Zrinyi Péter (zerinvári gróf),
Z. Miklós öcscse, horvát bán, szül. Verbovecz várában 1621. jún. 6. Ő is, mint bátyja, a törökök elleni harczokban tüntette ki magát, de hatalmaskodása és önkényeskedése miatt folytonosan összeütközésbe került a bécsi udvarral, mely azonban soha sem mert igazi erélylyel föllépni ellene, sőt bátyja halála után, 1665. horvát bánná nevezte ki. Nagyravágyó és németgyülölő felesége Frangepán Katalin ösztönzésére résztvett a Wesselényi-féle összeesküvésben. Ez okozta vesztét. Bécsben, sógorával, Frangepán Ferenczczel együtt elfogták, Bécsujhelyre vitték s több mint egy évi fogság után lefejezték őket 1671. ápr. 30.
Munkája: Adrianskoga mora Syrena. Grof Zrinski Pelar. Velencze, 1600. (A Zrinyiász horvát fordítása).
Szabó-Hellebrant III. 1. a következő nyomtatványt idézi neve alatt: Des Grafen Petri Serini Capitulations-Punkte, die er der ottomanischen Pforten proponiret. H. n. 1670.
Egy kéziratos fordítását ismerteti a M, Könyvszemle 1906. 238.
Felesége is írt; egy német források alapján készült horvátnyelvű imádságos könyve jelent meg.
Századok 1867. 89., 231., 1870. 334., 1871. 362.
Vasárnapi Ujság 1871. 17., 18., 1872. 49., 1905. 40.
Kath. Szemle 1897.
Margalits: Horvát Tört. repertorium. 1900. I.
Pallas Nagy Lexikona XVI.
Pintér Jenő: A magyar irod. tört. 1909. II. 275-6.