egyetemi tanár, szül. 1862. decz. 3. Nagysomkuton (Szatmár m.). Középiskoláit Nagybányán és Szatmárt végezte s egy évig theologus volt a szatmári papnevelő intézetben. A papi pályát azonban kénytelen volt egészségi okokból elhagyni. 1882 Budapestre ment az egyetemre, hol főleg nyelvészeti tanulmányokkal foglalkozott. Résztvett a Nyelvtörténeti Szótár szerkesztésében Simonyi Zsigmond és Szarvas Gábor mellett. Szarvasnak egy évig a M. Nyelvőr szerkesztésében is segédkezett, melynek 1883 óta rendes dolgozótársa. 1887. az egri kath. gymnasiumban tanárkodott, 1888-93. pedig a székesfehérvári állami főreáliskola tanára volt, honnan 1894. a budapesti V. ker. főgymnasiumhoz helyezték át. 1895. az egyetemen a magyar nyelvészet magántanárává habilitálták. 1897. az Akadémia, mely előbb már két ízben tüntette ki a Sámuel-díjjal, levelező tagjának, majd az új nagy szótár szerkesztőjének választotta meg. 1905. a nagy szótár érdekében a németországi szótár-szerkesztő munkálatokat tanulmányozta Németországban, u. ebben az évben a megalakult Nyelvtudományi Társaság titkára s folyóiratának, a Magyar Nyelvnek, társszerkesztője lett. 1906. kinevezték a kolozsvári egyetem finn-ugor összehasonlító és magyar nyelvészeti tanszékére ny. rendes tanárrá. Mint ilyen a tanárképző intézet tanára s az orsz. középiskolai tanárvizsgáló bizottság tagja. Eredeti neve Tömlő Gyula, írói álneve Somkuti.
Czikkei és tanulmányai: Magyar Nyelvőr (1883. Tisza-Eszlár s vidéke nyelvéből. 1885. A Németújvári Glosszák. 1887. Léságos. 1889. Egri nyelvsajátságok. 1890. Intén. 1891. Mátyusföld nyelvjárása. A székelyek nyelve és a dunántúli nyugati nyelvjárások. 1892. Népnyelv és nyelvtörténet. A székely és nyugati nyelvjárások különbözései. Szó- és alakmagyarázatok. Sándor István új szavai. 1894. Unuttei. 1895. A Königsbergi Töredék szalagjai. Müncheni Töredékek. Az ó, ő végű helynevek -i képzős származékai. 1896. Nyelvemlékek irodalma. A Budapesti Hirlap ortológiája. Kótyavetye. 1897. A helységnevek raghasználata. Ön, maga, kegyed. Kettő forint, kettőszáz. Gárdonyi Géza Göre Gáborja. Gerhardt-Gellért. 1898. A Nyelvtörténeti Szótár és az elfogulatlan kritika. 1899. Szivesség. Mit adtak? A Gyöngyösi Glosszákhoz. Régi írásmód. 1900. A Königsbergi Töredék a Nyelvtörténeti Szótárban. A Nyelvtörténeti Szótárhoz. Karancsi betűk. Van mint kapcsoló ige. 1901. Fehérmegyei nyelvsajátságok. Bennünket, benneteket. 1903. A Magyar Oklevél-Szótárhoz. 1905. A csángók eredete. Régiségek a népnyelvben. 1906. A nyelvemlékek közlése módjáról. Benyák Bernát műszavai. 1907. Végszó Takáts Sándor feleleteire. Kazsui Borbála elismervénye. Kolozsvári nyelvjárás. Hogyan készülnek a nyelvtörténeti adatok. 1908. A körülírt mult alakhoz. A latin-görög szók magyaros alakjáról. Mankóczi István viselt dolgai. 1911. A tájszók és régiességek a költői nyelvben. A Budapesti Glosszákhoz. Még egyszer a latin-görök szók magyaros alakjairól. 1912. A müncheni glosszák és töredékek). Budenz-Album. (1884. Bennünket, benneteket). Székesf. áll. főreálisk. ért. 1888-9. (A latin nyelv a reáliskolákban). Egy. Phil. Közlöny. (1891. Defectivumok a magyar nyelvben). Hunfalvy-Album. (1891. Elemismétlődés a szóalakulásban). Nyelvtudományi Közlemények. (1893. Mondattani búvárlatok. 1895. XVI. századi magyar glosszák az Egyetemi Könyvtárban. 1896. Árpádkori szók magyarázatához. 1897. Az est szó vitájához. 1899. Pánkétomos. 1905. Az oklevél szótárhoz). Ethnographia. (1895. A kevélység kifejezései a magyar nyelvben). Magyar Könyvszemle. (1895. A Batthyány-miséskönyv magyar naptára és lapszéli jegyzetei. 1896. Jegyzetek Czementes János könyvéhez. 1897. A Toldalék nyelvújításai). Budapesti Hirlap. (1896. ápr. 5. sz. A keresztnevek kérdése). Egyetértés. (1898. A Nyelvtörténeti Szótár és az elfogulatlan kritika). Akad. Értesítő. (1899. Az új Nagy Szótár feladatairól, akad. székfoglaló. 1906. A magyar oklevélszótárról. 1908. Szótárírás nálunk és a külföldön). Magyar Nyelv. (1905. Nyelvemlékeink a könyvnyomtatás kóráig. Pótlások és javítások a Magyar Oklevél-Szótárhoz. Tájszók gyűjteménye. Egy régi magyar ágyúnév. Vasgyúró. A legújabb magyar és német kézi szótár. A csángók eredete. Világváros).
Bírálatainak és többi kisebb czikkeinek jegyzékét l. az Akad. Almanach 1898. és 1907. évfolyamában.
Munkái:
1. Szómagyarázatok. Budapest, 1890. (Kny. a Budenz-Albumból és M. Nyelvőrből.)
2. Mátyusföld nyelvjárása. Budapest, 1891.
3. Mondattani buvárlatok. Budapest, 1893. (Kny. a Nyelvt. Közl.-ből.)
4. Nyelvemlékeink a könyvnyomtatás koráig. Budapest, 1894.
5. Az új Nagy Szótár feladatáról. Budapest, 1899.
6. Magyar Oklevél-Szótár. Budapest, 1906. (Takács Sándornak és Zolnainak erre vonatkozó polémiáját 1. a Századok és a M. Nyelvőr 1906. évfolyamában.)
7. Nyelvemlékeink a könyvnyomtatás koráig. Budapest, 1905.
8. Válasz Takáts Sándornak «Még egy kis nyelvtörténet». cz. czikkére. (Kny. a Századokból.) Budapest, 1906.
Pallas Nagy Lex. XVI.
Magyarország Vármegyéi: Szatmár m. 1908. 399.
Akad. Tagajánlások, 1891. 1895. 1896.
Akad. Almanachok 1898-tól.
Petrik Könyvészete.