kúriai tanácselnök, szül. 1803. júl. 24. Pápán. Iskoláit szülővárosában és Sopronban végezte, a törvénytudományt pedig a pozsonyi jogakadémián és a bécsi egyetemen hallgatta. Joggyakorlata után 1825. az országgyűlésen mint távollevő követe szerepelt. 1826. tiszteletbeli aljegyző, 1827. szolgabíró, 1832. főszolgabíró és 1834. Veszprém megye főjegyzője lett. U. ebben az évben országgyűlési követté is választották, a miért lemondott hivataláról. Az akadémia 1837. levelező, 1838. rendes tagjává választotta. 1845. a váltótörvényszék bírája, 1848. alelnöke lett. 1848 végén Bécsbe hivták fel mint bizalmiférfiút, hol az ált. osztr. polgári törvénykönyvet fordította. 1850. a bécsi legfőbb semmitőszék magyar osztályához udvari tanácsossá neveztetett ki. Ez állásában a magyar septemviratus felállításáig működött. Az alkotmány visszaállítása után a magyar hétszemélyes táblához mint tanácselnök helyeztetett át. A kúria felállításakor a király legfőbb ítélőszéki tanácselnökké nevezte ki. 1874. a Szent István-rend kis keresztjét kapta. 1875. nyugalomba vonult s ettől kezdve veszprémmegyei birtokán élt. Megh. 1885. szept. 24.
Czikkei és kéziratban levő munkái fel vannak sorolva az Akad. Almanach következő köteteiben: 1875., 1878., 1879., 1880., 1881., 1882.
Munkái:
1. Honores supremi, quos Dno M. Nagy in auditorio collegii ref. Papensi majori, nomine condiscipulorum suorum detulit. Győr, 1821.
2. Nevelésünk hiányai. Buda, 1836.
3. Életpálya. Pápa, 1838.
4. Néhány szó a honi közbátorságról. Pest, 1838.
5. Népszerű erkölcstudomány. Buda, 1840. (2. k. Népszerű erkölcstan czimen, Pest, 1872.).
6. A magyar váltótörvény vázlata, táblákban. Veszprém, 1841.
7. A mezei rendőrség főbb szabályai. Pápa, 1842. (2. k. 1843.)
8. A szolgabírói hivatal. I. Törvénykezési rész. Pápa, 1842. (2. k. 1844., 3. k. Pest, 1861., 4. k. 1866.) II. Közrendtartási rész. Pápa, 1842.
9. Olvasó könyvecske. A mezei rendőrség főbb szabályai. Buda, 1844. (magyar és szerb czímmel és szöveggel).
10. A magyar váltótörvény. Pest, 1845.
11. Örökváltság. Pest, 1847.
12. Volkstümliche Sittenlehre. Aus dem Ungarischen frei übersetzt v. A. Frankenburg. Bécs, 1854. (2. k. Pest, 1873.)
13. Lucius Annaeus Seneca vigasztalása Marciához (ford.). Pest, 1858.
14. L. Anaeus Seneca könyve Serenushoz a kedélynyugalomról (ford.). Pozsony, 1861.
15. Váltó- és csődügyekben a kir. váltótörvényszéken és Hétszemélyes Táblán megállapított elvek. Pest, 1861.
16. A bölcs állhatatosságáról (Seneca, Ford.). Pest, 1872.
17. L. Annaeus Seneca munkái (ford.). Pest, 1873.
Ujabbkori Ismeretek Tára VI. 624.
Az Akadémia Névkönyvei és Almanachjai 1839-től kezdve.
Uj. M. Athenás, 480.
Figyelő IV. 392.
Nemzet 1885. 263.
Vasárnapi Ujság 1885. 39., 40.
Petrik Bibliogr. és Könyvészete.
Szinnyei Repertoriuma.
Emlékbeszéd Zs. I. felett (Tóth Lőrincz). Budapest, 1886.
Pallas Nagy Lexikona XVI.
Akad. Almanach. 1889.
Akad Értesítő. 1906. 525. 530.