Weszprémi (családi nevén Csanády) István,
orvosdoktor, szül. 1723. aug. 13. Veszprémben; tanult 1733-tól Pápán, 1739-től 1743 elejéig Sopronban; innét néhány hónapi beszterczebányai időzés után okt. Debreczenben iratkozott be, hol 1741. júl. 2. a felsőosztályba járt és 1751. szept. 15-től 1752. márcz. 17-ig főiskolai senior volt; itt hallgatta orvosi tanulmányait is. Ezután külföldi egyetemekre ment; Zürichben Gesner J-nek volt tanítványa másfél évig; majd a hollandi egyetemeket látogatta; végre Angolországba utazott, hol az oxfordi és cambridgei egyetemeken hallgatta az orvostudományt és búvárkodott a könyvtárakban; Londonban másfél évig tartózkodott; látogatta a kórházakat, a szülészetben a híres Smellietől nyert elméleti és gyakorlati kiképzést. 1756. júl. 15. avatták orvosdoktorrá. Értekezése tudós körökben feltünést keltett. Hazatérvén, 1757. a helytartó-tanács rendeletéből Pozsonyban új szigorlatot tett s azután megkezdte orvosi gyakorlatát Debreczenben. Orvosi ügyességeért Mária Terézia 1767. aranylánczon függő, gyémántokkal kirakott (2000 frt. értékű), a királynő arczképével ellátott nagy aranyéremmel tüntette ki s még azon évben Debreczen városa tiszti orvosává választotta. József császár országos körútja alkalmával 1770. hosszabb magánkihallgatáson fogadta. Meghalt 1799. márcz. 13. Debreczenben.
Munkái:
1. A Magyar-Országi Keresztyén Királyoknak Históriája versekbe foglalva. Bécs, 1752.
2. Programma. Maria Theresia. Sex Anagrammata Deorum elucidationes. Bécs, 1752.
3. Tentamen de inoculanda Peste. Londini, 1755. (Csak két példánya ismeretes: a heidelbergi és a washingtoni könyvtárban. Francziára és angolra is lefordították.)
4. Disputatio inauguralis medica sistens Observationes Medicas. Trojeeti ad Rh., 1756.
5. A Kisded Gyermekeknek nevelésekről való rövid Oktatás, melyben előadatik, miképpen kellessék azokkal bánni születésektől fogva három esztendős korokig. Hozzáadattak a végin az egészségnek fenntartására és a hosszú életnek megnyerésére tartozó szükséges Regulák. Kolozsvár, 1760.
6. Bába-Mesterségre tanító Könyv. Krantz Nep. Jánostól, melyet magyar nyelvre fordított. Debreczen, 1766. 9 rézm. táblával. (A bába mesterségről legelső magyar könyv.)
7. Gazda-ember Könyvecskéje... Angliában írta ezt Wood Edward... Magyarra ford... Szeben, 1768. (Újabb kiadása Pozsonyban, 176. Két rész egy kötetben.)
8. Succincta Medicorum Hungaricae et Transilvaniae Biographia. Excerpta ex adversariis auctoris. Centuria prima. Lipsiae, 1774. Centuria altera, Pars priori et posterior. Wiennae, 1778., 1781. Centuria tertia. Decas I. et II. Tomus IV. Wiennae, 1787. Egy táblázattal és 2 rézm. (Archaeologiai és irodalomtörténeti tekintetben is igen gazdag anyagot nyújt.)
9. Magyar Országi öt különös Elmélkedések. I. A magyar szent koronáról. II. A magyar királyné vizéről. III. A legrégibb magyar grammatikáról (Sylvester János által). IV. Némely magyar királyoknak ritka pénzeikről. V. A magyarországi szőlőtőkében nőtt és nevelkedett aranyról. Pozsony, 1795. Végén: Az öt magyar országi elmélkedéseknek toldalékja, avagy hatodik elmélkedés a magyar országi régi orvosdoktorokról.
10. Pannoniae Luctus... Cracoviae anno MDXLIII. Viennae, 1798. (Elől Járó Beszéd W-től I-XXIV. l. Újabb kiadása: Posonii, 1799. Cui in fine recenter accesserunt: I. Consolationes adversus terrores Mortis ad mentem Car. Delincourti Versibus Leoninis expressae, adiectis nonnullis diversi argumenti Epigrammatibus. Il. Az Egésségnek fenntartására, és a hoszszú Életnek megnyerésére tartozó Regulák. III. Tudós Weszprémi István Orvos Doctor Ur élete leírásának rövid kivonása, rézbe metszett Epitaphiumával.)
Bod, Magyar Athenas 1766. 327.
Weszprémi, Steph., Succincta Medicorum Biogr. Lipsiae, 1774. I. 202-208. l. és IV. 433-437. l. (W. életrajza, czikkei és önálló munkái bőven tárgyalva.)
Horányi, Memoria III. 559-564. l.
M. Kurir 1799. I. 26. sz. (Nekr.)
Liter. Anzeiger. Pest, 1799. 16. sz. (Nekr.)
M. Könyvház 1800. 363. l. (Molnár János.)
Danielik, M. Irók II. 375. l.
Csokonai-Album, Debreczen, 1861. 217. l.
Hortobágy 1863. 20. sz.
Veszprém 1886. 12., 18. sz.
Szűcs István, Debreczen város történelme. Debreczen, 1871. III. 980. l.
Szinnyei Könyvészete.
Szinnyei József (ifj.), A magyar irodalom története. Bpest, 1876.
Figyelő XVIII. 388. l.
Verédy, Paedagogiai Encyclopaedia. Bpest, 1886. 949. l.
Uj M. Athenás 602. l.
Petrik Bibliogr.
Zolnay Gyula, Nyelvemlékeink. Bpest, 1894. 229. l. (Weszprémi-Codex.)
Pallas Nagy Lexikona XVI. 1031. l.
Debreczeni Prot. Lap 1900. 2-6. sz. (Gulyás István.)
Nagy István, Kecskeméti Helikon II. 38. §. (Kézirat a M. N. Múzeum kézirattárában) és a debreczeni ref. főiskola jegyzőkönyvéből.