bölcseleti doktor, a kir. József műegyetem tanára, szül. 1883. okt. 26. Trencsénben. Középiskolai tanulmányait Fiuméban elvégezvén, 1900. felvétetett a br. Eötvös József kollégiumba. Egyetemi tanulmányai alatt két ízben nyert pályadíjat tudományos dolgozataival. 1904. doktorátust tett s tanári gyakorlati éve után tanári oklevelet nyert. 1905. a selmeczbányai bányászati és erdészeti főiskola erdészeti chemiai tanszékénél tanársegéd, majd 1906. adjunctus lett. Hogy az organikus chemiában tovább képezze magát, állami segélylyel két és fél évre Berlinbe ment, hol a nagyhirű Fischer Emil tanítványa lett; ki másfél év mulva munkatársul hívta magánlaboratoriumába. Abderhalden, a biochemia kiváló képviselője, dolgozótársnak kérte fel Biochemisches Hand-lexikonához s Handbuch der b. Arbeitsmethoden cz. munkája megírásához. 1910. visszatért Selmeczbányára folytatni működését s időközben elnyerte az Orsz. Erdészeti Egyesület és a Vegyészeti Lapok pályadíjait. 1912. a budapesti tudományegyetemen magántanárrá habilitálták; 1913. kinevezték a József Műegyetem újonnan szervezett organikus chemiai tanszékére.
Czikkei és tanulmányai a Berichte der Deutschen Chem. Gesellschaft, a Zeitschrift für physiol. Chemie, a Jahresbericht über Gärungschemie und Gärungsorganismen s a Zentralblatt für Physiologie-ban (melyeknek rendes referensük), a Vegyészeti Lapokban, Erdészeti Lapokban s az Urániában jelentek meg. A Biochemisches Handlexikon köteteiben a következő czikkei vannak: Stärke, Dextrine, Inulne, Cellulosen, Stickstoffhaltige Kohlenhydrate, Alanin, Leucin, Schwefelhaltige Aminosäuren, Histidin, Prolin, Oxyprolin, Indol und Indolabkömmlinge, Kohlenhydrate. A Handbuch der bíochem. Arbeismethoden-ban (1912-1913); Darstellung und Nachweis der Glukoside. Darstellung, Gewinnung, Nachweis u. Bestimmung der höheren Kohlenhydrate)
Munkái:
1. Vizes oldatok felületi feszültségéről (doktori értekezés). Bpest, 1904.
2. Vizes oldatok felületi feszültségéről. Bpest, 1907. (Kny. a Math. és Term. Értesítőből, a M. Chemiai folyóiratból s az Annalen der Physik-ből.)
3. A kaliumpermanganat hatása a czellulózéra. Bpest, 1907: (Kny. a Math. és Term. Ért.-böl.)
4. Erdei fák leveleinek nitrogén tartalmáról. Bpest. 1908, (Kny. u. onnan.)
5. Verhalten der Cellobiose u. ihres Osons gegen einige Enzyme (Fischer Emillel együtt). Berlin, 1909-10. (Kny. a Liebig's Annalenból. Magyarul a M. Ch. folyóiratban 1909.)
6. Synthese der inaktiven α,δ-Diamino valleriansäure und des Prolnis (Fischer Emillel együtt). Bpest, 1909. (Kny. a Berichte der deutschen Chemischen Gesellschaft-ból. Magyarul M. Chem. Folyóirat. 1909.).
7. Fából készített czukor és alkohol. Bpest, 1910.
8. Synthese der beiden optisch aktiven Proline. Bpest, 1910. (Fischerrel együtt), (Kny. a Berichte der deutschen Chemischen Gesellschaft-ból. Magyarul M. Chem. Folyóirat 1911.)
9. Neue Synthese von Amino-oxysäuren u. von Piperidon-Derivaten (Fischerrel együtt). Bpest, 1910. (Kny. a Berichte der deutschen Chemischen Gesellschaft-ból).
10. Übers-Amino α-guanido-capronsäure (Fischerrel együtt). Bpest, 1910. (Kny. a Berichte der deutschen Chemischen Gesellschaft-ból).
11. Nachhang u. ezen tanulmányhoz (Bpest).
12. Einige Derivate der Cellobiose (Fischerrel együtt). Bpest, 1911. (Kny. a Berichte der deutschen Chemischen Gesellschaft-ból).
13. Studien über die Polysaccharide spaltenden Fermente in Pilzpressaften (Pringsheim Hans-szal együtt). Bpest, 1909. (Kny. a Zeitschrift für physiologische Chemieből.)
14. Az ureáz ipari alkalmazását czélozó kísérletek. Budapest, 1912. (Kny. a Vegyészeti Lapokból. Németül a Z. für angewandte Chemie-ben. 1912.)
15. Über die Verbreitung der Urease bei höheren Pflanzen. Berlin, 1912. (Kny. a Z. für physiol. Chemie-ből.)
16. Beiträge zur chemischen Zusammensetzung der Korksubstanz. Berlin, 1913. (Kny. a Z. für phyxiol. Chemie-ből. Magyarul az Erdészeti Kísérletekben, 1913.)
17. Beiträge zur partiellen Hydrolyse der Cellulose. Berlin, 1913. (Kny. a Z. für Phyziol Chemie-ből. Magyarul Erdészeti Kisérletek, 1913.)
18. Uber die Gentiobiose. Berlin, 1913. (Kny. a Z. für Phyziol Chemie-ből.).
19. Verhalten des Emulsins in Gegenwart von Pyridin. Berlin, 1913. (Kny. a Z. für Phyziol Chemie-ből).
Vegyészeti Lapok 1911-13. évfolyamai: A Nemzeti múzeum példányai. Önéletrajzi adatok.