kórházi főorvos, Zs. Sámuel tanár és Fábry Friderika fia, szül. 1816. szept. 24. Pozsonyban. Elemi iskoláit Pozsonyban elvégezvén, egy évre Szakolczára küldték a tót nyelvnek, majd Komáromba a magyar nyelvnek elsajátítása végett. Komáromban Jókaiéknál lakott. Középiskoláit Pozsonyban fejezte be, azután a pesti egyetemen három évig volt az orvosi fakultás hallgatója. 1837. Bécsbe ment tanulmányait befejezni. Itt tanárai annyira megkedvelték, hogy az orvosi oklevél elnyerése után kórházi segédorvosi álláshoz juttatták. 1847-ig működött így, azután magángyakorlatot kezdett Bécsben. 1848. a leopoldstadti fegyház főorvosa lett, 1856. pedig áthelyezték a cs. és kir. közkórházba főorvosnak. Igen jeles fogorvos is volt s a fogászat magántanára a bécsi egyetemen. Meghalt 1880. jún. 23.
Számos czikke jelent meg a következő lapokban: Orvosi Hetilap (1858.), Zeitschrift d. k. k. Gesellschaft der Arzte (1850., 1860.) Österr. Zeitschrift für practische Heilkunde (1855., 1856., 1860., 1862.), Wiener Medizinal-Halle (1860., 1861.), Deutsche Vierteljahrschrift für Zahnheilkunde (1861., 1865., 1871-3.) stb.
Munkái:
1. Synopsis fontium medicatorum Hungariae. Bécs, 1840.
2. Die Schweissbarkeit des kalten Goldes und das Plombiren mit Krystallgold. Bécs, 1860.
3. Ueber eine neue galvanische Batterie für Zahnärzte. Bécs, 1860.
4. Die galvanokaustische Operationsmethode. Bécs, 1860.
5. Ausstellungsobjekte des Primararztes Dr. A. Zs. in der Collectivausstellung des österr. Unterrichtsministeriums auf der Weltausstellung Wien. Bécs, 1873.
Petrik Bibliogr.
A Zs. család szíves közlése.