hírlapíró és szépirodalmi író. Zboray Béla ügyvéd fia; hosszabb ideig a Magyarország főmunkatársa volt; politikai és társadalmi czikkeken kívül, főleg elbeszéléseket írt és néhány regényt. Legnagyobb sikere Micz báró cz. vígjátékának volt, a melyet a Vígszínház adott elő. Ugyanott került színre Lia cz. egy felvonásos darabja. is míg a Semlegesek cz. színművét a Nemzeti Színházban 1908. április 12. adták elő. Közvetlen halála előtt fejezte be egy új színdarabját, a mely Aranyhal czímmel fog színre kerülni. Néhány hónapig a Fiumei Estilapnak szerkesztője volt s onnét körülbelöl 1908. szept. közepén került vissza Budapestre, hol szívbaj támadta meg. Meghalt 1908. okt. 11. 40 éves korában.
Munkái:
1. A realisták. Törvény ellen. (Kél elbeszélés.) Bpest, 1904. (Ism. Az Élet 9. sz., Vas. Ujság 48. sz.)
2. Aranyrozsda. Regény. Bpest, 1899.
3. Ő fensége Sándor Fridolin főherczeg. Bpest. (1902.).
4. Olthatatlan szomjúság. Bpest, 1903.
5. Takarodó, dr. 4 felv. Írta Beyerlein Ferencz Ádám. Ford. (Első előadása a Vígszínházban 1904. márcz. 8.) Bpest, (1904.).
6. Fenséges házasélet. Regény. Bpest, 1905.
7. Az álmok hőse és egyéb elbeszélések. Bpest, 1907.
8. Szeréna herczegnő. Bpest, 1908 (Mozgó Könyvtár VIII.)
9. Utolsó könyv. Kiadják barátai. Bpest, 1908. (Elbeszélések.)
Kéziratban maradt egy regénye, két színmű és egy operette libretto.
Fővárosi Lapok 1898. 75. szám arczk.
M. Könyvészet 1903. 1906., 1908.
Petrik, M. Könyvészet 1886-1900.
Pesti Hirlap 1908. 245., 250. sz .
M. Állam 1908. 204. sz. és m. n. múzeumi könyvtár példányairól.