Szatmárvármegye perceptora és a gróf Károlyi-család nagykárolyi nyomdájának censora, vasvármegyei származású, a ki 43 évet töltött közszolgálatban s mint Szatmár vármegye törvényszékének assessora életének 77-dik esztendejében 1789. ápr. 9. halt meg.
Munkája: Vetsei P. István Magyar Geografiája . . . mely még 1741-ben Pétsen irattatott volt. Most pedig számtalan hibáról megjobbíttatván megbővíttetett, sőt Zanathi Jósef ur... jegyzésével megékesíttetve, kibocsáttatott Nagy-Károlyban, 1757. (Z. J. betűkkel megjelölve, itt-ott egy-két historiai adattal is megbővítette.)
A mint az Eble Gábor által közölt Z.-nek gróf Károlyi Antalhoz írt leveléből kitűnik, volt még egy 1782-ben fordított munkája, melyet kiadásra ajánl; de nyomtatásban nem jelent meg. Czíme: «Az üdvösséget szerető léleknek számadása, vagy is az esztendőnek minden napjaira különösen kirendelt Elmélkedések,» Avrillon franczia művéből fordítva. (A nagy-károlyi kegyes tanítórend társházának könyvtárában.)
Horányi, Memoria III. 580. l.
Eble Gábor, Egy M. Nyomda a XVIII. században. Bpest, 189l. 35-37. I.
lrodalomtörténeti Közlemények 1891. 48.. 49. l.