hírlapíró és kritikus, Z. Kiss Károly jeles ügyvédnek és Kállay Charitasnak fia, Z. Imre és Ágnes testvérbátyja, szül. 1838. okt. 28. Zilahon. Gymnasiumi tanulmányait szülővárosában és Kolozsvárt végezte. Már ekkor irogatott s tizenöt éves korában megjelent az első munkája a kolozsvári Hetilapban (1835.), egy fürdői tudósítás. Ettől kezdve folytonosan ír nemcsak a vidéki, hanem a fővárosi lapokba is, melyek szívesen fogadják ügyesen megírt vidéki tudósításait. Nagyobb arányú irodalmi működése akkor kezdődik, midőn 1857 őszén Pestre megy jogásznak. Csakhamar megismerkedik a jelesebb írókkal, így Gyulaival, Kemény Zsigmonddal, Vajda Jánossal, kik a tehetséges ifjút szívesen támogatják tanácsaikkal és befolyásukkal. A legtöbb fővárosi lapba dolgozik, a vidékieknek pedig fővárosi tudósításokat küld. Több ujságnak rendes dolgozótársa. Már ekkor betegeskedik és ez családi bajaival együtt mindenesetre fokozta ideges türelmetlenségét, a mely bírálataiban s polemáiban nyilatkozik. Túlságosan önérzetes fellépése és kíméletlensége lassankint elidegeníti tőle Aranynak körét s általában a nevesebb írókat. Politikai tüntetésbe keveredvén, a rendőrség kitiltotta Pestről, a miért a bécsi egyetemen folytatta tanulmányait. Itt a Neueste Nachrichtenbe dolgozott. 1860 vége felé ismét visszatérhetett Pestre, hol folytatta eddigi lázas munkásságát. Öröklött betegsége, a tüdőbaj, ezalatt egyre súlyosbodott, úgyhogy Gräfenbergben, majd Nizzában és Olaszországban kellett üdülést keresnie. Gräfenbergben ismerkedett meg Bajza Jenővel, kinek Zách Feliciánját később ki is adta. 1864 áprilisának végén a Rudasfürdőbe költözött nagy betegen, itt találták máj. 16-án délben halva, kezében czeruzával, mellette Ariosto fordítása s egy könyvbírálata.
Tömérdek ujságczikkét részint neve alatt, részint O-Q, Xen, Cucaracha, Borona; Kelen, horog és három csillag álnevek, illetőleg jegyek alatt írta. Prózai és verses dolgozatai a következő lapokban jelentek meg: Hetilap (1853. tudósítása a sztojkai fürdőről); Magyar Sajtó (1855. 52. Athenaeum. 1860. 25. Tököly hadjárata 1690-ben. 197., 198. Jávorágak túl a hegyről. 242. Erdélyi levelek. 249. Chassin Petőfiről. 1863. 1. Szabad Sajtó. 4., 6., 8., 13., 23., 43., 44. külföldi útjáról szóló útirajzai. 52. 54. Az árvaügy mint égető kérdés hazánkban. 62., 64., 66., 68. Hivatlan bíró, fogadatlan prókátor. 145. A dalok földéről. 146. búcsúja a közönséghez a szerkesztőség nevében a lap megszüntekor). Családi Kör (1860. 11., 12. Futó tekintet az erdélyi nemzeti fejedelmek korszakára). Divatcsarnok 1858. 45. Dorval asszony, Sand emlékirataiból. 1859. 10. vers. 28. Gräfenbergi levelek. 1860. 9. 11. Bécsi tárcza. 35. Jávorágak túl a hegyről. 1863. 26. Berzsenyiról). M. Színházi Lap (1860. 5. A lelánczolt Prometheüsz. 15. Bécs, márcz. 21. – 34. Az ógörög irodalom). Vas. Ujság (1859. 13. Szilágysági oláhok. 27. Révay Miklós. 34. Csokonai Vitéz Mihály. 22. Lonovics József volt csanádi püspök. 49. Csengery Antal. 51. egy oláh költ. fordítása 1861. 20. Czuczor Gergely). Szépirodalmi Figyelő (1860-1. versek. 1861-2. Apropos-k és malapropos-k, Petőfi álláspontja). Koszorú (1864. I. Verőfényes napok. 1865. Egy magyar énekesnő külföldön). Alföldiek Segélyalbuma (1864. Hegedűszóban szép mese). Lisznyaí Album (1863. A dalok könyvéből. Kölcsey és Bajza). Hölgyfutár (1863. 3. Szabad sajtó. II. 2. Tompa Mihály jellemrajza. 1864. I. 29. Előfizetési felhívás Petőfi Sándor kimerítő életrajzára. II. 29. vers. II. 34., 35. novellafordítás Turgenyev után). Budapesti Szemle (1858., IV., 1860. X. könyvismertetések). Kritikai Lapok. (1862. I. 273. l. Irodalmi vértanuság. 277. 1. Haragos válaszra szelíd felelet). Budai Lapok (1862. 22. Írói jellemrajz Aranyról). Korunk Tárczája (1865. 3. Losárdi Zsuzsanna életrajza). Ország Tükre (1863. 34. Adat Petőfi életéhez. 1864. 24. Molnár Borbára. Ujfalvy Krisztina). Fővárosi Lapok (1864. 10. Újabb adatok Petőfi születéshelyét illetőleg 1-21. Petőfi Sándor életrajza). Vadász és Versenylap (1859. 2. Néhány szó a zsibói ménesről). Pesti Napló (1863. 249. Bajza Jenő halála. 1865. 56. Nizzai élet).
Szerkesztette az Alföldiek Segély Albumát (1864) Reviczky Szevérrel együtt, kiadta Bajza Jenő Zách Feliciánját és verseit (1864), a Hölgyek lantja cz. anthologiát (1865) s a Tréfás versek gyűjteményét (1864).
Munkái
1. Egy szó tájékozásul. Nyílt levél gróf Dessewffy Emil úrhoz, mint a M. Tudóstársaság elnökéhez. Pest, 1859.
2. Az arkanzászi lókötők (Gerstäcker után fordította Ágay AdoIffal együtt). Pest, 1860.
3. Az erdélyi fejedelmek életirata a Demjén László által kiadott arczképcsarnokhoz magyarázatul. Kolozsvár, 1861.
4. A lelánczolt Prometheus. Pest, 1861 (második kiadása Tóth Rezső bevezetésével Magyar Könyvtár 27. 1898).
5. Magyar koszorúsok albuma. Írói élet- és jellemrajzok. Pest, 1863. (2. kiad. 1864).
6. Petőfi Sándor életrajza. Pest, 1864. (Ism. Budapesti Szemle 1866. Koszorú 1864. I 11.)
7. Zilahy Károly munkái. Szépirodalmi és széptani apróbb dolgozatok. Két kötet. Pest, 1865. (Ism. Bp. Szemle. 1866. Magy. és a Nagyvilág. 1867. 3.).
Főv. Lapok, 1864. 183.
Erd. Prot. Közl. 1864. I. 65.
P. Napló 1864. 112.
Orsz. Tükre 1864. 16.
Koszorú 1864. I. 21.
Vasárnapi Ujság 1879. 11.
Hölgyfutár 1864. I. 64.
Remény Naptár 1865.
Riedl, Kalaluz 1864. 20, 21.
Dömötör János életrajzi bevezetése Z. munkái előtt.
Moenich-Vutkovic, M. Irók Névtára.
Petrik Bibliographiája és Könyvészete.
Szinnyei Repertóriuma I. 1. és 2.
Pallas Nagy Lexikona XVI.
Kovács Ferencz, Z. K. pályája. Zilah, 1901.
Wurzbach, Biogr. Lex. LX. 101.