a magyar főrendiház tagja, a Kisfaludy-Társaság tagja, a M. tudom. Akadémia tiszteleti tagja, az orsz. képzőművészeti társaság választmányi tagja, Z. Mihály festőművész bátyja, szül. 1823. nov. 7. Zalában (Somogym.); a gymnasiumot a veszprémi piaristáknál, a jogot a pesti egyetemen végezte, mire patvarista volt Szentkirályi Mór; akkori pest-vármegyei alispán, majd Somsich Pál, országgyűlési követ mellett az 1843-44: országgyűlés alatt. Az 1847-48. országgyűlés nyilvános pályája kezdetén mint Mosonvármegye aljegyzőjét és tiszti ügyészét érte és mint ilyen választatott meg országgyűlési képviselővé. Ez időben kezdte meg írói működését is kisebb lyrai költeményekkel és hirlapi czikkekkel az Életképekben, Honderűben. 1848 végén elkisérte az országgyűlést Debreczenbe is, mint a békepárt tagja, hol a Jókai szerkesztette Esti Lapoknak munkatársa volt. A szabadságharcz után haditörvényszék elé állították, majd Somogyvármegyébe jószágára belebbezték. 1860-tól mint Somogyvármegye jegyzője, majd mint a tabi kerület országgyűlési képviselője lépett fel ismét a közélet terén és publicisztikai és szépirodalmi működését újult erővel kezdte meg. A Pesti Naplóba írt vezérczikkei, valamint röpiratai hozzájárultak a közjogi kérdések tisztázásához. A rövid politikai szünet alatt jogi és történelmi tanulmányainak eredményét foglalta össze. Dolgozott egyuttal Csengery Budapesti Szemléjébe és Arany János Koszorujába, Kemény Zs. Pesti Naplójába sat. sat. A Kisfaludy-Társaság 1866., a M. tudom. Akadémia 1870 máj. 25 levelező taggá (1877 máj. 24. tiszteletivé) választotta. Az 1865-68. országgyűlésnek igen tevékeny tagja volt. Gyakran volt bizottsági előadó. Az első delegációban is résztvett. (mint a tengerészeti budget referense). Azután egyik alkotója volt a népoktatási törvénynek, majd mint tanfelügyelő a fővárosban buzgó életbeléptetője. Szülőföldjének a tabi választókerületnek kétszeri képviselete után még mint Pápa és Sopron város országgyűlési képviselője vett részt a politikában és tagja volt a később feloszlott törvényelőkészítő-bizottságnak és majdnem állandó tagja az Akadémia Teleki-féle drámabiráló-bizottságának, Hunfalvy Pál halála után pedig az Akadémia I. osztályának elnöke. Hosszú időn át foglalkozott a Széchenyi-irodalommal. Meghalt 1898 máj. 19. Budapesten. Vagyona egy részét emberbaráti és tudományos czélokra hagyta.
Czikkeit és egyéb munkálatait felsorolják a M. Tud. Akadémia Almanachja és kiadványainak jegyzéke; czikkeit és a munkáiról szóló kritikákat az Egyetemes Philologiai Közlönynek Hellebrant által közölt Irodalomtörténeti repertoriuma.
Munkái:
1. A kérdéshez. Pest. 1861.
2. Beszéde, melyet országgyűlési képviselővé választása alkalmából választóihoz Tabon, márcz. 23. 1861. tartott. Pest, 1861.
3. Országgyűlési beszéde. Pest, 1861. (Királyi Pál beszédével együtt.)
4. Magyar szabadelvű conservativ politika. Pest, 1862.
5. Országgyűlési beszéde. Pest, 1865.
6. Strafford. Tragédia az angol történetből. Pest, 1865.
7. Stuart Mária Skóthonban. Korrajz 4 szakaszban. Pest, 1865. (Nemzeti Szinház könyvtára. 71.) is Pest, 1875.)
8. Országgülési beszéde, melyet Pesten a képviselőházban 1861. máj. 28. tartott. Pest, 1865.
9. Csonka ministerium, mint közvetítő. Pest, 1866.
10. Anglia története a forradalomig. Pest, 1866.
11. Cromwell vagy a nagyság átka. Történeti szomorújáték öt felvonásban. Pest, 1866. (Az 1865. pályázat alkalmával a Teleki-díjjal jutalmaztatott.)
12. Az angol forradalom története. Pest, 1867.
13. A szónoklatról. Székfoglaló értekezés a Kisfaludy-Társaságban, 1868. febr. 26. Pest, 1868.
14. Q. Horatius Szatirái (Ethikai tanulmány.) Pest, 1871. (Értekezések a Nyelv- és Széptud. köréből II. 6.)
15. A tanítókról. Bpest, 1875. (Különnyomat «Nemzeti Hirlap»-ból.)
16. Gróf Széchenyi István mint paedagog. Pest. 1875.
17. Anglia története, II. Jakab trónralépte óta. (Macaulay.) Ford. Csengery Antal, a III. kötettől Zichy. Pest, 1875-77.
18. Zichy Antal elbeszélései. Pest, 1877. (Olcsó könyvtár 36. Új folyam 74-5, 1895.)
19. Bölcs Náthán. Drámai Költemény öt felvonásban. Írta Lessing. Ford. Pest, 1878. (és Olcsó Könyvtár 72. Új folyam 165-8. 1895.)
20. Lessing. Székfoglaló. Pest, 1878. (Értekezések a Nyelv- és Széptud. kör. 3.)
21. Eszmék, adatok, adomák gróf Széchenyi István naplójából. Pest, 1880.
22. Gróf Széchenyi István naplói. Adalék a nagy hazafi jellemrajzához. Pest, 1884.
23. Programmbeszéde Sopron választóihoz. Pest, 1884.
24. Széchenyi István naplói. Pest, 1884. (Sz. I. gr. munkái. I. Bevezetéssel és jegyzetekkel ellátta.)
25. Széchenyi beszédei. Pest, 1887. (Sz. I. munk. II.)
26. Emlékbeszéd báró Eötvös Józsefről. Pest, 1888.
27. Emlékbeszéd Fábián Gábor felett. Pest, 1888. (Akad. Emlékbeszédek V. 1.)
28. Psychiatria és politika. Pest, 1890. (Értekezések a nyelv- és széptud. kör. XV. 5.)
29. Széchenyi külföldi úti rajzai és följegyzései. Pest, 1890. (Sz. I. munk. V.)
30. Egy szó a közigazgatási reform ellen. Pest, 1891.
31. Széchenyi hirlapi czikkei. Pest, 1893-4. (Sz. I. munk. VII. VIII.)
32. Széchenyi levelei szülőihez. Pest, 1896. (Sz. I. munk. IX.)
33. Gr. Széchenyi I. életrajza. Pest, 1896-7. (M. T. Életr. XII-XIII.)
Vutkovich Album 304.
Szinnyei Repertoriuma.
Petrik Bibliographiája, Könyvészete.
Kiszlingstein Könyvészete.
Sturm Orsz. Almanachjai.
Magyar Szellemi élet. 1892. (arczk.)
M. Irók és Művészek 1894.
Vas. Ujs. 1898. 23., 24.
Pallas Nagy Lexikona XVI. 1148., XVIII. 826. l.
Néptanitók Lapja. 1898. 24., 50. sz .
Akad. Értesítő 1898. 317. l.