Kezdőlap

Wlád Alajos (zelistyei),

ügyvéd, volt országgyűlési képviselő, Wlád Dániel görög keleti lelkész és Orián Éva fia, szül. 1822. február 24. Vedres-Ábrányban (Biharm.); iskoláit a jogi tanfolyammal együtt Nagyváradon bevégezte, 1845-ben az ügyvédi vizsgát letevén, Torontál megyében Gyülevészen telepedett le, hol mint uradalmi ügyész foglalt állást; innét utóbb Temesvárra, majd 1848. febr. 27. végképen Lugosra (Krassóm.) tette át lakását ügyvédi minőségben. 1848. a nagy-zorlenczi (Krassóm.) kerület által képviselővé választatott és decz. végéig Pesten, 1849. Debreczenben és Szegeden vett részt az országgyűlésen; 1861. Brassó megye főjegyzőjévé választották, majd ismét előbbi választókerülete által képviselőül a pesti országgyűlésre küldetett, hol a mérsékelt szabadelvű párt részén működött és a rumén nemzetiség ügyében tanusított buzgóságáért az erdélyi rumén nőegylet koszorúval tisztelte meg. 1861. decz. 16-tól a krassómegyei törvényszék első elnöke és a bűnfenyítő tanács rendes elnöke volt. Az 1865. országgyűlésen ismét a nevezett választókerület képviselőjének választották. 1867. máj. 9. Krassó megye bizottmánya által egyhangúlag másod alispánná és törvényszéki elnökké választatott. 1867. jún. 26. Ő felsége által régi nemessége további használatában megerősíttetett és czímerének megváltoztatását nyerte. 1869-ben ugyanazon kerület negyedízben is megválasztotta országgyűlési képviselőnek; azonban azon év okt. 22. kir. ítélőtáblai biróvá történt kineveztetésekor a képviselőségről és a megyei alispánságról is lemondott, 1871 és 72-ben pedig a m. kir. kuriánál a legfőbb ítélőszéknél mint kisegítő biró volt alkalmazva. A nemzetiségek testvéries egyesülésére irányzott működésével hazafias érzületét tüntette ki. Meghalt...

Ifjú korától foglalkozott a hazai rumének ügyével, melyet a hirlapi czikkeivel rumén hirlapokban (Concordia, Federatiunea és Gazeta Transilvaniei) és publicistikai dolgozataival is szolgált.

Munkái:

Három országgyűlési beszéde, tartotta 1861. jún. 1., 8. és 11-én. Pest, 1861.

A román nép és ügye; védelmezve a magyar időszaki sajtó terén s az országgyűlési szószéken. Lugos, 1863.

Originea familiei Wlad. Lugos, 1865.

Nagy Iván, Magyarország családai XII. 241-249. l. és Pótkötet 364. l.

Országgyűlési Arczképcsarnok. Pest, 1867. arczk.

Wurzbach, Biogr. Lexikon 57. kötet 181. l. és önéletrajzi adatok.