Kezdőlap

Wolff János,

bölcseleti doktor, főgymnasiumi igazgató, szül. 1865. nov. 8. Nagy-Szinken (Nagy-Küküllőm.); miután 1878-84. a segesvári főgymnasiumot látogatta, 1884 őszén a jenai egyetemre ment, hol főleg a német nyelvre és irodalomra fordította figyelmét. A következő években a kolozsvári, strassburgi és a berlini egyetemeket látogatta, szaktárgyának és a theologiának szentelvén idejét. 1888 nyarán visszatérve hazájába, hol a gymnasiumban a próbatanítási évének eltelte után 1889. a németből és latinból tanári vizsgát tett és szept. mint akadémiai tanítót a segesvári felsőbb elemi iskolánál alkalmazták; 1890. febr. állását a segesvári ev. seminarium tanítói állásával cserélte fel, hol később a főgymnasium tanára lett. Jelenleg a segesvári ev. főgymnasium igazgatója.

Politikai, nyelvészeti és irodalmi czikkeket írt a Siebenb. D. Tageblattba, a Kronstädter Zeitungba és a Berliner Blätterbe.

Munkái:

1. Der Purismus in der deutschen Literatur des 17. Jahrhunderts. Strassburg, 1888. (Doktori értekezés.)

2. Zur Geschichte der deutschen Schriftsprache in Siebenbürgen mit besonderer Berücksichtigung Schässburgs. Schässburg, 1891. (Különny. a Segesvárt ünneplő szász egyesület Emlékkönyvéből.)

3. Unsere politische Lage. Vortrag... Kronstadt, 1894.

4. Johannes Lebel, ein siebenbürgischer Humanist, Schässburg, 1894. (Különny. a főgymnasium programmjából.)

5. Deutsches Lesebuch für Mittelschulen. II-IV. Theil. Hermannstadt, 1895., 1896., 1902.

6. Unser Internat. Hermannstadt, 1898. (Különny. a Kirchl. Blätterből.)

7. Goethe und das deutsche Volksthum. Hely n. (1900.)

8. Denkrede auf Schiller. Hermannstadt, 1905. (Különny. a Kirchl. Blätterből.)

9. Die Gustav-Adolf Gemeinden des Schässburger Kirchenbezirks (Felsendorf, Kreisch, Melmkrog, Peschendorf). Vortrag. Hermannstadt, 1905.

10. Unsere Landeskirche. Vortrag am 21. Febr. 1907. Hely n.

11. Schule und Haus. Rede... in Schässburg. Hermannstadt, 1908. (Különny. a Siebenb. D. Tageblattból)

12. Josef Andreas Zimmermann. Rede. Schässburg, 1910.

Trausch-Schuller, Schriftsteller-Lexikon IV. 513. l. és a m. n. múzeumi könyvtár példányairól.