bölcseleti doktor, egyetemi tanár; szül. 1773 jún. 29-én Károlyvárosban (Horvátország); innét atyjának, ki tanácsbeli és város birája volt, szerfelett szigorú bánásmódja miatt a szülei házat gyenge ifjúságában elhagyva, Olaszországba ment, hol családi segély nélkül a páduai egyetemen tanult. Volta és Spallanzani tanítványa volt és a mathematikai tanulmányokból a vizsgálatokat letevén, Magyarországba tért; tudománya és műveltsége feltünvén (beszélt és írt több mint tíz nyelven), galánthai gróf Eszterházy Mihály titkárának fogadta és pártfogásával 1797. az eszéki gymnasiumban tanár, 1803 körül a kassai jogakadémián a mathematika tanára lett; 1818. a pesti egyetemen a felsőbb mennyiségtan rendkívüli, 1832. aug. 20. rendes tanárának neveztetett ki s itt 1848-ig működött; több ízben volt dékán és az egyetemi rektori méltóságot is viselte. József főherczeg nádor különös kegyére méltatta, csaknem mindennapos vendég volt a házánál és többször, különösen iskola ügyekben tanácsát is kikérte. Meghalt 1859. ápr. 18. Budán.
Munkái:
1. Positiones ex mathesi pura, ex institutionibus... Cassoviae, 1803.
2. Positiones ex mathesi pura. Cassoviae, 1806.
3. Positiones ex algebra. Cassoviae, 1807. és 1808. Két füzet.
4. Positiones ex mathesi applicata. Cassoviae, 1808.
5. Positiones ex geometria. Cassoviae, 1808.
6. Introductio in theoriam motus. Cassoviae. 1809.
7. Elementa geometriae purae. Cassoviae, 1811. Két tábla rajzzal.
8. Elementa trigonometriae utriusque. Cassoviae, 1811. Egy tábla rajzzal.
9. Introductio in mathesim puram. Pestini, 1830., 1832. Öt tábla rajzzal. (2. kiadás. Buda, 1838.)
M. Kurir 1832. II. 19. sz.
Fejér, Historia Academiae 139., 172. l.
Természettudományi Közlöny 1871. 497. l.
Szinnyei Könyvészete.
Pauler Tivadar, A budapesti egyetem története. Bpest, 1880. 371., 404. l. és Dr Bene Rudolf jegyzetei.