bölcseleti doktor, középiskolai tanár, szül. 1856. júl. 9. Brassóban, hol atyja cs. pénzügyi hivatalnok volt. Miután a brassói Honter-gymnasiumban tanulását bevégezte, 1876. a kolozsvári egyetemre ment, hol előszeretettel tanulta a német nyelvet, irodalmat és a bölcseletet. Miután atyja halála saját életfenntartására kényszerítene, magán-tanítással kereste kenyerét és a tanári pályára készült. 1879. bölcseleti doktorrá avatták. Az ezutáni éveket mint nevelő és magántanító Magyarország és Erdély különböző részein töltötte, míg 1884-ben Rozsnyón (Brassóm.) kapott gymnasiumi tanári állást. Tagja volt az angol néprajzi társaságnak. Ekkor különösen a czigányok nyelvének és néprajzának tanulmányozása vonzotta. Időközben azonban mélyebben belemerült ezen tanulmányaiba, úgy hogy ide-oda vándorolt a czigányokkal, azok társaságában elzüllött; végre 1897-től elborult elmével élt nagy szegénységben a Jegenye fürdőben és nejénél Bethlen-Szent-Miklóson, kinek ott tanítónői állása volt és u. ott 1907 elején meghalt.
Czikkei a következő folyóiratokban és hirlapokban: Egyetemes Philologiai Közlöny (1881. Az alliteratio elméletéhez, 1883. Attila három ó-germán eposzban, 1884. Az erdélyi czigány népdalköltészet ismertetése, Petőfi, Reszket a bokor ó-izland nyelven. az «Elveszett paradicsom» költője és a sajtószabadság, Czigányból átvett erdélyi szász szavak, Erdélyi czigány közmondások, Erdélyi czigánymonda, a világ teremtéséről, Erdélyi czigány népdalok, 1885. Erdélyi czigány népdalok, Petőfi: Még alig volt reggel...» ó-izlandi nyelven, 1886. Magyar eredetű szók az erdélyi szászok nyelvében, 1888. Petőfi ó-izlandi nyelven: «Boldogtalan voltam...» Vasárnapi Ujság (1886. Erdélyi sátoros czigányok lakodalmi szokásai, Az erdélyi sátoros czigányok keresztelési és temetkezési szokásai, 1887. Az erdélyi czigányok husvéti és pünpösdi szokásai, 1889. Karácsonyi és újévi szokásai); Ung. Revue (1886. Vier Zigeuner-Märchen der transsilvanischen Zigeuner); Budapesti Szemle (1887. Erdélyi szász népdalok); Nemzet (1887. 103. sz. Egy mongol mese Erdélyben); Ország-Világ (1887. Az egértorony Erdélyben); Zeitschrift d. morg. Gesellschaft (1887. Märchen des Siddi-Kür in Siebenbürgen, Volkslieder der transsilvanischen Zigeuner); Zeitschrift für vergl. Literaturgeschichte (1889. Lieder, Reime und Spiele der siebenbürg. und südung. Zigeuner, 1890. Drei Lieder der siebenbürgischen Zigeuner aus den Kurutzenzeiten, Kinderspiele der siebenb. und südung. Zeltzigeuner, 1895. Tschuvaschiches zur vergleichenden Volkspoesie, 1896. Türkische Volksmärchen aus Anatolien); Zeitschrift für Volkskunde (1890. Märchen der Siebenbürger Armenier); Ethnol. Mittheilungen (1887. Zauber- und Besprechungsformeln der transsilvanischen und südungarischen Zigeuner, Ueber den Zauber mit menschlichen Körpertheilen bei den transsilva. Zigeunern, 1891. Wesen und Wirkungskreis der Zigeuner-Frauen bei den siebenbürgischen Zigeunern, 1893. Vehmgerichte bei den bosnischen und bulgarischen Wanderzigeunern, Seelenloskauf bei den mohamedanischen Zigeunern der Balkanländer); Neue Beiträge zur Volkskunde der Siebenbürger Sachsen, (1895. Die Haarschur bei den mohamedanischen Zigeunern in den Balkanländen); Journal of the Gypsy Lore Soc. (1889. I. A transsylvanian gypsy ballad., 1891. The witches of the gypsies); Magazin f. d. Literatur d. In- u. Auslandes (1889. Todtenklage in der Volksdichtung der siebenb. und südungarischen Zeltzigeuner); Kalotaszeg (1890. l. sz. Kalotaszegi szerelmi varázslás); Bácska (1890. 99. sz. 1891. 6. 14. Czigány népdalok, ford.); 1891. 8. Elolvad a hó majd, bácsmegyei német népdal); Alföld (1890. 133. sz. és Ethnographia: Szerelmi jóslás és varázslás a czigányoknál); Ethnographia (1891. Czigány tűzre olvasás, Czigány tolvajlási babonák, 1892. Erdélyi szász gyermekjátékok, 1896. A sokácz néphit köréből); Torontál (1899. 294. sz. A karácsonfáról); Am Urquell (1891. II. Volkslieder der Siebenb. Sachsen, 1893. IV. Tod- u. Todtenfetische im Volksglauben der Siebenbürger Sachsen); Globus (1891. 59. k. Amulette und Zauberapparate bei d. ungar. Zigeunern); ); Élet (1891. Egy czigány költőnő: Ranyicsics Gida; 1893. József főherczeg és a hazai néprajz); Hazánk (1894. 15. sz. A bosnyák és bolgár vándorczigányok); Armenia (1892. A bukovinai örmények); Erdély (1892. Az erdélyi sátorosczigányok vándorjelei); Nagyváradi Hirlap (1891. 88., 89. Josló állatok a kalotaszegi néphitben); Erdélyi Múzeum (1894. Fákra aggatott fogadalmi rongyok a magyar néphitben).
Munkái:
1. Hapaxlegomena az Atlamálban. Kolozsvár, 1879.
2. Eine Hildebrand Ballade der transsilvanischen Ziegeuner. Leipzig, 1880.
3. Heideblüten. Volkslieder der transsilvanischen Zigeuner. Leipzig, 1880.
4. Adalék a czigány nyelvészet történelméhez. Kolozsvár, 1881.
5. Die Sprache der transsilvanischen Zigeuner. Grammatik. Wörterbuch. Leipzig, 1884.
6. Az erdélyi czigány népköltészet. Gyűjtötte és ford. Bpest, 1885. (Olcsó Könyvtár 189. Új sorozat 485.)
7. Märchen und Sagen der transsilvanischen Ziegeuner. Gesammelt und aus unedirten Originaltexten übersetzt. Berlin, 1886.
8. Vier Märchen der transsilvanischen Zigeuner. Inedita. Mit gegenüber stehender deutscher Übersetzung und Glossar versehen. Bpest, 1886. (Különny. az Ungar. Revueből.)
9. Zur Volkskalender der transsilvanischen Zigeuner. Hamburg, 1887.
10. Zauber- und Besprechungsformeln der Transsilvanischen Zigeuner. Bpest, 1888. (Publikationen ethnologischer Mittheilungen aus Ungarn II.)
11. Beiträge zum Vampyr Glauben der Serben von L. Thallóczy. Bpest, 1888. (Publikationen III.)
12. Vom wanderischen Zigeunervolke. Bilder aus dem Leben der Siebenbürger Zigeuner. Geschichtliches, Ethnologisches, Syrache und Poesie. Hamburg, 1890.
13. Volksdichtungen der siebenbürgischen and südungarischen Zigeuner. Gesammelt and aus unedirten Originaltexten übersetzt. Wien, 1890.
14. Volkskunde transsilvanischer Zigeuner. Berlin. (Virchow-Holzendorff, Sammlung gemeinverständlicher wissenschaftlicher Vorträge N. Folge II. Serie 12.)
15. Aus dem Leben der Siebenbürger Rumänen. Berlin... (Sammlung wissensch. Vorträge.)
16. Die Székler und Ungarn in Siebenbürgen. Hamburg, 1891. (Virchow u. Wattenbach, Sammlung gemeinwissenschaftlicher Vorträge. N. Folge VII. 157.)
17. Märchen und Sagen der Bukowinaer und Siebenbürger Armenier. Aus eigenen und fremden Sammlungen übersetzt. Hamburg, 1891. (Ism. Liter. Centralblatt 1892. 38. sz., Deutsche Literatur-Zeitung 1992. 27. sz. és Korrespondenzblatt. Hermannstadt, 1893.)
18. Die Székler und Ungarn in Siebenbürgen. Hamburg, 1892.
19. Aus dem inneren Leben der Zigeuner. Ethnologische Mittheilungen. Mit 28 Abbildungen. Berlin, 1892.
20. Aus dem Volksleben der Magyaren. Ethnologische Mittheilungen. München, 1893.
21. Volksglaube und Volksbrauch der Siebenbürger Sachsen. Berlin, 1893. (Beiträge zur Volks- und Völkerkunde I.)
22. A czigányokról. A czigányok történelme, életmódja, néphite, népköltése, zenéje, nyelve és irodalma. Irta József főherczeg W. közreműködésével, térképpel, képtáblákkal és szövegábrákkal. Bpest, 1894. (Különny. a Pallas Nagy Lexikona IV. kötetéből, bővítve a hazai czigányok statisztikájával.)
Kiszlingstein Könyvészete.
Wurzbach, Biogr. Lexikon LVII. 183. l.
Budapesti Hirlap 1907. 48. sz. (Nekr.) és a m. n. múzeumi könyvtár példányairól.