polgári iskolai okl. tanárnő, irónő, a ki Bécsben a női ruhán megkísérlett reformjával lett ismeretes; szül. 1858-ban Tobitschauban (Morvaország), hol atyja orvos volt. Először nyelvtanítónőnek akart menni s megtanulta a franczia nyelvet. Majd Budapestre jött és itt a magyar nyelvet sajátította el és mind a két nyelvből letette s képesítő vizsgálatot. Budapesten magyar lapokba irt czikkeivel fölkeltette Trefort miniszter figyelmét, a ki egy állami polgári iskolába tanárnőnek nevezte ki. Tóth Kálmán, a kinek költeményeit ő fordította le németre, meg is kérte a kezét, de házasságukat a költő rokonai megakadályozták. Később német szinésznő akart lenni s 1874-ben Münchenbe ment, a hol Lajos király segítségével kiképeztette magát. Münchenben megismerkedett Kolokotronisz Theodoroszszal, a görög szabadsághős unokájával. A fiatal görög, a ki magát vagyonos embernek mondta, megkérte a kezét és ő hozzáment feleségül. Az esküvő Velenczében volt. Onnét Athénba utaztak s ott aztán kiderült, hogy a nagy vagyon nincs meg. Z. hamarosan elvált az urától s visszatért a szülői házba. 1877-ben férjhez ment egy Grünwald nevű bécsi özvegy gazdag kereskedőhez. Z. ezentúl Bécsben élt és lázasan dolgozott egy női reformruha elterjesztésén és a La Mode cz. német-franczia divatujságot adta ki. Nyilvános helyeken s ünnepségeken gyakran jelent meg különös reformruhájában. Meghalt 1907 nyarán Karlsbadban.
Czikkeket írt a Pester Lloydba.
Munkái:
1. A magyar irodalom története költészettannal női tanintézetek számára. Bpest, 1874.
2. Zwanzig Gedichte von Koloman Tóth. Aus dem Ungarischen. Wien, 1874. Többi munkáiról, melyek mind Bécsben jelentek meg, bőven ír Wurzbach.
Petrik Könyvészete.
Wurzbach, Biogr. Lexikon LII. 340-344. l.
Budapesti Hirlap 1907. 141. sz.