jogi doktor, hirlapíró és volt országgyűlési képviselő, szül. 1849. Segesvárt; tanulmányait otthon és Nagy-Szebenben, Bécsben és Németországban végezte. Bécsben jogi doktori oklevelet nyert. 1871. a bécsi Neue Freue Presse szerkesztőségébe lépett és itt működött az 1873. év végéig, midőn a Siebenbürgisch-Deutsches Tageblatt szerkesztőjéül hivatott meg. E lapot, mely a szász párt közlönye, 1885. deczember 31-ig szerkesztette, a midőn a nagyszebeni takarékpénztár igazgatójául választotta. Szebenmegye és Nagy-Szeben város közügyeinek és társadalmi életének egyik fő szereplője. A szászok legutóbbi jubiláris ünnepélyének egyik főrendezője volt. 1881. Szeben város I. kerülete képviselőjévé választotta s az maradt 1887-ig. Ezután különösen a Nagy-Szeben körüli vasutak létesítése ügyében működött. 1895-96. a városnak vízvezetékkel és villanyvilágítással való ellátásával volt elfoglalva. Ezért a város ipar-egyesülete tiszteleti tagjának, 1893. az ev. hitközség pedig gondnokának választotta.
Irodalmi működéséből említendő a szász városokról és háztartásukról, a házi iparról és gazdasági kérdésről írt több száz czikke, melyeket még tanuló korában kezdett írni a bécsi, berlini, augsburgi és müncheni hirlapokba, de legtöbbet az erdélyi helyi lapokba.
Munkái:
1. Die Fälle des §. 199. des österreichischen Strafgesetzbuches von 1852. und die entsprechenden Bestimmungen des neuen Strafgesetzentwurfes von 1874. Wien
2. Die direkten Staatssteuern in sächsischen Städten... Hermannstadt, 1881.
3. Handfertigkeitsunterricht und Hausindustrie. Hermannstadt, 1884.
4. Az Olthajózás és annak fontossága Magyarország és Romániára nézve. Hermannstadt, 1893.
5. Emlékirat ipar- és kereskedelmi vállalatoknak Magyarország erdélyi részeiben való alapításáról. Hermannstadt, 1899.
6. Az Olthajózás. Hermannstadt, 1904.
Többi munkáit felsorolja Schuller.
Trausch-Schuller Schriftsteller-Lexikon IV. 506., 557. l.
Halász Sándor, Országgyűlési Almanach. Bpest, 1886. 200. l.
Wurzbach, Biogr. Lexikon LVII. 297. l.
Petrik, M. Könyvészet 1886-1900.