15129.htm
CÍMSZÓ: Toszefta
SZÓCIKK: "Tószefta. A
«tószefta» szó «hozzátevés»-t v. «kifejtés»-t jelent; T.-nak hívják a
Baraitáknak azt a gyűjteményét, amely a tradicionális törvényt a Misnánál teljesebben
adja. A tannaita irodalomban már szokásos volt a Halochósz (halachot)
megmagyarázása jegyzetekkel és hozzáadásokkal, vagyis T.-kkal. Ilyen
hozzáadásokat készített R. Akiba, R. Eliezer ben Cadok, R. Simeon, R. Juda és
R. Jószé, valamint még több tannaita is. A scholionokhoz a bevezető szó ez
volt: «Hoszif», azaz hozzáadta. Az ilyen magyarázatot hívták azután T.-nak s
azt nem csupán a magyarázó jegyzetekre alkalmazták, hanem az odavonatkozó
aforizmák gyűjteményére is. Már a jeruzsálemi Talmud (Sabbat 8. 1.) elmondja,
hogy R. Abbahu rendkívül megörült, amikor egy régi T.-t fedezett fel, ami
valójában nem volt más, mint egy régi tannaita aforizma-gyűjteménye, mellyel a
szöveget magyarázta. Ily szellemes magyarázó mondásokat tartalmaz világos és
érthető nyelven a T., míg a Misna tömörsége miatt sokszor érthetetlen volna a
T. magyarázata nélkül. A Talmud bölcsei maguk is többször tesznek említést a
T.-ról, gyűjteménye szerzőjéül a tannaita Chijja jar Abbát tekintették. A
későbbi időkből, az amorák korából mindössze egy T. maradt fenn s az autentikus
régi T.-kollekció mindenesetre a tannaiták korából való, még ha nem is R.
Chijja annak a szerzője. Mások R. Hosaiát tartották a szerzőnek. Valószínűen
mindketten közreműködtek annak összeállításában, de később, mások fejezték azt
be. Ez következik abból is, hogy R. Chijja nevét is idézi a szöveg. A T. célja
fontosabb, mint annak szerzősége. Régebben Misna-kommentárnak tekintették, de
ma már egyre érthetőbb az az álláspont, amely teljesen önálló és a Misnától független
munkának ítéli. A T. ugyanis nem vitatkozik a Misna nézeteivel, mint a
kommentátorok teszik és olybá tűnik fel, mintha annak folytatása volna. De
legalább is egyenrangú azzal, mert a Misna kitételeit ugyanúgy említi, mint
maga a Misna, tehát forrásainak alapja is ugyanaz lehet. Minthogy pedig
toldalékot és függeléket ad a Misnához, döntései és véleményei pedig néha szó
szerint ugyanazok, mint a Misnáé, ennélfogva nem lehet kommentár. Megoldatlan
még az a kérdés is, hogy a talmudi Baraita a T.-ból citál-e vagy önálló-e a
Baraita is, vagy pedig mindkettő régebbi művön alapszik-e? Már Serira gáón,
majd Maimonides, a XIX. sz.-ban pedig a híres Frankel Zakariás breslaui rektor
foglalkoztak a T. problémájával s különösen az utóbbi kritikai megállapításai járnak
közel a valósághoz. A szerzőségre vonatkozóan irányadónak veszik a talmudszerző
R. Jochanan álláspontját (Szanhedrin 86a): «A Misnában foglalt ama
véleményeknek, melyek név nélkül említtetnek, a szerzőjük R. Méir; a T. név
nélkül citált véleményei R. Nechemiától és valamennyi többi R. Akibától és
tanítványaitól származnak.» A szerzőség eszerint R. Akibáig vezethető vissza,
mert a Misna első szövegezése is az ő műve volt. A célja valószínűleg az
lehetett, hogy a Misna-szövégben a főbb princípiumokat tömörítse, míg a T.-ban
az emlékezet számára gyűjtötte össze a tradíciókat, különböző módszer szerint,
úgy, hogy egymást támogassák és kiegészítsék. Akiba szerzősége mellett vall az
is, hogy az ő célja volt a tradíció szisztematizálása, éppen úgy, mint a tudás
gyarapítása. R. Méir és R. Nechemia R. Akiba- tanítványai voltak s az előbbi a
Misna, az utóbbi a T. szöveg összeállítója, ill. a R. Akibától maradt és
szerkesztett szövegek újabb rendszerezői voltak. A Misna és a T. különálló
művek tehát és az a céljuk, hogy különböző módszerekkel ugyanazt az eredményt
érjék el. Ahogyan a Misna, úgy a T. is hat «szedórim»-ra oszlik, ú. m.; Zeráim,
Moéd, Násim, Nezikim v. Jesuót, Kodósim es Tohorót. Ezek a traktátusok
alszakaszokra oszlanak; Összesen 61 T. szakasz van, a fejezetek száma pedig
428. Az első T. kiadás Alfasi művének függelékeképp jelent meg Velencében
(1521), a legjobb kiadás a Zuckermandl-féle (Pasewalk 1880 és Trier 1882), mely
az erfurti kéziratból készült. Harmincegy T. traktátusnak latin fordítása Ugolino
Thesaurus Antiquitatum Sacrarum c. gyűjteményében jelent meg (Venezia 1755-57).
A Talmud-editiók természetesen valamennyien tartalmazzák a teljes T.-t, sőt
azonkívül külön T.- kommentárokat is. Irodalom. Jacob Z. Lauterbach, Tosefta
(Jew. Encycl. 1904); N. Brüll, Begriff und Ursprung der Tosefta (Zunz
Jubelschrift, Berlin 1884) ; David Hoffmann, Mischna und Tosefta (Berliner's
Magazir. etc. 1882); J. H. Dünner, Die Theorien über Wesen und Ursprung der
Tosefta kritisch dargestellt (Amsterdam 1874) ; Zuckermandl, Die Erfurter
Handschrift der Tosefta (Berlin 1876) : u. a., Der Wiener Tosefta-Codex
(Magdeburg 1877) u. a., Tosefta-Varianten (Trier 1881); J. Oppenheim, Toledosh
ha-Misna (Béth Talmud II. évf.); Frankel, Hodegetica in Mischnam (Leipzig
1859); Neubauen Mediaeval Jewish Choronicles."
Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter)
található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák,
úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg
a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 5129. címszó a lexikon =>
912. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy
Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai
adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013
A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának
növelésére szolgál, nem elolvasásra.
4953255472018468
15129.htm
CÍMSZÓ: Toszefta
SZÓCIKK: Tószefta. A tószefta szó hozzátevés -t v. kifejtés -t jelent;
T.-nak hívják a Baraitáknak azt a gyűjteményét, amely a tradicionális törvényt
a Misnánál teljesebben adja. A tannaita irodalomban már szokásos volt a
Halochósz halachot megmagyarázása jegyzetekkel és hozzáadásokkal, vagyis
T.-kkal. Ilyen hozzáadásokat készített R. Akiba, R. Eliezer ben Cadok, R.
Simeon, R. Juda és R. Jószé, valamint még több tannaita is. A scholionokhoz a
bevezető szó ez volt: Hoszif , azaz hozzáadta. Az ilyen magyarázatot hívták
azután T.-nak s azt nem csupán a magyarázó jegyzetekre alkalmazták, hanem az odavonatkozó
aforizmák gyűjteményére is. Már a jeruzsálemi Talmud Sabbat 8. 1. elmondja,
hogy R. Abbahu rendkívül megörült, amikor egy régi T.-t fedezett fel, ami
valójában nem volt más, mint egy régi tannaita aforizma-gyűjteménye, mellyel a
szöveget magyarázta. Ily szellemes magyarázó mondásokat tartalmaz világos és
érthető nyelven a T., míg a Misna tömörsége miatt sokszor érthetetlen volna a
T. magyarázata nélkül. A Talmud bölcsei maguk is többször tesznek említést a
T.-ról, gyűjteménye szerzőjéül a tannaita Chijja jar Abbát tekintették. A
későbbi időkből, az amorák korából mindössze egy T. maradt fenn s az autentikus
régi T.-kollekció mindenesetre a tannaiták korából való, még ha nem is R.
Chijja annak a szerzője. Mások R. Hosaiát tartották a szerzőnek. Valószínűen
mindketten közreműködtek annak összeállításában, de később, mások fejezték azt
be. Ez következik abból is, hogy R. Chijja nevét is idézi a szöveg. A T. célja
fontosabb, mint annak szerzősége. Régebben Misna-kommentárnak tekintették, de
ma már egyre érthetőbb az az álláspont, amely teljesen önálló és a Misnától
független munkának ítéli. A T. ugyanis nem vitatkozik a Misna nézeteivel, mint
a kommentátorok teszik és olybá tűnik fel, mintha annak folytatása volna. De
legalább is egyenrangú azzal, mert a Misna kitételeit ugyanúgy említi, mint
maga a Misna, tehát forrásainak alapja is ugyanaz lehet. Minthogy pedig
toldalékot és függeléket ad a Misnához, döntései és véleményei pedig néha szó
szerint ugyanazok, mint a Misnáé, ennélfogva nem lehet kommentár. Megoldatlan
még az a kérdés is, hogy a talmudi Baraita a T.-ból citál-e vagy önálló-e a
Baraita is, vagy pedig mindkettő régebbi művön alapszik-e? Már Serira gáón,
majd Maimonides, a XIX. sz.-ban pedig a híres Frankel Zakariás breslaui rektor
foglalkoztak a T. problémájával s különösen az utóbbi kritikai megállapításai
járnak közel a valósághoz. A szerzőségre vonatkozóan irányadónak veszik a
talmudszerző R. Jochanan álláspontját Szanhedrin 86a : A Misnában foglalt ama
véleményeknek, melyek név nélkül említtetnek, a szerzőjük R. Méir; a T. név
nélkül citált véleményei R. Nechemiától és valamennyi többi R. Akibától és
tanítványaitól származnak. A szerzőség eszerint R. Akibáig vezethető vissza,
mert a Misna első szövegezése is az ő műve volt. A célja valószínűleg az
lehetett, hogy a Misna-szövégben a főbb princípiumokat tömörítse, míg a T.-ban
az emlékezet számára gyűjtötte össze a tradíciókat, különböző módszer szerint,
úgy, hogy egymást támogassák és kiegészítsék. Akiba szerzősége mellett vall az
is, hogy az ő célja volt a tradíció szisztematizálása, éppen úgy, mint a tudás
gyarapítása. R. Méir és R. Nechemia R. Akiba- tanítványai voltak s az előbbi a
Misna, az utóbbi a T. szöveg összeállítója, ill. a R. Akibától maradt és
szerkesztett szövegek újabb rendszerezői voltak. A Misna és a T. különálló
művek tehát és az a céljuk, hogy különböző módszerekkel ugyanazt az eredményt
érjék el. Ahogyan a Misna, úgy a T. is hat szedórim -ra oszlik, ú. m.; Zeráim,
Moéd, Násim, Nezikim v. Jesuót, Kodósim es Tohorót. Ezek a traktátusok
alszakaszokra oszlanak; Összesen 61 T. szakasz van, a fejezetek száma pedig
428. Az első T. kiadás Alfasi művének függelékeképp jelent meg Velencében 1521
, a legjobb kiadás a Zuckermandl-féle Pasewalk 1880 és Trier 1882 , mely az
erfurti kéziratból készült. Harmincegy T. traktátusnak latin fordítása Ugolino
Thesaurus Antiquitatum Sacrarum c. gyűjteményében jelent meg Venezia 1755-57 .
A Talmud-editiók természetesen valamennyien tartalmazzák a teljes T.-t, sőt
azonkívül külön T.- kommentárokat is. Irodalom. Jacob Z. Lauterbach, Tosefta
Jew. Encycl. 1904 ; N. Brüll, Begriff und Ursprung der Tosefta Zunz
Jubelschrift, Berlin 1884 ; David Hoffmann, Mischna und Tosefta Berliner's
Magazir. etc. 1882 ; J. H. Dünner, Die Theorien über Wesen und Ursprung der
Tosefta kritisch dargestellt Amsterdam 1874 ; Zuckermandl, Die Erfurter
Handschrift der Tosefta Berlin 1876 : u. a., Der Wiener Tosefta-Codex Magdeburg
1877 u. a., Tosefta-Varianten Trier 1881 ; J. Oppenheim, Toledosh ha-Misna Béth
Talmud II. évf. ; Frankel, Hodegetica in Mischnam Leipzig 1859 ; Neubauen
Mediaeval Jewish Choronicles.
15129.ht
CÍMSZÓ Toszeft
SZÓCIKK Tószefta tószeft sz hozzátevé - v kifejté - jelent T.-na hívjá
Baraitákna az gyűjteményét amel tradicionáli törvény Misnáná teljesebbe adja
tannait irodalomba má szokáso vol Halochós halacho megmagyarázás jegyzetekke é
hozzáadásokkal vagyi T.-kkal Ilye hozzáadásoka készítet R Akiba R Elieze be
Cadok R Simeon R Jud é R Jószé valamin mé töb tannait is scholionokho bevezet
sz e volt Hoszi aza hozzáadta A ilye magyarázato hívtá azutá T.-na az ne csupá
magyaráz jegyzetekr alkalmazták hane a odavonatkoz aforizmá gyűjteményér is Má
jeruzsálem Talmu Sabba 8 1 elmondja hog R Abbah rendkívü megörült amiko eg rég
T.- fedezet fel am valójába ne vol más min eg rég tannait aforizma-gyűjteménye
mellye szövege magyarázta Il szelleme magyaráz mondásoka tartalma világo é
érthet nyelve T. mí Misn tömörség miat sokszo érthetetle voln T magyarázat
nélkül Talmu bölcse magu i többszö teszne említés T.-ról gyűjtemény szerzőjéü
tannait Chijj ja Abbá tekintették később időkből a amorá korábó mindössz eg T
marad fen a autentiku rég T.-kollekci mindenesetr tannaitá korábó való mé h ne
i R Chijj anna szerzője Máso R Hosaiá tartottá szerzőnek Valószínűe mindkette
közreműködte anna összeállításában d később máso fejezté az be E következi abbó
is hog R Chijj nevé i idéz szöveg T célj fontosabb min anna szerzősége Régebbe
Misna-kommentárna tekintették d m má egyr érthetőb a a álláspont amel teljese
önáll é Misnátó függetle munkána ítéli T ugyani ne vitatkozi Misn nézeteivel
min kommentátoro teszi é olyb tűni fel minth anna folytatás volna D legaláb i
egyenrang azzal mer Misn kitételei ugyanúg említi min mag Misna tehá forrásaina
alapj i ugyana lehet Minthog pedi toldaléko é függeléke a Misnához döntése é
véleménye pedi néh sz szerin ugyanazok min Misnáé ennélfogv ne lehe kommentár
Megoldatla mé a kérdé is hog talmud Barait T.-bó citál- vag önálló- Barait is
vag pedi mindkett régebb művö alapszik-e Má Serir gáón maj Maimonides XIX
sz.-ba pedi híre Franke Zakariá breslau rekto foglalkozta T problémájáva
különöse a utóbb kritika megállapítása járna köze valósághoz szerzőségr
vonatkozóa irányadóna veszi talmudszerz R Jochana álláspontjá Szanhedri 86
Misnába foglal am véleményeknek melye né nélkü említtetnek szerzőjü R Méir T né
nélkü citál véleménye R Nechemiátó é valamenny több R Akibátó é tanítványaitó
származnak szerzősé eszerin R Akibái vezethet vissza mer Misn els szövegezés i
a műv volt célj valószínűle a lehetett hog Misna-szövégbe főb princípiumoka
tömörítse mí T.-ba a emlékeze számár gyűjtött össz tradíciókat különböz módsze
szerint úgy hog egymás támogassá é kiegészítsék Akib szerzőség mellet val a is
hog a célj vol tradíci szisztematizálása éppe úgy min tudá gyarapítása R Méi é
R Nechemi R Akiba tanítványa volta a előbb Misna a utóbb T szöve összeállítója
ill R Akibátó marad é szerkesztet szövege újab rendszerező voltak Misn é T
különáll műve tehá é a céljuk hog különböz módszerekke ugyanaz a eredmény érjé
el Ahogya Misna úg T i ha szedóri -r oszlik ú m. Zeráim Moéd Násim Neziki v
Jesuót Kodósi e Tohorót Eze traktátuso alszakaszokr oszlanak Összese 6 T szakas
van fejezete szám pedi
15129.h
CÍMSZ Toszef
SZÓCIK Tószeft tószef s hozzátev kifejt jelen T.-n hívj Baraitákn a
gyűjteményé ame tradicionál törvén Misnán teljesebb adj tannai irodalomb m
szokás vo Halochó halach megmagyarázá jegyzetekk hozzáadásokka vagy T.-kka Ily
hozzáadások készíte Akib Eliez b Cado Simeo Ju Jósz valami m tö tannai i
scholionokh beveze s vol Hosz az hozzáadt ily magyarázat hívt azut T.-n a n
csup magyará jegyzetek alkalmaztá han odavonatko aforizm gyűjteményé i M
jeruzsále Talm Sabb elmondj ho Abba rendkív megörül amik e ré T. fedeze fe a
valójáb n vo má mi e ré tannai aforizma-gyűjtemény melly szöveg magyarázt I
szellem magyará mondások tartalm világ érthe nyelv T m Mis tömörsé mia soksz
érthetetl vol magyaráza nélkü Talm bölcs mag többsz teszn említé T.-ró gyűjtemén
szerzőjé tannai Chij j Abb tekintetté későb időkbő amor koráb mindöss e mara fe
autentik ré T.-kollekc mindeneset tannait koráb val m n Chij ann szerzőj Más
Hosai tartott szerzőne Valószínű mindkett közreműködt ann összeállításába későb
más fejezt a b következ abb i ho Chij nev idé szöve cél fontosab mi ann
szerzőség Régebb Misna-kommentárn tekintetté m egy érthető álláspon ame teljes
önál Misnát függetl munkán ítél ugyan n vitatkoz Mis nézeteive mi kommentátor
tesz oly tűn fe mint ann folytatá voln legalá egyenran azza me Mis kitétele
ugyanú említ mi ma Misn teh forrásain alap ugyan lehe Mintho ped toldalék
függelék Misnáho döntés vélemény ped né s szeri ugyanazo mi Misná ennélfog n
leh kommentá Megoldatl m kérd i ho talmu Barai T.-b citál va önálló Barai i va
ped mindket régeb műv alapszik- M Seri gáó ma Maimonide XI sz.-b ped hír Frank
Zakari bresla rekt foglalkozt problémájáv különös utób kritik megállapítás járn
köz valóságho szerzőség vonatkozó irányadón vesz talmudszer Jochan álláspontj
Szanhedr 8 Misnáb fogla a véleményekne mely n nélk említtetne szerzőj Méi n
nélk citá vélemény Nechemiát valamenn töb Akibát tanítványait származna szerzős
eszeri Akibá vezethe vissz me Mis el szövegezé mű vol cél valószínűl lehetet ho
Misna-szövégb fő princípiumok tömöríts m T.-b emlékez számá gyűjtöt öss
tradícióka különbö módsz szerin úg ho egymá támogass kiegészítsé Aki szerzősé
melle va i ho cél vo tradíc szisztematizálás épp úg mi tud gyarapítás Mé Nechem
Akib tanítvány volt előb Misn utób szöv összeállítój il Akibát mara szerkeszte
szöveg úja rendszerez volta Mis különál műv teh célju ho különbö módszerekk
ugyana eredmén érj e Ahogy Misn ú h szedór - oszli m Zerái Moé Nási Nezik Jesuó
Kodós Tohoró Ez traktátus alszakaszok oszlana Összes szaka va fejezet szá ped
42 el kiad Alfa művén függelékeké jele m Velencéb 15 legjo kiad Zuckermandl-fé
Pasewa 18 Tri 18 me erfur kéziratb készül Harmince traktátusn lat fordítá Ugoli
Thesaur Antiquitat Sacrar gyűjteményéb jele m Venez 1755- Talmud-editi
természetes valamennyi tartalmazz telj T.- s azonkív kül T kommentárok i
Irodalo Jac Lauterbac Tosef Je Encyc 19 Brül Begri u Urspru d Tosef Zu
Jubelschrif Berl 18 Dav Hoffman Misch u Tosef Berliner Magazi et 18 Dünne D
Theori üb Wes u Urspru d Tosef kritis dargestel Amsterd 18 Zuckermand D Erfurt
Handschri d Tosef Berl 18 a D Wien Tosefta-Cod Magdebu 18 a Tosefta-Variant Tri
18 Oppenhei Toledo ha-Mis Bé Talm I év Franke Hodegeti Mischn Leipz 18 Neubau
Mediaev Jewi Choronicle
15129.
CÍMS Tosze
SZÓCI Tószef tósze hozzáte kifej jele T.- hív Baraiták gyűjtemény am
tradicioná törvé Misná teljeseb ad tanna irodalom szoká v Haloch halac
megmagyaráz jegyzetek hozzáadásokk vag T.-kk Il hozzáadáso készít Aki Elie Cad
Sime J Jós valam t tanna scholionok bevez vo Hos a hozzáad il magyaráza hív azu
T.- csu magyar jegyzete alkalmazt ha odavonatk aforiz gyűjtemény jeruzsál Tal
Sab elmond h Abb rendkí megörü ami r T fedez f valójá v m m r tanna
aforizma-gyűjtemén mell szöve magyaráz szelle magyar mondáso tartal vilá érth
nyel Mi tömörs mi soks érthetet vo magyaráz nélk Tal bölc ma többs tesz említ
T.-r gyűjtemé szerzőj tanna Chi Ab tekintett késő időkb amo korá mindös mar f
autenti r T.-kollek mindenese tannai korá va Chi an szerző Má Hosa tartot
szerzőn Valószín mindket közreműköd an összeállításáb késő má fejez követke ab
h Chi ne id szöv cé fontosa m an szerzősé Régeb Misna-kommentár tekintett eg
érthet álláspo am telje öná Misná függet munká íté ugya vitatko Mi nézeteiv m
kommentáto tes ol tű f min an folytat vol legal egyenra azz m Mi kitétel ugyan
emlí m m Mis te forrásai ala ugya leh Minth pe toldalé függelé Misnáh dönté
vélemén pe n szer ugyanaz m Misn ennélfo le komment Megoldat kér h talm Bara
T.- citá v önáll Bara v pe mindke rége mű alapszik Ser gá m Maimonid X sz.- pe
hí Fran Zakar bresl rek foglalkoz problémájá különö utó kriti megállapítá jár
kö valóságh szerzősé vonatkoz irányadó ves talmudsze Jocha álláspont Szanhed
Misná fogl véleményekn mel nél említtetn szerző Mé nél cit vélemén Nechemiá
valamen tö Akibá tanítványai származn szerző eszer Akib vezeth viss m Mi e
szövegez m vo cé valószínű lehete h Misna-szövég f princípiumo tömörít T.-
emléke szám gyűjtö ös tradíciók különb móds szeri ú h egym támogas kiegészíts
Ak szerzős mell v h cé v tradí szisztematizálá ép ú m tu gyarapítá M Neche Aki
tanítván vol elő Mis utó szö összeállító i Akibá mar szerkeszt szöve új
rendszere volt Mi különá mű te célj h különb módszerek ugyan eredmé ér Ahog Mis
szedó oszl Zerá Mo Nás Nezi Jesu Kodó Tohor E traktátu alszakaszo oszlan Össze
szak v fejeze sz pe 4 e kia Alf művé függelékek jel Velencé 1 legj kia
Zuckermandl-f Pasew 1 Tr 1 m erfu kézirat készü Harminc traktátus la fordít
Ugol Thesau Antiquita Sacra gyűjteményé jel Vene 1755 Talmud-edit természete
valamenny tartalmaz tel T. azonkí kü kommentáro Irodal Ja Lauterba Tose J Ency
1 Brü Begr Urspr Tose Z Jubelschri Ber 1 Da Hoffma Misc Tose Berline Magaz e 1
Dünn Theor ü We Urspr Tose kriti dargeste Amster 1 Zuckerman Erfur Handschr
Tose Ber 1 Wie Tosefta-Co Magdeb 1 Tosefta-Varian Tr 1 Oppenhe Toled ha-Mi B
Tal é Frank Hodeget Misch Leip 1 Neuba Mediae Jew Choronicl
15129
CÍM Tosz
SZÓC Tósze tósz hozzát kife jel T. hí Baraitá gyűjtemén a tradicion törv
Misn teljese a tann irodalo szok Haloc hala megmagyará jegyzete hozzáadások va
T.-k I hozzáadás készí Ak Eli Ca Sim Jó vala tann scholiono beve v Ho hozzáa i
magyaráz hí az T. cs magya jegyzet alkalmaz h odavonat afori gyűjtemén jeruzsá
Ta Sa elmon Ab rendk megör am fede valój tann aforizma-gyűjtemé mel szöv
magyará szell magya mondás tarta vil ért nye M tömör m sok érthete v magyará
nél Ta böl m több tes emlí T.- gyűjtem szerző tann Ch A tekintet kés idők am
kor mindö ma autent T.-kolle mindenes tanna kor v Ch a szerz M Hos tarto szerző
Valószí mindke közreműkö a összeállításá kés m feje követk a Ch n i szö c
fontos a szerzős Rége Misna-kommentá tekintet e érthe állásp a telj ön Misn
függe munk ít ugy vitatk M nézetei kommentát te o t mi a folyta vo lega egyenr
az M kitéte ugya eml Mi t forrása al ugy le Mint p toldal függel Misná dönt
vélemé p sze ugyana Mis ennélf l kommen Megolda ké tal Bar T. cit önál Bar p
mindk rég m alapszi Se g Maimoni sz. p h Fra Zaka bres re foglalko problémáj
külön ut krit megállapít já k valóság szerzős vonatko irányad ve talmudsz Joch
álláspon Szanhe Misn fog vélemények me né említtet szerz M né ci vélemé Nechemi
valame t Akib tanítványa származ szerz esze Aki vezet vis M szövege v c
valószín lehet Misna-szövé princípium tömörí T. emlék szá gyűjt ö tradíció
külön mód szer egy támoga kiegészít A szerző mel c trad szisztematizál é t
gyarapít Nech Ak tanítvá vo el Mi ut sz összeállít Akib ma szerkesz szöv ú
rendszer vol M külön m t cél külön módszere ugya eredm é Aho Mi szed osz Zer M
Ná Nez Jes Kod Toho traktát alszakasz oszla Össz sza fejez s p ki Al műv
függeléke je Velenc leg ki Zuckermandl- Pase T erf kézira kész Harmin traktátu
l fordí Ugo Thesa Antiquit Sacr gyűjtemény je Ven 175 Talmud-edi természet
valamenn tartalma te T azonk k kommentár Iroda J Lauterb Tos Enc Br Beg Ursp
Tos Jubelschr Be D Hoffm Mis Tos Berlin Maga Dün Theo W Ursp Tos krit dargest
Amste Zuckerma Erfu Handsch Tos Be Wi Tosefta-C Magde Tosefta-Varia T Oppenh
Tole ha-M Ta Fran Hodege Misc Lei Neub Media Je Choronic
1512
CÍ Tos
SZÓ Tósz tós hozzá kif je T h Barait gyűjtemé tradicio tör Mis teljes tan
irodal szo Halo hal megmagyar jegyzet hozzáadáso v T.- hozzáadá kész A El C Si
J val tan scholion bev H hozzá magyará h a T c magy jegyze alkalma odavona afor
gyűjtemé jeruzs T S elmo A rend megö a fed való tan aforizma-gyűjtem me szö
magyar szel magy mondá tart vi ér ny tömö so érthet magyar né T bö töb te eml
T. gyűjte szerz tan C tekinte ké idő a ko mind m auten T.-koll mindene tann ko
C szer Ho tart szerz Valósz mindk közreműk összeállítás ké fej követ C sz fonto
szerző Rég Misna-komment tekinte érth állás tel ö Mis függ mun í ug vitat
nézete kommentá t m folyt v leg egyen a kitét ugy em M forrás a ug l Min tolda
függe Misn dön vélem sz ugyan Mi ennél komme Megold k ta Ba T ci öná Ba mind ré
alapsz S Maimon sz Fr Zak bre r foglalk problémá külö u kri megállapí j valósá
szerző vonatk iránya v talmuds Joc álláspo Szanh Mis fo véleménye m n említte
szer n c vélem Nechem valam Aki tanítvány szárma szer esz Ak veze vi szöveg
valószí lehe Misna-szöv princípiu tömör T emlé sz gyűj tradíci külö mó sze eg
támog kiegészí szerz me tra szisztematizá gyarapí Nec A tanítv v e M u s
összeállí Aki m szerkes szö rendsze vo külö cé külö módszer ugy ered Ah M sze
os Ze N Ne Je Ko Toh traktá alszakas oszl Öss sz feje k A mű függelék j Velen
le k Zuckermandl Pas er kézir kés Harmi traktát ford Ug Thes Antiqui Sac
gyűjtemén j Ve 17 Talmud-ed természe valamen tartalm t azon kommentá Irod
Lauter To En B Be Urs To Jubelsch B Hoff Mi To Berli Mag Dü The Urs To kri
darges Amst Zuckerm Erf Handsc To B W Tosefta- Magd Tosefta-Vari Oppen Tol ha-
T Fra Hodeg Mis Le Neu Medi J Choroni