kereskedelmi akadémiai tanár, szül. 1841. deczember 6. Gigén (Somogym.); az algymnasiumot Nagy-Kanizsán végezte; azután a pécsi tanítónőképzőbe ment, hol a kétévi tanfolyamot bevégezte; ezután mint tanító Alsó-Lendván, Keszthelyen és Veszprémben működött. 1865. Pesten a műegyetemen folytatta tanulmányait; a franczia s angol nyelvből, a kereskedelmi s forgalmi életre vonatkozó tantárgyakból vizsgálatot tett. 1868. Nagy-Váradon kereskedelmi iskolát nyitott, mely három évig állott igazgatása alatt. 1871-ben az ottani kereskedelmi testület által felállított reálkereskedelmi iskolához hivatott meg tanárnak, hol a gyakorlati szám- és könyvviteltant adta elő. 1874. a debreczeni kereskedelmi iskolában folytatta tanári pályáját. Herczl családi nevét 1879-ben változtatta Zalaira.
Czikkei a debreczeni kereskedelmi iskola Értesítőjében (1876. Járadék és Életbiztosítás, 1877. Folyószámlák).
Munkái:
1. A régi és új mértékek arányszámai. Hivatalos adatok nyomán. Debreczen, 1875.
2. A régi és új mértékek arányszámai kereskedők, gyárosok, iparosok sat. számára. Debreczen, 1875.
3 Forgalmi számtan. Debreczen, 1877-1878 Tíz füzet. (2. teljesen átdolgozott kiadás. Debreczen. 1892.).
4. Családi háztartás könyvvezetése. Magyar hölgyek használatára. Debreczen, 1880.
5. Forgalmi mértan keresk. polg. és gazd. tanintézetek használatára. Debreczen, 1880.
6. Gyakorlati könyvvitel kereskedők és kereskedelmi iskolák használatára. Debreczen, 1890.
7. Gondolatok. Debreczen, 1893. I. kötet.
8. Pénz és hitel. Debreczen, 1898.
Petrik Könyvészete és M. Könyvészet 1886-1900.
Kiszlingstein Könyvészete.
Századunk névváltoztatásai 251. l.
Debreczeni Ellenőr 1896. 298. sz.
Schack, Kereskedelmi iskoláink 36. l. és önéletrajzi adatok és a m. n. múzeumi könyvtár példányairól.