökf men zsidó kárö fe Ferd cs fö le alattval fo gazda ellens S 15 zen zsi pozíc amenn J n por mene jel ál diplom szolgá fe n he r amel hat pártfog odamen m áll ki zsid k új te ho egy ko népl le val kérd m T felmerü eg mozga ho Kel i ka lá Talm állí önk meste megállapí e s alapít veze s intéz megváltozt tefil sófárfu másodna ke tila val befog imakön haszná elvet nyug sze te tud bölcs bölcs irodal ala el klass m a ment keres köz tudományel sötét for j renes i eu irodal bölcs zsid fo u T e igyek tanít alátámasz mindame Tal félt Ma e állásfoglalá fol moz i zsidó izgal tart kiátkozá hat közbelépés irodalomüld Kel kabba moz ta törvénykultu megmer val lelkül pró ér feleleven r megújho eredmény minda szertelensé e Mere rajong c vár cs Álmessiás h vi mozgal kel mel szu fejed belesodr Álmess mozg a zsidós Szen kegye vonz fe igé köz nye man cio sajtómoz jel ny f val nép beilleszk álta kultú X felvilágos zsidós meg kultur poli felszabadu Mendel z v művelt s ny álta bölcsé vonatk munk lefor többedma Bi ny folyói m iskoláz műve terjes érde Mendel el in zsi egyenjogúsítá eu mozg Franciaorsz Mir felszólal visszh ke Nap cé Nap egyenjogú felfüggeszt z uzsoráskodá v tisztáz notable-gy h m zsi ha ragaszk másvallású vis vallá összeegyeztethet erk kötelessé vall megalakí törvén mint Synhedr az e érdem m z egyenjogúsítá kiép elm uralkod a egyh egye vál zsi intézmény fenntart J cs tü rend megnyi birodal z i ka tudom pály elt z irá kihágás megszü zsid vise zsidóv egyenjogú gondo ame Egy Ál tart szükség átv mega sér talá lelkiism szab emb veleszül kétségbevonhat ké valam egy vonatk s alapos old tel fe egyház viszo semm különb kö mindegy me t szabad hat am másva polg sér sze egyé v válasz a támoga se kötel minden lelkiismer b k Franciaorsz köve egyenjogús mozg fels vet Németo tartománya Magyarors követe zsi va ta az államesz vis tekintet meg feltét sz Ri G ü képvisel hitf foly 18 k ke hangu r damasz r v E s ó izg me Monte Cré zsidóva fr igazs mini a korm Vik kir pá közbelé eszköz M fr k ármányko e Min egyi alkirá revíz vádl felmen eszköz tanulsá le Monte Cré jöv zsidóvé egyszer zsi föld i nev cél megalap All Isr Univers közpon felvilágo sz visszah vá udva 177 edi m e jóind intézk vissz t keresztény T tanu terjeszt zsid sírkőáll m kegy szert végz Vi örven jelen szolgált kato sze orsz Portu szá visszaboc zsid U terü haj J Territ Organis cél áteng Olaszorsz V Emá F Józs egyide szent z egyenjogúsítá tör Emanci zsi egyenjogús Nyugat-euró végb foly Oroszo tanác rosszind al tov közé vads k zsidóké h e Ro egyenjogúsí zsid 187 be szerződ kötelezett vál zsi leve ju k lé reform m istentisztel európai sz rendez val követelmény po igény összeegyeztet töreke Megvál zsidós arc kedélyv bele nem egé val t ör gyaná nép védek álta kult me e Szom észl zsidósá há k Bi visel bizal ne é i Franciaorsz lejátsz Dreyfu tárgya a vá személ zsidó hárít hazaá kül alaptal bizo vá egybesere hírla egyi m Tivad vi gond zsidók j nyugvópo nemzetkö biztos ot Pales föl g hat i álmess fellé cion moz megin sajtópropaga meghódí zsidósá külö ifjús r megn jel államfé tets világh za megérlel Balfour java békeköt fogadta dekla eli z j Paleszti protekto zsidós rendelkez Cion cion megvalósulá köve kér v törté válas palesz zsi őslakoss sz bí á he Gazdasá biztosí zsi berendezkedését,független ke kül behozata ne kielég semmis ideá id va nihiliz M más i sz val törvén m á ker beillesz m törv megvalós Külpoli konflagr es bizto tény semleges cs lak felvét korl m v szétszóród m zsi poli so minősí e ne kisebbség Paleszti megtel zsidós ne szár sze tagoz fejlő naciona sovini pró tanítás ellenke i eu viszon visszahat Ko Gis J Makkabe J Hi Gama patriar A Farize Esszén Szadduce Chásszide kor Exila G Márt Kereszté zsid Mes Álmessi Mendels Re zsid