b. t. tan., cs. és kir. kam., főrendiházi tag, zongoraművész és zeneszerző, Z. Lipót cs. és kir. kamarás, negyvennyolczas honvéd alezredes és Sztáray Mária grófnő csillagkeresztes hölgy fia, szül. Sztárán Zemplén megyében 1849. júl. 23. A gymnasiumot és jogot Nagyszombatban és Pozsonyban végezte s u. ott tanult zenét Mayrbergertől: Mint szenvedélyes vadászt 1863-ban 14 éves korában, az a szerencsétlenség érte, hogy fegyvere elsülvén, jobb karját keresztülfúrta a golyó, úgyhogy amputálni kellett. Erős akarattal és bámulatos kitartással lassanként annyira vitte, hogy mindent el tudott végezni félkézzel, amihez másnak két kézre van szüksége. A zongorajátékban Liszt Ferencz vezetése alatt művészi magaslatra emelkedett, a zeneszerzésben Volkmann Róbert volt a mestere. Mint zongoraművész először Pozsonyban lépett fel 1866-ban, később körútra indult s hangversenyzett Magyarországon kívül Svéd-, Orosz-, Német-, Franczia-, Olaszországban, Belgiumban, Ausztriában és Romániában. Hangversenyeinek nagy jövedelmét mind jótékony czélra adta. Rövid ideig a vallás- és közoktatásügyi miniszterium elnöki osztályában dolgozott, később teljesen az irodalomnak és zeneszerzésnek szentelte idejét. 1876 óta a Nemzeti Zenede elnöke. A Kisfaludy- és Petőfi- Társaság buzgó tagja. 1882. kamarás, 1884. a Lipót-rend lovagja lett. 1891. a m. kir. operaház intendánsává nevezték ki. Állásáról nejének halála után, 1894. lemondott s ekkor lett titkos tanácsossá. 1901. ünnepelte a Zenede 25 éves elnöki jubileumát, amikor a király a Ferencz József-rend nagykeresztjével tüntette ki a zeneirodalom terén szerzett érdemeiért. A M. Tud. Akadémia 1911. tiszteleti tagjává választotta. Számos külföldi rendjel tulajdonosa s több bel- és külföldi zeneintézet díszelnöke, védnöke és dísztagja.
Zeneműveit, melyek közül balkézre írt zongoradarabjai és átiratai valósággal unicumszámba mennek, felsorolja az Akad. Almanach 1912.
Czikkei, költeményei és elbeszélései többek között a következő lapokban és folyóiratokban jelentek meg: Petőfi Társ. Lapja, (1877. költ.); Koszorú (1879. költ.); Kisf. T. Évl. (1879. székfoglaló versei); Igazmondó (1878. költ.); Főv. Lapok (1885. 92. B. Jósika Jánosról. 1886. 240. Liszt magyar voltáról); Magyar Szalón (1886. 561. Emlékezés Liszt Ferenczre); M. Szellemi Élet (1892. Egy kihallgatás története); Vas. Ujság. (1897., 1898. 52., 1902. 3., 1903. 2. költ.); ezeken kívül még számos prózai és verses közleménye különböző lapokban és folyóiratokban. A szerelem harcza cz. drámáját előadták a N. Színházban 1876. márcz. 10., A phrenolog cz. vígjátékát a N. Színházban 1871. máj. 11. s Kolozsvárt (Justus álnéven), A tizparancsolat cz. vígjátékát a budai szinkörben 1898. Operáit, melyeknek szövegeit is maga irta, a következő sorrendben adták elő: Alár (1891. ápr. 11., Karlsruheban 1897. Berlinben 1898.); Roland mester (1899. jan. 10., Prágában 1900., Hamburgban 1900., Braunschweigban 1900., Antwerpenben 1901. Magdeburgban 1901.); Gemma (tánczköltemény, Prágában 1903. márcz. 7, Budapesten 1904. febr. 20.) a nagy Rákóczi-trilogia: Nemo (1905. márcz. 30., Boroszlóban 1906.); II. Rákóczi Ferencz (1909. jan. 30.); Rodostó (1912.). Munkái:
1. Az álom regénye. Pest, 1872.
2. A boldogság útja. Költ. beszély, Pest, 1875.
3. A szerelem harcza. Dráma. Pest, 1876. (N. Szinh. kvt. Ism. Hon. 1876, 59. Kelet Népe 71. P. Napló 60. Ellenőr 7l.)
4. Költemények. Kiadta a Petőfi Társ. Pest, 1877.
5. A leányvári boszorkány. Költői beszély, Zichy Mihály 13 rajzával. Pest, 1881. (Ism. Vas. Ujs. 20. Egyetértés 133. Főv. L. 108. P. Napló 128. Koszorú V. 564.)
6. Alár. Költ. beszély. Pest, 1883. (Ism. Koszorú 26. Nemzet 137. Főv. L. 123. Vas. Ujs. 20.)
7. Élmények Skandináviában. (Kny. a Főv. L.-ból). Pest, 1887.
8. Három hét Szentpétervárott. (Kny. a Főv. L.-ból.) Pest, 1889.
9. Újabb költeményei. Pest, 1892.
10. Zenekölteményei (előadattak Kolozsvárott.) Kolozsvár, 1893.
11. A zene (költ.). Budapest, 1895.
12. Katholikus magyar egyházi ének. Pest, 1895.
13. Lourdes. Pest, 1895.
14. Alár. Pest, 1896. (M. kir. operaház kvtára.)
15. Roland mester. Pest, 1898. (M. kir. operaház kvt.)
16. Dolores. Arad, 1902.
17. Gemma. Bpest, 1904. (Operaház kvt.)
18. Nemo. Bpest. 1905. (Op. kvt.)
19. Aus meinem Leben. Stuttgart, 1911.
20. Emlékeim. I. Bpest, 1912.
Magy. és a Nagyvilág. 1875. 13.
Ellenőr. 1875. 66.
Szana Figyelője. 1875. 14.
Brassó. 1885. 17.
Főv. Lapok. 1888. 134., 1889. 117.
Nyugatm. Hiradó. 1890. 138.
Mönich Vutkovich, M. Irók Névtára 1876.
Vas. Ujs. 1892. 49., 1901. 1., 1905. 14.. 1909. 31. (arczk.)
Orsz. Világ. 1891. 6., 1894. 6., 1896. 15., 1898. 19., 1899. 45.
Hét. 1891. 3., 1899. 3.
Nemzet. 1891. 91.
Budapesti Hirlap 1909. 26. 173. Sturm Orsz. Almanach 1910-5.
M. Nemzetségi Zsebkönyv. 1888.
Kisf. Társ. ÉvIapjai számos kötetében (l. Névmutató).
Petrik és Kiszlingstein Könyvészetei.
Wurzbach Biogr. lex. LX. 25.
Pallas Nagy Lexikona XVI. 1149. XVIII. 826.
Akad. Tagajánlások. 1911.
Akad. Almanach 1912.