történetíró, literatus, (deák), kamarai tanácsos, Z. Mátyás és Rajcsán Julia (Lászlófalvi Eördögh János özvegye) fia, szlavoniai származású, hol 1510 táján született Kőrösvármegyében, Magyarországon először János király táborában Gyöngyös mellett jelenik meg, honnét tanítója, Ravony Mihály 1527. hogy óvja őt a háború eshetőségeitől, haza küldi Szlavoniába. Ravony, János király titkára oktatta őt a kanczelláriai fogalmazásra és írásmódra. Hazaérkezte után egy ideig otthon tartózkodott birtokán Szent-Györgyön. Körös mellett Frangepán Kristóf táborában volt, míg ezen tábor fel nem oszlott. Ezután otthon tartózkodott, de már 1529-ben a zágrábi püspök szolgálatában találjuk, kinek várában volt számvevői hivatalban. 1530-ban, midőn Ferdinánd Dévát ostrom alá vette, már Várallyai Szaniszló fehérvári prépostnál találkozunk vele, a ki János király három levelével, János hiveihez küldte Tolnába; ezen küldetését szerencsésen végezte, mert János király vezérei (Kaplonyon kivül, ki elpártolt) meg is jelentek János táborában. 1539-ben gróf Thurzó Elek országbiró szolgálatába állott, kinek titkárja volt és ekkor vagyona folytonosan növekedett, 1541-ben a pozsonyi kamaránál számvevő mester, 1553. titkár lett; 1558-ban pedig már tanácsosi méltóságra emelkedett. Általános közkedveltségnek örvendett e hivatalában, úgyhogy egyes írók munkájukat is neki ajánlották. 1557-ben tett végrendeletet, de azért még soká élt. 1559. fiai részére is a pozsonymegyei Báhonyi pusztai részre, 1564. a Nyitramegyei Bucsányban nyert birtokára királyi adományt. 1576-ban nyugalomba lépett. 1581. Nyitramegye országgyűlési követe volt. Meghalt 1584-ben.
Munkája: Historia Rerum Gestarum inter Ferdinandum et Joannem Ungariae Reges, usque ad ipsius Joannis obitum. Amstelaedami, MDCLXII. (A czimlap után következő levélen áll a szerző életrajza Istvánfi Miklóstól. E szerint Z. e munkát Forgách Simon felszólítására írta. Megjelent még: Schwandtner Scriptores rerum hungaricarum veteres. V'indobonae. 1746. II. kötetében.
Bod, M. Athenas 330. l.
Horányi, Memoria III. 587. l.
Tudomány Tár 1839. Értekezesek VI. 234. l. (Podhradszky).
Nagy Iván, Magyarország Családai XIII. 360., 361. l.
Petrik Bibliogr.
Molnár D. Szulpicz, Zermegh János és emlékirata. Kőszeg, 1896.
Szabó- Hellebrant, Régi M. Könyvtár. III. 1. rész. 667. l.
Tört. Tár 1899. (Sörös Pongrácz).
Vales Elsa, Z. I. emlékirata. Pozsony. 1907. (Művelődéstörténeti Értekezések 28.)