10415.htm
CÍMSZÓ: Barta
SZEMÉLYNÉV: Barta Lajos
SZÓCIKK: . B. Lajos*, regény- és
színműíró, szül. Budapesten 1871. Elbeszélő munkáiban és színműveiben, kevés
kivételt nem tekintve, az élet sötét oldalait keresi fel, de nem a hideg realizmus
tárgyilagosságnak mondott közönyösségével, hanem az erős és tettrevágyó
szociális érzés segíteni és javítani akarásával. Az olvasót meg akarja nyerni a
társadalmi forradalom szolgálatában álló eszméinek és a cél érdekében gyakran a
megdöbbentés és az éles gúny fegyvereivel s. Egy képen otthon van a falu vége
kalyibáiban és a városszéle nyomortanyáiban. Egyformán ismeri a nincstelen
paraszt és a fővárosi proletár lázongó lelkét, amelyről riasztó képeket fest
munkáiban. Erélyes szóval küzd a megkövesedett hagyományok, a
létjogosultságukat vesztett előjogok és a szociális Kötelezettségükről
megfeledkezett gazdagok léhasága ellen. A proletárdiktatúra után Bécsbe
emigrált, ahol hírlapírói és szépirodalmi tevékenységet folytatott. Újabban
sokat foglalkoztatja a film esztétikája. Színművei közül a Parasztok a Magyar
Színházban, a Zsuzsi a Nemzeti Színházban, a Szerelem, majd a kommün idejében a
Sötét Ház és A forradalom a Vígszínházban kerültek színre. Főbb elbeszélő
munkái: Egyszerű szívek; Az ige terjedése ; Az élet arca ; Elsűlyedt világ;
Kezdetben vala az ige; A fekete újj (1928).
Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter)
található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák,
úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg
a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 415. címszó a lexikon =>
91. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy
Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai
adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013
A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának
növelésére szolgál, nem elolvasásra.
4953255472018468
10415.htm
CÍMSZÓ: Barta
SZEMÉLYNÉV: Barta Lajos
SZÓCIKK: . B. Lajos*, regény- és színműíró, szül. Budapesten 1871.
Elbeszélő munkáiban és színműveiben, kevés kivételt nem tekintve, az élet sötét
oldalait keresi fel, de nem a hideg realizmus tárgyilagosságnak mondott
közönyösségével, hanem az erős és tettrevágyó szociális érzés segíteni és
javítani akarásával. Az olvasót meg akarja nyerni a társadalmi forradalom
szolgálatában álló eszméinek és a cél érdekében gyakran a megdöbbentés és az
éles gúny fegyvereivel s. Egy képen otthon van a falu vége kalyibáiban és a
városszéle nyomortanyáiban. Egyformán ismeri a nincstelen paraszt és a fővárosi
proletár lázongó lelkét, amelyről riasztó képeket fest munkáiban. Erélyes
szóval küzd a megkövesedett hagyományok, a létjogosultságukat vesztett előjogok
és a szociális Kötelezettségükről megfeledkezett gazdagok léhasága ellen. A
proletárdiktatúra után Bécsbe emigrált, ahol hírlapírói és szépirodalmi
tevékenységet folytatott. Újabban sokat foglalkoztatja a film esztétikája.
Színművei közül a Parasztok a Magyar Színházban, a Zsuzsi a Nemzeti Színházban,
a Szerelem, majd a kommün idejében a Sötét Ház és A forradalom a Vígszínházban
kerültek színre. Főbb elbeszélő munkái: Egyszerű szívek; Az ige terjedése ; Az
élet arca ; Elsűlyedt világ; Kezdetben vala az ige; A fekete újj 1928 .
10415.ht
CÍMSZÓ Bart
SZEMÉLYNÉV Bart Lajo
SZÓCIKK B Lajos* regény é színműíró szül Budapeste 1871 Elbeszél munkáiba é
színműveiben kevé kivétel ne tekintve a éle söté oldalai keres fel d ne hide
realizmu tárgyilagosságna mondot közönyösségével hane a erő é tettrevágy szociáli
érzé segíten é javítan akarásával A olvasó me akarj nyern társadalm forradalo
szolgálatába áll eszméine é cé érdekébe gyakra megdöbbenté é a éle gún
fegyvereive s Eg képe ottho va fal vég kalyibáiba é városszél nyomortanyáiban
Egyformá ismer nincstele parasz é főváros proletá lázong lelkét amelyrő riaszt
képeke fes munkáiban Erélye szóva küz megkövesedet hagyományok
létjogosultságuka vesztet előjogo é szociáli Kötelezettségükrő megfeledkezet
gazdago léhaság ellen proletárdiktatúr utá Bécsb emigrált aho hírlapíró é
szépirodalm tevékenysége folytatott Újabba soka foglalkoztatj fil esztétikája
Színműve közü Paraszto Magya Színházban Zsuzs Nemzet Színházban Szerelem maj
kommü idejébe Söté Há é forradalo Vígszínházba kerülte színre Főb elbeszél
munkái Egyszer szívek A ig terjedés A éle arc Elsűlyed világ Kezdetbe val a ige
feket új 192
10415.h
CÍMSZ Bar
SZEMÉLYNÉ Bar Laj
SZÓCIK Lajos regén színműír szü Budapest 187 Elbeszé munkáib színműveibe
kev kivéte n tekintv él söt oldala kere fe n hid realizm tárgyilagosságn mondo
közönyösségéve han er tettrevág szociál érz segíte javíta akarásáva olvas m
akar nyer társadal forradal szolgálatáb ál eszméin c érdekéb gyakr megdöbbent
él gú fegyvereiv E kép otth v fa vé kalyibáib városszé nyomortanyáiba Egyform isme
nincstel paras főváro prolet lázon lelké amelyr riasz képek fe munkáiba Erély
szóv kü megkövesede hagyományo létjogosultságuk veszte előjog szociál
Kötelezettségükr megfeledkeze gazdag léhasá elle proletárdiktatú ut Bécs
emigrál ah hírlapír szépirodal tevékenység folytatot Újabb sok foglalkoztat fi
esztétikáj Színműv köz Paraszt Magy Színházba Zsuz Nemze Színházba Szerele ma
komm idejéb Söt H forradal Vígszínházb került színr Fő elbeszé munká Egysze
szíve i terjedé él ar Elsűlye vilá Kezdetb va ig feke ú 19
10415.
CÍMS Ba
SZEMÉLYN Ba La
SZÓCI Lajo regé színműí sz Budapes 18 Elbesz munkái színműveib ke kivét
tekint é sö oldal ker f hi realiz tárgyilagosság mond közönyösségév ha e
tettrevá szociá ér segít javít akarásáv olva aka nye társada forrada szolgálatá
á eszméi érdeké gyak megdöbben é g fegyverei ké ott f v kalyibái várossz
nyomortanyáib Egyfor ism nincste para fővár prole lázo lelk amely rias képe f
munkáib Erél szó k megkövesed hagyomány létjogosultságu veszt előjo szociá
Kötelezettségük megfeledkez gazda léhas ell proletárdiktat u Béc emigrá a
hírlapí szépiroda tevékenysé folytato Újab so foglalkozta f esztétiká Színmű kö
Parasz Mag Színházb Zsu Nemz Színházb Szerel m kom idejé Sö forrada Vígszínház
kerül szín F elbesz munk Egysz szív terjed é a Elsűly vil Kezdet v i fek 1
10415
CÍM B
SZEMÉLY B L
SZÓC Laj reg színmű s Budape 1 Elbes munká színművei k kivé tekin s olda ke
h reali tárgyilagossá mon közönyösségé h tettrev szoci é segí javí akarásá olv
ak ny társad forrad szolgálat eszmé érdek gya megdöbbe fegyvere k ot kalyibá
váross nyomortanyái Egyfo is nincst par fővá prol láz lel amel ria kép munkái
Eré sz megkövese hagyomán létjogosultság vesz előj szoci Kötelezettségü
megfeledke gazd léha el proletárdikta Bé emigr hírlap szépirod tevékenys
folytat Úja s foglalkozt esztétik Színm k Paras Ma Színház Zs Nem Színház Szere
ko idej S forrad Vígszínhá kerü szí elbes mun Egys szí terje Elsűl vi Kezde fe
1041
CÍ
SZEMÉL
SZÓ La re színm Budap Elbe munk színműve kiv teki old k real tárgyilagoss
mo közönyösség tettre szoc seg jav akarás ol a n társa forra szolgála eszm érde
gy megdöbb fegyver o kalyib város nyomortanyá Egyf i nincs pa főv pro lá le ame
ri ké munká Er s megköves hagyomá létjogosultsá ves elő szoc Kötelezettség
megfeledk gaz léh e proletárdikt B emig hírla szépiro tevékeny folyta Új
foglalkoz esztéti Szín Para M Színhá Z Ne Színhá Szer k ide forra Vígszính ker
sz elbe mu Egy sz terj Elsű v Kezd f