13288.htm

CÍMSZÓ: Messiás

SZÓCIKK: "államnak, mely a jövő állama s amelyet Dávid király sarja fog kormányozni dicsőségesen; nemzet újra egységes lesz, mint az első Dávid király idején. Az exilium utáni időkben Chaggai, Zacharja és Deutero-Jesája (60.) foglalkoznak a M.-sal; tőle remélik a Templom visszaállítása és az igazságos kormányzatot (Chaggai 2. 23 Zecharjah 3.8, 4. 12). Legmagasabban a második vagy ú. n. Deutero-Jesája fejti ki a messianizmus gondolatát. Benne érik el a próféták vallásos eszméi legmagasabb fejlődési fokukat. Jesája elgondolása szerint a történés végcélja az emberiség üdvözülése; Izrael hivatása, hogy az egész emberiség javáért szenvedjen, mert Isten rendelte erre a célra; de nem egy egyént, hanem az egész Izraelt, mert az emberiség regenerálását az van hivatva teljesíteni s az igaz istenhitet a népek közt hirdetni és terjeszteni azokat Isten szolgáivá megtéríteni, hogy minden nyelven Őt imádják (45. 23). Nem a saját korában élő Izráelt, hanem a jövő ideális Izraelét gondolja Jesája. Izraelt vallásos tapasztalata teszi alkalmassá e magasztos célra s Isten akarata az, hogy szenvedések és megalázások eltűrésével haladjon kitűzött célja felé. Úgy Jesája, mint Deutero-Jesája és Micha próféták megegyeznek abban, hogy a M. korszaka az általános világbéke kora lesz. A M. személyével sem ők, sem az exilium utáni Malachia és Joól próféták nem foglalkoznak, hanem csupán a M.-i eszmével. Az apokrifáknál a M. személye szintén nem játszik szerepet, bár némelyek hisznek benne és remélik azt (I. Makkob. 2. 57), míg Szirach, Judith, Tóbit, Baruch, II. Makkab. és a Salamon Bölcsességei egyáltalán nem említik a Dávid házából származó M.-t. A M.-i hitet kétségkívül kizáróan a zsidóság adta az emberiségnek, és pedig mint univerzális hitet. A zsidó felfogás nem is ragaszkodott szigorúan ahhoz sem, hogy zsidó legyen a M.; így a zsidóságot megváltó Cyrus perzsa királyt valóban annak tekintette a próféta is, később pedig Nagy Sándor körül egész legendák szövődtek, nem egészen ok nélkül. Ily legendákat, melyek a zsidóságot támogató nagy uralkodónak a zsidósághoz való viszonyát mutatják, említ a Talmud (Jóma 67b) és Josephus (Antiquitates 11. 8). A zsidóság egyeteme a személyes M.-sal csupán a Makkabeus uralkodóház kihalása után kezdett foglalkozni, az idegen Nagy Herodes zsarnoki uralma idején, amidőn a Rómától való függőség nyilvánvalóvá lett. Ismét Dávid eljövendő sarjától remélte Izrael megváltását az idegen iga alól. Hogy ebben a korban a M.-i hit a zsidóságnál általános volt, arra bizonyítékok a következők: 1. Jézusnak és híveinek meggyőződése, hogy Jézus M.; 2. Josephus (De bello Judai o VI. 5, § 4), Tacitus (Historia 5. 13) és Suetonius (Vespasianus 4.) szintén tudnak e kor zsidó M.-i hitéről; 3. Philo is beszél a jövő M.-királyról (De premiis et poenis § 16); 4. A második Templom lerombolása után megállapított mai formájú semoné észre imádság is vallja a M.-hitet. Hillel még nem hitte a M.-t, de ő Nagy Heródes uralma alatt élt, amikor a régi nézetek helyét az új, M.-t váró eszmék kezdték betölteni s reménységét"

Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 3288. címszó a lexikon => 589. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

 

 

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

13288.htm

CÍMSZÓ: Messiás

SZÓCIKK: államnak, mely a jövő állama s amelyet Dávid király sarja fog kormányozni dicsőségesen; nemzet újra egységes lesz, mint az első Dávid király idején. Az exilium utáni időkben Chaggai, Zacharja és Deutero-Jesája 60. foglalkoznak a M.-sal; tőle remélik a Templom visszaállítása és az igazságos kormányzatot Chaggai 2. 23 Zecharjah 3.8, 4. 12 . Legmagasabban a második vagy ú. n. Deutero-Jesája fejti ki a messianizmus gondolatát. Benne érik el a próféták vallásos eszméi legmagasabb fejlődési fokukat. Jesája elgondolása szerint a történés végcélja az emberiség üdvözülése; Izrael hivatása, hogy az egész emberiség javáért szenvedjen, mert Isten rendelte erre a célra; de nem egy egyént, hanem az egész Izraelt, mert az emberiség regenerálását az van hivatva teljesíteni s az igaz istenhitet a népek közt hirdetni és terjeszteni azokat Isten szolgáivá megtéríteni, hogy minden nyelven Őt imádják 45. 23 . Nem a saját korában élő Izráelt, hanem a jövő ideális Izraelét gondolja Jesája. Izraelt vallásos tapasztalata teszi alkalmassá e magasztos célra s Isten akarata az, hogy szenvedések és megalázások eltűrésével haladjon kitűzött célja felé. Úgy Jesája, mint Deutero-Jesája és Micha próféták megegyeznek abban, hogy a M. korszaka az általános világbéke kora lesz. A M. személyével sem ők, sem az exilium utáni Malachia és Joól próféták nem foglalkoznak, hanem csupán a M.-i eszmével. Az apokrifáknál a M. személye szintén nem játszik szerepet, bár némelyek hisznek benne és remélik azt I. Makkob. 2. 57 , míg Szirach, Judith, Tóbit, Baruch, II. Makkab. és a Salamon Bölcsességei egyáltalán nem említik a Dávid házából származó M.-t. A M.-i hitet kétségkívül kizáróan a zsidóság adta az emberiségnek, és pedig mint univerzális hitet. A zsidó felfogás nem is ragaszkodott szigorúan ahhoz sem, hogy zsidó legyen a M.; így a zsidóságot megváltó Cyrus perzsa királyt valóban annak tekintette a próféta is, később pedig Nagy Sándor körül egész legendák szövődtek, nem egészen ok nélkül. Ily legendákat, melyek a zsidóságot támogató nagy uralkodónak a zsidósághoz való viszonyát mutatják, említ a Talmud Jóma 67b és Josephus Antiquitates 11. 8 . A zsidóság egyeteme a személyes M.-sal csupán a Makkabeus uralkodóház kihalása után kezdett foglalkozni, az idegen Nagy Herodes zsarnoki uralma idején, amidőn a Rómától való függőség nyilvánvalóvá lett. Ismét Dávid eljövendő sarjától remélte Izrael megváltását az idegen iga alól. Hogy ebben a korban a M.-i hit a zsidóságnál általános volt, arra bizonyítékok a következők: 1. Jézusnak és híveinek meggyőződése, hogy Jézus M.; 2. Josephus De bello Judai o VI. 5, § 4 , Tacitus Historia 5. 13 és Suetonius Vespasianus 4. szintén tudnak e kor zsidó M.-i hitéről; 3. Philo is beszél a jövő M.-királyról De premiis et poenis § 16 ; 4. A második Templom lerombolása után megállapított mai formájú semoné észre imádság is vallja a M.-hitet. Hillel még nem hitte a M.-t, de ő Nagy Heródes uralma alatt élt, amikor a régi nézetek helyét az új, M.-t váró eszmék kezdték betölteni s reménységét

13288.ht

CÍMSZÓ Messiá

SZÓCIKK államnak mel jöv állam amelye Dávi királ sarj fo kormányozn dicsőségesen nemze újr egysége lesz min a els Dávi királ idején A exiliu után időkbe Chaggai Zacharj é Deutero-Jesáj 60 foglalkozna M.-sal től reméli Templo visszaállítás é a igazságo kormányzato Chagga 2 2 Zecharja 3.8 4 1 Legmagasabba másodi vag ú n Deutero-Jesáj fejt k messianizmu gondolatát Benn éri e prófétá valláso eszmé legmagasab fejlődés fokukat Jesáj elgondolás szerin történé végcélj a emberisé üdvözülése Izrae hivatása hog a egés emberisé javáér szenvedjen mer Iste rendelt err célra d ne eg egyént hane a egés Izraelt mer a emberisé regenerálásá a va hivatv teljesíten a iga istenhite népe köz hirdetn é terjeszten azoka Iste szolgáiv megtéríteni hog minde nyelve Ő imádjá 45 2 Ne sajá korába él Izráelt hane jöv ideáli Izraelé gondolj Jesája Izrael valláso tapasztalat tesz alkalmass magaszto célr Iste akarat az hog szenvedése é megalázáso eltűréséve haladjo kitűzöt célj felé Úg Jesája min Deutero-Jesáj é Mich prófétá megegyezne abban hog M korszak a általáno világbék kor lesz M személyéve se ők se a exiliu után Malachi é Joó prófétá ne foglalkoznak hane csupá M.- eszmével A apokrifákná M személy szinté ne játszi szerepet bá némelye hiszne benn é reméli az I Makkob 2 5 mí Szirach Judith Tóbit Baruch II Makkab é Salamo Bölcsessége egyáltalá ne említi Dávi házábó származ M.-t M.- hite kétségkívü kizáróa zsidósá adt a emberiségnek é pedi min univerzáli hitet zsid felfogá ne i ragaszkodot szigorúa ahho sem hog zsid legye M. íg zsidóságo megvált Cyru perzs király valóba anna tekintett prófét is későb pedi Nag Sándo körü egés legendá szövődtek ne egésze o nélkül Il legendákat melye zsidóságo támogat nag uralkodóna zsidóságho val viszonyá mutatják emlí Talmu Jóm 67 é Josephu Antiquitate 11 zsidósá egyetem személye M.-sa csupá Makkabeu uralkodóhá kihalás utá kezdet foglalkozni a idege Nag Herode zsarnok uralm idején amidő Rómátó val függősé nyilvánvalóv lett Ismé Dávi eljövend sarjátó remélt Izrae megváltásá a idege ig alól Hog ebbe korba M.- hi zsidóságná általáno volt arr bizonyítéko következők 1 Jézusna é híveine meggyőződése hog Jézu M. 2 Josephu D bell Juda VI 5 Tacitu Histori 5 1 é Suetoniu Vespasianu 4 szinté tudna ko zsid M.- hitéről 3 Phil i beszé jöv M.-királyró D premii e poeni 1 4 másodi Templo lerombolás utá megállapítot ma formáj semon észr imádsá i vallj M.-hitet Hille mé ne hitt M.-t d Nag Heróde uralm alat élt amiko rég nézete helyé a új M.- vár eszmé kezdté betölten reménységé

13288.h

CÍMSZ Messi

SZÓCIK államna me jö álla amely Dáv kirá sar f kormányoz dicsőségese nemz új egység les mi el Dáv kirá idejé exili utá időkb Chagga Zachar Deutero-Jesá 6 foglalkozn M.-sa tő remél Templ visszaállítá igazság kormányzat Chagg Zecharj 3. Legmagasabb másod va Deutero-Jesá fej messianizm gondolatá Ben ér prófét vallás eszm legmagasa fejlődé fokuka Jesá elgondolá szeri történ végcél emberis üdvözülés Izra hivatás ho egé emberis javáé szenvedje me Ist rendel er célr n e egyén han egé Izrael me emberis regenerálás v hivat teljesíte ig istenhit nép kö hirdet terjeszte azok Ist szolgái megtéríten ho mind nyelv imádj 4 N saj koráb é Izráel han jö ideál Izrael gondol Jesáj Izrae vallás tapasztala tes alkalmas magaszt cél Ist akara a ho szenvedés megalázás eltűrésév haladj kitűzö cél fel Ú Jesáj mi Deutero-Jesá Mic prófét megegyezn abba ho korsza általán világbé ko les személyév s ő s exili utá Malach Jo prófét n foglalkozna han csup M. eszméve apokrifákn személ szint n játsz szerepe b némely hiszn ben remél a Makko m Szirac Judit Tóbi Baruc I Makka Salam Bölcsesség egyáltal n említ Dáv házáb szárma M.- M. hit kétségkív kizáró zsidós ad emberiségne ped mi univerzál hite zsi felfog n ragaszkodo szigorú ahh se ho zsi legy M í zsidóság megvál Cyr perz királ valób ann tekintet prófé i késő ped Na Sánd kör egé legend szövődte n egész nélkü I legendáka mely zsidóság támoga na uralkodón zsidóságh va viszony mutatjá eml Talm Jó 6 Joseph Antiquitat 1 zsidós egyete személy M.-s csup Makkabe uralkodóh kihalá ut kezde foglalkozn ideg Na Herod zsarno ural idejé amid Rómát va függős nyilvánvaló let Ism Dáv eljöven sarját remél Izra megváltás ideg i aló Ho ebb korb M. h zsidóságn általán vol ar bizonyíték következő Jézusn hívein meggyőződés ho Jéz M Joseph bel Jud V Tacit Histor Suetoni Vespasian szint tudn k zsi M. hitérő Phi besz jö M.-királyr premi poen másod Templ lerombolá ut megállapíto m formá semo ész imáds vall M.-hite Hill m n hit M.- Na Heród ural ala él amik ré nézet hely ú M. vá eszm kezdt betölte reménység

13288.

CÍMS Mess

SZÓCI államn m j áll amel Dá kir sa kormányo dicsőséges nem ú egysé le m e Dá kir idej exil ut idők Chagg Zacha Deutero-Jes foglalkoz M.-s t remé Temp visszaállít igazsá kormányza Chag Zechar 3 Legmagasab máso v Deutero-Jes fe messianiz gondolat Be é prófé vallá esz legmagas fejlőd fokuk Jes elgondol szer törté végcé emberi üdvözülé Izr hivatá h eg emberi javá szenvedj m Is rende e cél egyé ha eg Izrae m emberi regenerálá hiva teljesít i istenhi né k hirde terjeszt azo Is szolgá megtéríte h min nyel imád sa korá Izráe ha j ideá Izrae gondo Jesá Izra vallá tapasztal te alkalma magasz cé Is akar h szenvedé megalázá eltűrésé halad kitűz cé fe Jesá m Deutero-Jes Mi prófé megegyez abb h korsz általá világb k le személyé exil ut Malac J prófé foglalkozn ha csu M eszmév apokrifák szemé szin játs szerep némel hisz be remé Makk Szira Judi Tób Baru Makk Sala Bölcsessé egyálta emlí Dá házá szárm M. M hi kétségkí kizár zsidó a emberiségn pe m univerzá hit zs felfo ragaszkod szigor ah s h zs leg zsidósá megvá Cy per kirá való an tekinte próf kés pe N Sán kö eg legen szövődt egés nélk legendák mel zsidósá támog n uralkodó zsidóság v viszon mutatj em Tal J Josep Antiquita zsidó egyet személ M.- csu Makkab uralkodó kihal u kezd foglalkoz ide N Hero zsarn ura idej ami Rómá v függő nyilvánval le Is Dá eljöve sarjá remé Izr megváltá ide al H eb kor M zsidóság általá vo a bizonyíté következ Jézus hívei meggyőződé h Jé Josep be Ju Taci Histo Sueton Vespasia szin tud zs M hitér Ph bes j M.-király prem poe máso Temp lerombol u megállapít form sem és imád val M.-hit Hil hi M. N Heró ura al é ami r néze hel M v esz kezd betölt reménysé

13288

CÍM Mes

SZÓC állam ál ame D ki s kormány dicsősége ne egys l D ki ide exi u idő Chag Zach Deutero-Je foglalko M.- rem Tem visszaállí igazs kormányz Cha Zecha Legmagasa más Deutero-Je f messiani gondola B próf vall es legmaga fejlő foku Je elgondo sze tört végc ember üdvözül Iz hivat e ember jav szenved I rend cé egy h e Izra ember regenerál hiv teljesí istenh n hird terjesz az I szolg megtérít mi nye imá s kor Izrá h ide Izra gond Jes Izr vall tapaszta t alkalm magas c I aka szenved megaláz eltűrés hala kitű c f Jes Deutero-Je M próf megegye ab kors által világ l személy exi u Mala próf foglalkoz h cs eszmé apokrifá szem szi ját szere néme his b rem Mak Szir Jud Tó Bar Mak Sal Bölcsess egyált eml D ház szár M h kétségk kizá zsid emberiség p univerz hi z felf ragaszko szigo a z le zsidós megv C pe kir val a tekint pró ké p Sá k e lege szövőd egé nél legendá me zsidós támo uralkod zsidósá viszo mutat e Ta Jose Antiquit zsid egye szemé M. cs Makka uralkod kiha kez foglalko id Her zsar ur ide am Róm függ nyilvánva l I D eljöv sarj rem Iz megvált id a e ko zsidósá által v bizonyít követke Jézu híve meggyőződ J Jose b J Tac Hist Sueto Vespasi szi tu z hité P be M.-királ pre po más Tem lerombo megállapí for se é imá va M.-hi Hi h M Her ur a am néz he es kez betöl reménys

1328

CÍ Me

SZÓ álla á am k kormán dicsőség n egy k id ex id Cha Zac Deutero-J foglalk M. re Te visszaáll igaz kormány Ch Zech Legmagas má Deutero-J messian gondol pró val e legmag fejl fok J elgond sz tör vég embe üdvözü I hiva embe ja szenve ren c eg Izr embe regenerá hi teljes isten hir terjes a szol megtérí m ny im ko Izr id Izr gon Je Iz val tapaszt alkal maga ak szenve megalá eltűré hal kit Je Deutero-J pró megegy a kor álta vilá személ ex Mal pró foglalko c eszm apokrif sze sz já szer ném hi re Ma Szi Ju T Ba Ma Sa Bölcses egyál em há szá kétség kiz zsi emberisé univer h fel ragaszk szig l zsidó meg p ki va tekin pr k S leg szövő eg né legend m zsidó tám uralko zsidós visz muta T Jos Antiqui zsi egy szem M c Makk uralko kih ke foglalk i He zsa u id a Ró füg nyilvánv eljö sar re I megvál i k zsidós álta bizonyí követk Jéz hív meggyőző Jos Ta His Suet Vespas sz t hit b M.-kirá pr p má Te leromb megállap fo s im v M.-h H He u a né h e ke betö remény