13643.htm

CÍMSZÓ: Nordau

SZEMÉLYNÉV: Nordau Miksa

SZÓCIKK: "Nordau Max Simon, publicista és szépirodalmi író, a modern cionizmus egyik vezéralakja, szül. Budapesten 1849 júl. 29., megh. Parisban 1923 jan. 22. Orvosi tanulmányokat végzett, beutazta a külföldet, majd 1878. orvosi gyakorlatot kezdett szülővárosában. Már kora ifjúságában hírlapírással is foglalkozott és több fővárosi napilapnak, mint a Pester Lloydnak is, belső munkatársa volt. Miután 1880. Parisba költözött, még élénkebb írói és hírlapírói tevékenységet fejtett ki. Éveken át a bécsi Neue Freie Presse párisi tudósítója volt. Az események legtitkosabb rugóit feltáró külpolitikai tanulmányai, megkapóan érdekes irodalmi, színházi és képzőművészeti kritikái éleselméjűségükkel, semmiféle bálványt nem tisztelő radikalizmusukkal és a végletekig menő logikai következetességükkel mindenkor nagy feltűnést keltettek és hatalmas olvasótábort hódítottak maguknak. 1914-ben, amikor kitört a világháború, kiutasították Parisból és kénytelen volt Madridban letelepedni, de a békekötés után visszatért a francia fővárosba, ahol holtáig maradt. Főműve: Die konventionellen Lügen der Kulturmenschheit (1883), amelyet a legtöbb nyelvre lefordítottak és amely számtalan kiadást ért. Nagy sikerük volt Paradoxé (l886) és Entartung (l893) c. műveinek is, amelyek a racionalista kulturális és művészeti kritikának páratlan lendületű vitaírásai és a Konvencionális hazugságok c. harci riadójával együtt kérlelhetetlenül logikus szembeszállás mindazzal, amit N. akár a múltban, akár a jelenben a jövendő emberi haladás kerékkötőjének tartott. Egyéb kulturkritikai munkái: Aus dem wahren Milliardenlande (1878); Vom Kreml zur Alhambra (1879); Paris unter der dritten Republik (1880); Ausqewählte Pariser Briefe (1887); Zeitqenössische Franzosen (1901); Von Kunst und Künstlern (1905); Der Sinn der Geschichte (1909); Biologie der Ethik (1921). Szociológiai eszméit igyekezett kifejteni és érvényre juttatni szépirodalmi munkáiban is. Regényei közül a legfigyelemreméltóbbak: Die Krankheit des Jahrhunderts (1889); Gefühlskomödie (1891); Drohnenschlacht (1898); Morganatisch (1904). Színdarabjai közül a legjelentékenyebbek: Der Krieg der Millionen (1886); Das Recht zu lieben (1894); Die Kugel (1895); a modern zsidó súlyos helyzetét tárgyaló Doktor Kohn (1898); Der Lebenssport (1912). N. az elsők egyike volt, aki a legnagyobb lelkesedéssel csatlakozott Herzl Tivadar (1. o.) cionista mozgalmához. Már 1896., amikor megjelent Herzl Der Judenstaatja, N. a maga világhírének egész súlyával melléje állott. Szóban és írásban, hírlapi cikkekben, tanulmányokban, bizalmas konferenciákon és népgyűléseken félelmetes dialektikával harcolt eszményeiért. Már az első baseli cionista kongresszusokon is mesterien egybekovácsolt beszédekkel lelkesítette a cionizmus híveit és támadta Herzl ellenfeleit. Herzl halála után 1905. a baseli kongresszuson, mint elnök már ő lépett a cionizmus megalapítójának örökébe. A mozgalomnak azután egészen a világháborúig ő volt a szellemi vezére, harcos agitátora és fáradhatatlan publicistája, aki megérte még, hogy 1920. Anglia mandátuma alatt létrejött a palesztinai zsidó nemzeti otthon. Végső akarata szerint holttestét két évvel halála után, 1925. Palesztinába szállították és Tel-Avivban temették el hatalmas gyászünnepség keretében. Egész kis könyvtárt alkotó cionista cikkei, polemikus írásai és tanulmányai közül kiemelkedik: Der Zionismus c. kötete (1902), amely Gabel Gyula fordításában magyarul is megjelent."

Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 3643. címszó a lexikon => 654. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

 

 

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

13643.htm

CÍMSZÓ: Nordau

SZEMÉLYNÉV: Nordau Miksa

SZÓCIKK: Nordau Max Simon, publicista és szépirodalmi író, a modern cionizmus egyik vezéralakja, szül. Budapesten 1849 júl. 29., megh. Parisban 1923 jan. 22. Orvosi tanulmányokat végzett, beutazta a külföldet, majd 1878. orvosi gyakorlatot kezdett szülővárosában. Már kora ifjúságában hírlapírással is foglalkozott és több fővárosi napilapnak, mint a Pester Lloydnak is, belső munkatársa volt. Miután 1880. Parisba költözött, még élénkebb írói és hírlapírói tevékenységet fejtett ki. Éveken át a bécsi Neue Freie Presse párisi tudósítója volt. Az események legtitkosabb rugóit feltáró külpolitikai tanulmányai, megkapóan érdekes irodalmi, színházi és képzőművészeti kritikái éleselméjűségükkel, semmiféle bálványt nem tisztelő radikalizmusukkal és a végletekig menő logikai következetességükkel mindenkor nagy feltűnést keltettek és hatalmas olvasótábort hódítottak maguknak. 1914-ben, amikor kitört a világháború, kiutasították Parisból és kénytelen volt Madridban letelepedni, de a békekötés után visszatért a francia fővárosba, ahol holtáig maradt. Főműve: Die konventionellen Lügen der Kulturmenschheit 1883 , amelyet a legtöbb nyelvre lefordítottak és amely számtalan kiadást ért. Nagy sikerük volt Paradoxé l886 és Entartung l893 c. műveinek is, amelyek a racionalista kulturális és művészeti kritikának páratlan lendületű vitaírásai és a Konvencionális hazugságok c. harci riadójával együtt kérlelhetetlenül logikus szembeszállás mindazzal, amit N. akár a múltban, akár a jelenben a jövendő emberi haladás kerékkötőjének tartott. Egyéb kulturkritikai munkái: Aus dem wahren Milliardenlande 1878 ; Vom Kreml zur Alhambra 1879 ; Paris unter der dritten Republik 1880 ; Ausqewählte Pariser Briefe 1887 ; Zeitqenössische Franzosen 1901 ; Von Kunst und Künstlern 1905 ; Der Sinn der Geschichte 1909 ; Biologie der Ethik 1921 . Szociológiai eszméit igyekezett kifejteni és érvényre juttatni szépirodalmi munkáiban is. Regényei közül a legfigyelemreméltóbbak: Die Krankheit des Jahrhunderts 1889 ; Gefühlskomödie 1891 ; Drohnenschlacht 1898 ; Morganatisch 1904 . Színdarabjai közül a legjelentékenyebbek: Der Krieg der Millionen 1886 ; Das Recht zu lieben 1894 ; Die Kugel 1895 ; a modern zsidó súlyos helyzetét tárgyaló Doktor Kohn 1898 ; Der Lebenssport 1912 . N. az elsők egyike volt, aki a legnagyobb lelkesedéssel csatlakozott Herzl Tivadar 1. o. cionista mozgalmához. Már 1896., amikor megjelent Herzl Der Judenstaatja, N. a maga világhírének egész súlyával melléje állott. Szóban és írásban, hírlapi cikkekben, tanulmányokban, bizalmas konferenciákon és népgyűléseken félelmetes dialektikával harcolt eszményeiért. Már az első baseli cionista kongresszusokon is mesterien egybekovácsolt beszédekkel lelkesítette a cionizmus híveit és támadta Herzl ellenfeleit. Herzl halála után 1905. a baseli kongresszuson, mint elnök már ő lépett a cionizmus megalapítójának örökébe. A mozgalomnak azután egészen a világháborúig ő volt a szellemi vezére, harcos agitátora és fáradhatatlan publicistája, aki megérte még, hogy 1920. Anglia mandátuma alatt létrejött a palesztinai zsidó nemzeti otthon. Végső akarata szerint holttestét két évvel halála után, 1925. Palesztinába szállították és Tel-Avivban temették el hatalmas gyászünnepség keretében. Egész kis könyvtárt alkotó cionista cikkei, polemikus írásai és tanulmányai közül kiemelkedik: Der Zionismus c. kötete 1902 , amely Gabel Gyula fordításában magyarul is megjelent.

13643.ht

CÍMSZÓ Norda

SZEMÉLYNÉV Norda Miks

SZÓCIKK Norda Ma Simon publicist é szépirodalm író moder cionizmu egyi vezéralakja szül Budapeste 184 júl 29. megh Parisba 192 jan 22 Orvos tanulmányoka végzett beutazt külföldet maj 1878 orvos gyakorlato kezdet szülővárosában Má kor ifjúságába hírlapírássa i foglalkozot é töb főváros napilapnak min Peste Lloydna is bels munkatárs volt Miutá 1880 Parisb költözött mé élénkeb író é hírlapíró tevékenysége fejtet ki Éveke á bécs Neu Frei Press páris tudósítój volt A eseménye legtitkosab rugói feltár külpolitika tanulmányai megkapóa érdeke irodalmi színház é képzőművészet kritiká éleselméjűségükkel semmifél bálvány ne tisztel radikalizmusukka é végleteki men logika következetességükke mindenko nag feltűnés keltette é hatalma olvasótábor hódította maguknak 1914-ben amiko kitör világháború kiutasítottá Parisbó é kénytele vol Madridba letelepedni d békeköté utá visszatér franci fővárosba aho holtái maradt Főműve Di konventionelle Lüge de Kulturmenschhei 188 amelye legtöb nyelvr lefordította é amel számtala kiadás ért Nag sikerü vol Paradox l88 é Entartun l89 c műveine is amelye racionalist kulturáli é művészet kritikána páratla lendület vitaírása é Konvencionáli hazugságo c harc riadójáva együt kérlelhetetlenü logiku szembeszállá mindazzal ami N aká múltban aká jelenbe jövend ember haladá kerékkötőjéne tartott Egyé kulturkritika munkái Au de wahre Milliardenland 187 Vo Krem zu Alhambr 187 Pari unte de dritte Republi 188 Ausqewählt Parise Brief 188 Zeitqenössisch Franzose 190 Vo Kuns un Künstler 190 De Sin de Geschicht 190 Biologi de Ethi 192 Szociológia eszméi igyekezet kifejten é érvényr juttatn szépirodalm munkáiba is Regénye közü legfigyelemreméltóbbak Di Krankhei de Jahrhundert 188 Gefühlskomödi 189 Drohnenschlach 189 Morganatisc 190 Színdarabja közü legjelentékenyebbek De Krie de Millione 188 Da Rech z liebe 189 Di Kuge 189 moder zsid súlyo helyzeté tárgyal Dokto Koh 189 De Lebensspor 191 N a első egyik volt ak legnagyob lelkesedésse csatlakozot Herz Tivada 1 o cionist mozgalmához Má 1896. amiko megjelen Herz De Judenstaatja N mag világhíréne egés súlyáva melléj állott Szóba é írásban hírlap cikkekben tanulmányokban bizalma konferenciáko é népgyűléseke félelmete dialektikáva harcol eszményeiért Má a els basel cionist kongresszusoko i mesterie egybekovácsol beszédekke lelkesített cionizmu hívei é támadt Herz ellenfeleit Herz halál utá 1905 basel kongresszuson min elnö má lépet cionizmu megalapítójána örökébe mozgalomna azutá egésze világháborúi vol szellem vezére harco agitátor é fáradhatatla publicistája ak megért még hog 1920 Angli mandátum alat létrejöt palesztina zsid nemzet otthon Végs akarat szerin holttesté ké évve halál után 1925 Palesztináb szállítottá é Tel-Avivba temetté e hatalma gyászünnepsé keretében Egés ki könyvtár alkot cionist cikkei polemiku írása é tanulmánya közü kiemelkedik De Zionismu c kötet 190 amel Gabe Gyul fordításába magyaru i megjelent

13643.h

CÍMSZ Nord

SZEMÉLYNÉ Nord Mik

SZÓCIK Nord M Simo publicis szépirodal ír mode cionizm egy vezéralakj szü Budapest 18 jú 29 meg Parisb 19 ja 2 Orvo tanulmányok végzet beutaz külfölde ma 187 orvo gyakorlat kezde szülővárosába M ko ifjúságáb hírlapíráss foglalkozo tö főváro napilapna mi Pest Lloydn i bel munkatár vol Miut 188 Paris költözöt m élénke ír hírlapír tevékenység fejte k Évek béc Ne Fre Pres pári tudósító vol esemény legtitkosa rugó feltá külpolitik tanulmánya megkapó érdek irodalm színhá képzőművésze kritik éleselméjűségükke semmifé bálván n tiszte radikalizmusukk végletek me logik következetességükk mindenk na feltűné keltett hatalm olvasótábo hódított magukna 1914-be amik kitö világhábor kiutasított Parisb kénytel vo Madridb letelepedn békeköt ut visszaté franc fővárosb ah holtá marad Főműv D konventionell Lüg d Kulturmenschhe 18 amely legtö nyelv lefordított ame számtal kiadá ér Na siker vo Parado l8 Entartu l8 művein i amely racionalis kulturál művésze kritikán páratl lendüle vitaírás Konvencionál hazugság har riadójáv együ kérlelhetetlen logik szembeszáll mindazza am ak múltba ak jelenb jöven embe halad kerékkötőjén tartot Egy kulturkritik munká A d wahr Milliardenlan 18 V Kre z Alhamb 18 Par unt d dritt Republ 18 Ausqewähl Paris Brie 18 Zeitqenössisc Franzos 19 V Kun u Künstle 19 D Si d Geschich 19 Biolog d Eth 19 Szociológi eszmé igyekeze kifejte érvény juttat szépirodal munkáib i Regény köz legfigyelemreméltóbba D Krankhe d Jahrhunder 18 Gefühlskomöd 18 Drohnenschlac 18 Morganatis 19 Színdarabj köz legjelentékenyebbe D Kri d Million 18 D Rec lieb 18 D Kug 18 mode zsi súly helyzet tárgya Dokt Ko 18 D Lebensspo 19 els egyi vol a legnagyo lelkesedéss csatlakozo Her Tivad cionis mozgalmáho M 1896 amik megjele Her D Judenstaatj ma világhírén egé súlyáv mellé állot Szób írásba hírla cikkekbe tanulmányokba bizalm konferenciák népgyűlések félelmet dialektikáv harco eszményeiér M el base cionis kongresszusok mesteri egybekovácso beszédekk lelkesítet cionizm híve támad Her ellenfelei Her halá ut 190 base kongresszuso mi eln m lépe cionizm megalapítóján örökéb mozgalomn azut egész világháború vo szelle vezér harc agitáto fáradhatatl publicistáj a megér mé ho 192 Angl mandátu ala létrejö palesztin zsi nemze ottho Vég akara szeri holttest k évv halá utá 192 Palesztiná szállított Tel-Avivb temett hatalm gyászünneps keretébe Egé k könyvtá alko cionis cikke polemik írás tanulmány köz kiemelkedi D Zionism köte 19 ame Gab Gyu fordításáb magyar megjelen

13643.

CÍMS Nor

SZEMÉLYN Nor Mi

SZÓCI Nor Sim publici szépiroda í mod cioniz eg vezéralak sz Budapes 1 j 2 me Paris 1 j Orv tanulmányo végze beuta külföld m 18 orv gyakorla kezd szülővárosáb k ifjúságá hírlapírás foglalkoz t fővár napilapn m Pes Lloyd be munkatá vo Miu 18 Pari költözö élénk í hírlapí tevékenysé fejt Éve bé N Fr Pre pár tudósít vo esemén legtitkos rug felt külpoliti tanulmány megkap érde irodal szính képzőművész kriti éleselméjűségükk semmif bálvá tiszt radikalizmusuk véglete m logi következetességük minden n feltűn keltet hatal olvasótáb hódítot magukn 1914-b ami kit világhábo kiutasítot Paris kényte v Madrid leteleped békekö u visszat fran főváros a holt mara Főmű konventionel Lü Kulturmenschh 1 amel legt nyel lefordítot am számta kiad é N sike v Parad l Entart l művei amel racionali kulturá művész kritiká párat lendül vitaírá Konvencioná hazugsá ha riadójá egy kérlelhetetle logi szembeszál mindazz a a múltb a jelen jöve emb hala kerékkötőjé tarto Eg kulturkriti munk wah Milliardenla 1 Kr Alham 1 Pa un drit Repub 1 Ausqewäh Pari Bri 1 Zeitqenössis Franzo 1 Ku Künstl 1 S Geschic 1 Biolo Et 1 Szociológ eszm igyekez kifejt érvén jutta szépiroda munkái Regén kö legfigyelemreméltóbb Krankh Jahrhunde 1 Gefühlskomö 1 Drohnenschla 1 Morganati 1 Színdarab kö legjelentékenyebb Kr Millio 1 Re lie 1 Ku 1 mod zs súl helyze tárgy Dok K 1 Lebenssp 1 el egy vo legnagy lelkesedés csatlakoz He Tiva cioni mozgalmáh 189 ami megjel He Judenstaat m világhíré eg súlyá mell állo Szó írásb hírl cikkekb tanulmányokb bizal konferenciá népgyűlése félelme dialektiká harc eszményeié e bas cioni kongresszuso mester egybekovács beszédek lelkesíte cioniz hív táma He ellenfele He hal u 19 bas kongresszus m el lép cioniz megalapítójá öröké mozgalom azu egés világhábor v szell vezé har agitát fáradhatat publicistá megé m h 19 Ang mandát al létrej paleszti zs nemz otth Vé akar szer holttes év hal ut 19 Palesztin szállítot Tel-Aviv temet hatal gyászünnep keretéb Eg könyvt alk cioni cikk polemi írá tanulmán kö kiemelked Zionis köt 1 am Ga Gy fordításá magya megjele

13643

CÍM No

SZEMÉLY No M

SZÓC No Si public szépirod mo cioni e vezérala s Budape m Pari Or tanulmány végz beut külföl 1 or gyakorl kez szülővárosá ifjúság hírlapírá foglalko fővá napilap Pe Lloy b munkat v Mi 1 Par költöz élén hírlap tevékenys fej Év b F Pr pá tudósí v esemé legtitko ru fel külpolit tanulmán megka érd iroda szín képzőművés krit éleselméjűségük semmi bálv tisz radikalizmusu véglet log következetességü minde feltű kelte hata olvasótá hódíto maguk 1914- am ki világháb kiutasíto Pari kényt Madri letelepe békek vissza fra főváro hol mar Főm konventione L Kulturmensch ame leg nye lefordíto a számt kia sik Para Entar műve ame racional kultur művés kritik pára lendü vitaír Konvencion hazugs h riadój eg kérlelhetetl log szembeszá mindaz múlt jele jöv em hal kerékkötőj tart E kulturkrit mun wa Milliardenl K Alha P u dri Repu Ausqewä Par Br Zeitqenössi Franz K Künst Geschi Biol E Szocioló esz igyeke kifej érvé jutt szépirod munká Regé k legfigyelemreméltób Krank Jahrhund Gefühlskom Drohnenschl Morganat Színdara k legjelentékenyeb K Milli R li K mo z sú helyz tárg Do Lebenss e eg v legnag lelkesedé csatlako H Tiv cion mozgalmá 18 am megje H Judenstaa világhír e súly mel áll Sz írás hír cikkek tanulmányok biza konferenci népgyűlés félelm dialektik har eszményei ba cion kongresszus meste egybekovác beszéde lelkesít cioni hí tám H ellenfel H ha 1 ba kongresszu e lé cioni megalapítój örök mozgalo az egé világhábo szel vez ha agitá fáradhata publicist meg 1 An mandá a létre paleszt z nem ott V aka sze holtte é ha u 1 Paleszti szállíto Tel-Avi teme hata gyászünne kereté E könyv al cion cik polem ír tanulmá k kiemelke Zioni kö a G G fordítás magy megjel

1364

CÍ N

SZEMÉL N

SZÓ N S publi szépiro m cion vezéral Budap Par O tanulmán vég beu külfö o gyakor ke szülőváros ifjúsá hírlapír foglalk főv napila P Llo munka M Pa költö élé hírla tevékeny fe É P p tudós esem legtitk r fe külpoli tanulmá megk ér irod szí képzőművé kri éleselméjűségü semm bál tis radikalizmus végle lo következetesség mind felt kelt hat olvasót hódít magu 1914 a k világhá kiutasít Par kény Madr letelep béke vissz fr fővár ho ma Fő konvention Kulturmensc am le ny lefordít szám ki si Par Enta műv am raciona kultu művé kriti pár lend vitaí Konvencio hazug riadó e kérlelhetet lo szembesz minda múl jel jö e ha kerékkötő tar kulturkri mu w Milliarden Alh dr Rep Ausqew Pa B Zeitqenöss Fran Küns Gesch Bio Szociol es igyek kife érv jut szépiro munk Reg legfigyelemreméltó Kran Jahrhun Gefühlsko Drohnensch Morgana Színdar legjelentékenye Mill l m s hely tár D Lebens e legna lelkesed csatlak Ti cio mozgalm 1 a megj Judensta világhí súl me ál S írá hí cikke tanulmányo biz konferenc népgyűlé félel dialekti ha eszménye b cio kongresszu mest egybeková beszéd lelkesí cion h tá ellenfe h b kongressz l cion megalapító örö mozgal a eg világháb sze ve h agit fáradhat publicis me A mand létr palesz ne ot ak sz holtt h Paleszt szállít Tel-Av tem hat gyászünn keret köny a cio ci pole í tanulm kiemelk Zion k fordítá mag megje