csángó költő; szegény földmívelő szülők fia, szül. 1832. Zajzonban (Brassóm.), kik családi nevüket a török háborúk alatt, midőn egyik ősük török rabságba esett, nyerték. Atyja fiából tudóst akarván nevelni, már hat éves korában a brassói iskolába vitte, hol mint szolgadiák végezte a gymnasiumot és kitünő eredménynyel tette le az érettségi vizsgát. Körösi Csoma Sándor nyomdokaiba akart lépni; azért a török nyelv tanulása végett feljött Pestre és Repiczky szolgálatába lépett; azonban midőn az nagybeteg lett, Z. Bécsbe ment, hol b. Reden a statisztikus író vette pártfogásába, kinek irodájában négy évig dolgozott. Ennek tanácsára visszament Brassóba, hogy biztos kenyérkeresetet, hivatalt szerezzen. Ez azonban nem sikerülvén, visszajött Pestre, hol a Hölgyfutárnál és a Családi Körnél nyert némi alkalmazást. Azonban az ifjúsági mozgalomba keveredett és a villafrancai békekötés (1859.) után egy ifjúsági gyűlésről a Táncsics Mihály proklamatiójával ment haza, hol katonák elfogták 1860. és fogságba vitték; febr.-tól szeptemberig volt fogoly; ezen idő alatt írta a «Börtön dalok»-at. Midőn kiszabadult, súlyos beteg lett; szegénysége miatt nem gyógyíthatta magát rendesen, hanem nyugtalan természete miatt ide-oda vándorolt, hol Nagyváradon, hol Erdélyben Brassóban, majd elvétve Pesten is tartózkodott és embertársai segélyezéséből élt. Meghalt 1862. máj. 15. Brassóban, hol az evang. temetőben van eltemetve.
Szülőházára Zajzonban emléktáblát helyeztek, melyet 1887. szept. 14. lepleztek le ünnepélyesen.
Költeményeket írt a Divatcsarnokba (1855.), a M. Néplapba (1857.), a Hölgyfutárba (1859-1861.); czikkei a M. Sajtóban (1856. 267. sz. dr. Wurzbach életrajzi szótára), a Családi körben (1861. Vándorlevelek; Háromszék; Csángó lakodalom, A Feketehalmi dalidó, Szent Gergely ünnepe Hétfaluban), a Hölgyfutárban (1861. Három utikép Erdélyből); a Brassóban (1887. Három levél Bunna Sándorhoz); a Vasárnapi Ujságnak is munkatársa volt.
Munkái:
1. A magyarok kürtje. Irta Zajzoni. Bécs, 1857. (Versek.)
2. Kordalok. Irta Zajzoni. Bécs, 1859. (3. bőv. kiadás. Pest, 1860. Nyom. Bécsben.)
3. Börtön dalok. Pest, 1861.
Vasárnapi Ujság 1861. 22. sz., 1887. 42. sz.
Családi Kör 1862. 22., 23. sz. köny. arczk.
Hölgyfutár 1862. 62. sz. (Nekr.)
Magyarország és a Nagyvilág 1876. 44. sz. arczk, és síremléke rajz. és Por és hamu (Porzó) Bp. 1892.
Pesti Napló 1883. 83. (ifj. Ábrányi K.)
Petrik Bibliogr. és Könyvészete.
Brassó 1887. 104-113. sz, (Végh Mátyás.)