a magyar. kir. hétszemélyes tábla közbirája, a magyar Akadémia és a Kisfaludy-társaság rendes tagja, Stettner György katona, utóbb falusi gazda és Soós Zsófia vagyonos köz-nemes szülők fia, szül. 1799. júl. 3. Dukán (Vasm.) Atyja 1805-ben elhalván, a hat éves árvát, öl testvérével együtt, édesanyja gondjaira hagyta. Tanulmányait 1807-től a német nyelv kedvéért Kőszegen, 1809-töl pedig a pápai ref. főiskolában, végre a győri kir. akadémiában folytatta s végezte, hol a jogtudományi leczkeéveket 1817. s 1818-kitűnö sikerrel végezvén, 1821, jún. 26. Pesten nyert ügyvédi oklevelet. Ugyanekkor elvesztvén édesanyját és a szülői örökség csekély értéken testvéreivel megosztozván, egy pár évig Dukán élt ügyeinek rendezésével és tudományos előkészületekkel foglalkozva. 1824 őszén Pestre tette át lakását, s Fáy András, Kisfaludy Károly és kedves Vörösmartyja társaságában kellemes és tanulságos órákat töltött. Előbb Tököly György, majd a Bohus-család fogadta uradalmi ügyészének és így 1825. Blumenthalon (Temesm.), okt.- töl pedig Világoson lakott. 1826. ügyészi hivataláról lemondva, január elején elhagyta Világost és márcz. Budára, majd Pestre tette át rendes lakását s jún. 18. Csepen (Komárommegye) nőül vette Thaly István leányát. 1832-ig Pesten lakott s ügyvédi gyakorlata mellett munkás és rendes tagja volt az írói körnek és részt vett a Conversations-Lexikon-pörben. «Egy szó Döbrenteyhez. Pest, 1830.» cz. röpiratával. Kazinczy Ferenczczel már pápai tanuló kora óta barátságos és tanulságos levelezésben állott. A magy. tudom. Akadémia 1831. febr. 17. levelező taggá (1832. szept. l. rendessé) választotta, hol székét a «Kiskorúságban tett káros szerződések visszahúzásának eseteiről»·cz. értekezésével foglalta el. Már ekkor és később 1850 után, Zsoldos Ignáczczal együtt, nagyszámú helyesen alkotott közhasználatba ment törvénytudományi műszóval gazdagította nyelvünk kincstárát. 1832-ben a pápai ref. kollegiumhoz a jogtudomány rendes tanárává választották, hol 16 évig működött. 1836. nov. 12. kilencz társával egyik alapítója volt a Kisfaludy-Társaságnak. Munkálkodásaikban azonban nagyobb körű elfoglaltsága miatt csak kevés részt vehetett. 1848-ban Stettner családi nevét Zádorra változtatta és Deák Ferencz igazságügyi min., régi bizalmas barátja, kinevezte a váltófeltörvényszék birájává. Windischgrätz bevonulása után megmaradt törvényes birói székében és működött a cs. kir. csapatoknak 1849. ápr. 24. történt visszavonulásáig. Ezután Kossuth a törvényes biróságokat feloszlatta, a birák közül azonban többet újra kinevezett, Zádort is, s őket újra megeskette. E miatt a világosi katastropha után a császári hadi törvényszék birói állása elvesztésére ítélte. Ez időben Z., kinek csekély öröksége régen elfogyott, családjával együtt nagy szükséget szenvedett. Jó barátai, rokonai segélyezték. Ekkor munka és hivatal után nézett. Debreczenben nem kapott tanári alkalmazást. Ezen helyzetben találta a felség kegyelme, melynek folytán 1851-ben birói hivatalába visszahelyeztetett és Sopronba törvényszéki biróvá kineveztetett. A birodalmi igazságügyi miniszterium megbizásából a jogi műszavak és codexek magyarítása körül működött; 1855. pedig a bécsi legfőbb és semmítő törvényszéknél előbb kisegitő, majd csakhamar valóságos tanácsossá neveztetett, s végre 1861-ben a kir. Curia visszaállítása után ennek közbirája lett, s mint ilyen az országbirói értekezlet munkálkodásaiban s 1865-ben az ezen legfőbb törvényszéknél működött törvényhozási küldöttségben ís tevékeny részt vett. Meghalt 1866. aug. 17. a budai császárfürdőben. A m. tudom. Akadémiában 1868. decz. 14. Tóth Lőrincz tartott fölötte emlékbeszédett.
Fenyéry Gyula néven jelentett meg apróbb dolgozatai 1824-34-ig az akkori folyóiratokban, nevezetesen az Aspasiában (1824.), Hebeben (1825.), Aurorában (1825), könyvbirálat az 1827. Auroráról a Tud. Gyűjt.-ben (1827.); Messze keresett közel talált, Aladár (Aurora 1828.), Az angol és német poesisról, Shakespeareről s a Hamletnek 1603. kiadásáról. (Tud. Gyűjt. 1828.) Tiflisi nyilvános fürdők és könyvismertetések (Tud. Gyűjt. 1829.), a Muzarionban (IV. 1829. Az Élet és Literatura irányáról); a Tud. Gyűjteményben (1830. 1832. könyvismertetés és czikkek); a Kritikai Lapokban (1831. Birálat); a Felső-magyarországí Minervában (apróbb közlemények); a Tudománytárban (1834. Az 1571-ki magyar nyomtatott Kalendáriom ismertetése); a Jelenkorban (1835. 2. sz. A pápai ref. collegium pénzérem-gyűjteménye); értekezések a M. tud. társaság Évkönyveiben és az Athenaeumban. Kazinczyhoz 1823-tól írott 32 levelét Váczy János adta ki «Kazinczy Ferencz levelezése» 18-21 kötetekben. (Írói életére jellemzők Vörösmartyval váltott levelei.)
Munkái:
1. Handbuch der ungarischen Poesie... In Verbindung mit Julius Fenyéry herausgegeben von Franz Toldy. Pesth und Wien, 1828. Két kötet.
2. Egy szó Döbrenteyről. Fenyéry Gyulától. Hely n., 1830.
3. Magyar szótár gyökérrenddel és deákozattal. Készítette Kresznerics Ferencz. Kiadták a magyar nyelv és a szerző néhány barátjai. Fenyéry Gyula felügyelete alatt, Buda, 1831-32. Két kötet.
4. Váltójog. Sáfár Imre szerint (latinból) fordította s világosító jegyzetekkel bővítve és Magyarországra alkalmazva kiadta Stettner György. Pest, 1832.
A következő törvénykezési munkálatok magyarja, az ausztr. cs. igazságügyi miniszterium megbízásából az ő tolla alól került ki:
5. Büntetőtörvény a bűntettek, vétségek és kihágások iránt.
6. Utasítás az árva és gondnoksági ügyek ellátása iránt. Ford. Pest, 1852.
7. Ideiglenes polgári perrendtartás Erdélyország számára.
8. Ideiglenes rendszabály Erdélyország számára, a biróságnak polgári jogügyekbeni hatásköre és illetősége iránt.
9. Ideiglenes ügyvédi rendtartás Erdélyország számára.
10. Ideiglenes utasítás a birói hatóságok belszerkezete és ügyrendtartása iránt Erdélyország számára.
11. Ausztriai általános polgári törvénykönyv. Egy korábbi fordítás nyomán újból átdolgozva.
12. Zádor György levelezése Kazinczy Ferenczczel 1823-1831. Közli Zádor Gyula. Bpest, 1883. (Zádor György emlékezete I. Ebben hatvan levél: Fenyérytől 25 levél, a többi Kazinczyé.)
Az Ezeregyéjszaka több füzetét (3-14. füzet? 1830-1833.) fordította (Névtelenül).
Kéziratban: Az országtudományok rajzolatja; Jogtudományi s politikai német-magyar idiotikon. A m. tud. Akadémia egyik termében az Orlai Petrics Soma által festett «Kazinczy találkozása Kisfaludy Károlylyal» cz. festményen barátai körében az ő arczképe is látható.
Jelenkor 1832. 1., 50., 54. sz.
Kisfaludy-Társaság Évlapjai I. (1836.) sat. köt. Uj Folyam is.
M. Tudóstársaság Névkönyve 1839. 144. 1841. II. 60. l.
Újabbkori Ismeretek Tára VI. 600. l.
Ferenczy és Danielik. Magyar Irók I. 523. l .
M. Akadémia Almanachja 1861. l.
1886: Vasárnapi Ujság 34. sz. arczk. Magyarország és a Nagyvilág 35. sz. arczk., Pesti Napló 189. sz., Fővárosi Lapok 189. sz., Hon 190. sz.
Tóth Lőrincz, Zádor György emlékezete. Bpest, 1869 (Értekezések a Törv. tud. oszt. köréből IX. sz.)
Jogtudományi Szemle 1869. 20. l.
Zádor Gyula, Zádor György emlékezete I. Levelezése Kazinczyval. Bpest, 1886.
Kiszlingstein Könyvészete.
Petrik Bibliogr.
Kiss Ernő, a pápai föiskola története. Pápa, 1896. 336. l.
Pallas Nagy Lexikona XVI. 1100. l.
Magyarország vármegyéi. Vas vármegye. Bpest, 1898. 336. l.
Irodalomtörténeti Közlemények 1901. sat. évf.