ev. lelkész, szül. 1826. márczius 18. Beszterczén, a hol tanult is; a theologiát 1844-től 1847-ig Bécsben hallgatta. 1849. ápr. 1. a beszterczei gimnázium tanára és 1862. igazgatója lett. 1863. tagja volt a nagyszebeni országgyűlésnek. 1869. ápr. 25. papnak választották meg Nagy-Disznódra; hol 1887. a nagy-szebeni egyházmegye esperese lett; 1894-től 99-ig püspöki vikárius volt. Meghalt 1901. márcz. 29. Nagy-Disznódon. Teutsch Frigyes tartott fölótte gyászbeszédet, mely nyomtatásban is megjelent.
Munkái:
1. Kurzer Abriss der Geschichte des Bistritzer Gymnasiums. Bistritz, 1852. és 1853. (A beszterczei gymnasium Programmjaiban.)
2. Beiträge zur Reformationsgeschichte des Nösner Gaues. Wien, 1858.
3. Die Stellung von Bistritz im Thronstreite zwischen Ferdinand I. und Johann Zapolya. Bistritz, 1860. (A beszterczei gymnasium Programmjában.)
4. Gutachten der Bistritzer Lehrerconferenz über. die Umgestaltung des Volksschullehrer-Seminars der deutsch-evangelischen Kirche Siebenbürgens, Hermannstadt, 1857. (Különny. a Schul- und Kirchenboteból.)
5. Aus Heltau. Vergangenes und Gegenwärtiges. Gedenkblatt zum 400. Gedächtnisstage der Geburt Dr. Martin Luthers. Hermannstadt, 1883.
6. Festpredigt zur... festlichen Enthüllung des Teutsch-Denkmals. Hermannstadt, 1899.
Többi munkáit és czikkeit fel sorolják Trausch és Schuller.
Szerkesztette a bátyja Wittstock Károly által alapított és szerkesztett Bistritzer Wochenblattot 1867. jan. 22-től 1868. febr. 29-ig, mikor a lap a VI. évfolyammal megszünt.
Trausch-Schuller Schriftsteller-Lexikon III. 502.. IV. 500. l.
Zoványi, Theologiai Ismeretetek Tára III. 404. l.
Kronstädter Zeitung 1901. 74. sz.
Szebenb. Deutsches Tageblatt 1901. 8294. sz.