Kezdőlap

Zoltványi Irén,

bölcseleti doktor, a pannonhalmi főiskola igazgatója, szül. 1859. ápr. 24. Érsekujvárott. Középiskolai tanulmányainak végeztével 1875. a pannonhalmi Szent Benedek-rendbe lépett. A theologia befejezése után 1881. Budapestre küldték az egyetemre, hol 1882. letette a középiskolai tanári vizsgálatot. Ugyanebben az évben szentelték pappá s nevezték ki a. pannonhalmi tanárképző intézetbe a magyar nyelv és irodalom tanárává. 1884. bölcseletdoktori oklevelet nyert. 1896. az orsz. közoktatási tanács tagja lett. Fehér Ipoly halála után Hajdu Tibor mellett őt jelölték második helyen főapátnak. 1910 óta a pannonhalmi főiskola igazgatója. 1913. a király a harmadosztályú vaskoronarenddel tüntette ki.

Czikkei és tanulmányai: M. Nyelvőr (1878. Tájszóközlések Ujvári álnéven. 1899. Szelestey Miklósné végrendelete 1558-ból.). Érsekujvár és környéke (1879. 3-13. Starschedel úr lovásza, nov. francziából. 1880. 14-21. Toldi Szerelme. 30-1. A könyvgyártás mestersége, Washington Irving Sketch book-jából. 1881. 3. Néhány szó a nőnevelésről). Győri Közlöny (1881. 24. Üdvözlő dal). Tájékoztató (1885. 1. M. a mohácsi vész előtt, Fraknói könyvének ismertetése). Győri Hiradó (1885. 14. A nyelvi előadás komikus módjai). Egyetemes Philolog. Közl. (1887. Balassa A phonetika elemei cz. művének bírálata. 1887. Válasz Balassa czikkére. 1898. A finn irodalom története, ismertetés. 1900. Klasszikai verselésünk történetéhez). Érsekujvár és Vidéke (1887. 46. K. M. kisasszony emlékkönyvébe. 1887. több számban: Az Érsekujvárott született benczések rövid életrajzai). Magyar Állam (1888. ápr. 12. Rudnyánszky Gyula Mária dalairól). Egyházi Közlöny (1891. nov. 4. Az új esztergomi érsek). Kath. Szemle (1894. Újabb regényeink. 1895. Jókai legújabb regényei. 1896. Beöthy Zsolt Képes irodalomtörtének bírálata. 1897. Megjegyzések Széchy Károly czikkére. Zola Rómája. Újabb regényeink). Alkotmány (1896. aug. 26. Pannonhalma). Bölcseleti Folyóirat (1896. Az aesthetika történetéből). Magyar Kritika (1900. 9. Észrevételek Heinrich Károly czikkére). Szent Gellért (1907. Colonna regénye fordításának ismertetése). Századok (1902. Megjegyzések Békefi Remig czikkére). Magyar Középiskola (1908. 4. Vezérkönyvek tanárjelöltek és tanárok számára. 1909. Az Irodalomtörténet tanításának módszere). Pannonhalmi főiskola évkönyve (1912. Carlyle hatása Gyulai Pálra). Irodalomtörténet (1914. Czuczor Gergely leveleiből). A Pannonhalmi főapátság története cz. munkában az irodalomtörténeti czikkeket ő írta (I. 1902. 337-81., 397-439., 471-4. II. 1903. 207-223. III. 1905. 302-367. IV. 1907. 522-57., 558-9., 562-605. V. 1908. 394-598). Szerkesztette a pannonhalmi főapátsági iskola Évkönyveit.

Munkái:

1. A Nádor-codex nyelve (Kny. a Nyelvt. Közleményekből). Budapest, 1883.

2. Guzmics Izidor életrqjza. Budapest, 1884. (Ism. Pesti Napló 1884. 114. Egyetértés 116. E. Phil. K. Századok stb.).

3. Katona József Bánk bánja (Kny. a Kath. Szemléből). Budapest, 1889.

4. Tapasztalati lélektan. Budapest, I. k. 1894. II. 1897. III. 1903. IV. 1910.

6. Zola naturalismusa és Lourdes cz. regénye (Kny. a Kath. Sz.-ből). Budapest. 1895.

6. Égi lant (Fojtényi K. imádságos könyvének átdolgozása 14. kiad.). Győr, 1899.

7. Czuczor Gergely összes költői művei. (Három kötet életrajzzal és jegyzetekkel). Budapest, 1899.

8. Czuczor Gergely költői munkái. (Magyar Remekírók. 21. kötet). Budapest, 1903.

Pallas Nagy Lexikona. Pótk.

Magyarország Vármegyéi: Nyitra m. 273.

Komáromi L. 1913. 31.

Petrik Könyvészete.

Magyar Könyvészet.