jog- és bölcseleti doktor, csillagász, a m. tudom. Akadémia külföldi level. tagja, előbbinek testvéröcscse, szül. 1754. jún. 4. (mások szerint 13. vagy 16.) Pozsonyban; mathemathikai tanulmányokat folytatott; majd a bécsi cs. katonai akadémiában nevelték és a császári hadseregbe lépett; hol csakhamar tiszti rangra emelték. Miután Liesganig mérnök mellett felméréseket tett, a csillagászatra adta magát, melyben további képzést Londonban nyert. 1786. miután az osztrák szolgálatból kilépett, Ernő szász-góthai herczeg vette maga mellé ezredesnek, a herczeg halála után pedig a megözvegyült főherczegnő mellett főudvarmesteri hivatalt viselt; egyszersmind 1787-től a Seebergen (Gotha mellett) általa alapított csillagvizsgáló igazgatója volt. Ezen idő alatt a főherczegnő kíséretében élt külföldön, sokat utazott, nagyobbrészt Olaszországban, főleg Párisban, hol 1832. szept. 3. meghalt. A m tudom. Akadémia 1832. márcz. 10. választotta külföldi levelező tagjai sorába.
Sok csillagászati munkát írt, ezek mind külföldön németül és francziául jelentek meg és felsorolvák Győrynél, Wurzbachnál, Szinnyeinél, Petriknél és Pallas Nagy Lexikonában.
M. Tud. Társ. Névkönyv 1833. 45. l.
M. Tud. Társ. Évkönyv III. I. oszt. 1834-36. 210. l. (Győri Sándor.)
Természettudom. Közlöny 1871. 491. l.
Szinnyei Könyvészete.
Petrik Bibliogr.
Wurzbach, Biogr. Lexikon 60. k. 70. l.
Pallas Nagy Lexikona XVI. 1099. l.
Magyarország Vármegyéi. Pozsonymegye. Bpest, 1905. 471. l. és Ferenczy János Napi jegyzései (kézirat a M. N. Múzeum levéltárában. 1805. jún. 17.)