Wesselényi István (hadadi báró),
országgyűlési és táblai elnök, a bujdosó W. Pál és Béldi Zsuzsánna fia, szül. 1674. aug. 21. Gerenden; kora ifjúságától fogva a Habsburgok híve s már 1699. Közép-Szolnokmegye főispánja volt. Ugyanezen évben lépett házasságra Bánffy György lányával, Katával. A kurucz mozgalmak kitörésekor Hadadról menekülni volt kénytelen (1703. aug. 4.) és társaival Szebenben vonta meg magát. Helyzetük itt valódi fogság volt; Rabutin nem bízott hűségükben, úgy hogy a városból is csak czédulával mehettek ki. A gubernator halála (1708. nov. 15.) után a bécsi kormány a gubernatori széket betölteni nem akarta, hanem e helyett elrendelte, hogy deputátusok vigyék a kormányt; ilyen deputatus lett W. is, a ki később 1710-1713-ig a deputatio elnöki tisztét is viselte. 1715-ben országgyűlési és táblai elnök lett, 1729-ben pedig belső titkos tanácsos. 1733. febr. 16. a szebeni országgyűlés a gubernátori székre jelölte első helyen; kineveztetését azonban nem érte meg, mert 1734. ápr. 27. meghalt.
Naplót hagyott hátra, mely az 1701-8. eseményeket tartalmazza. P. Szathmáry Károly (Tört. Tár 1891. és Századok 1887) belőle két fontos részt közölt volt, de a napló tartalmáról és kútfőértékéről tulajdonképen csak Ferenczi Miklós munkájából értesülünk. A napló 1704-től kezdve napról napra jegyzi fel az emlékezetre méltó eseményeket 1708 végeig; csupán az 1705. naplórészlet nincs napok szerint vezetve. A naplóból Erdély ezen mozgalmas korszakának minden részletéről tájékozódunk, adatai pedig megbízhatók, mert azokat vagy a guberniumtól, vagy a generálistól nyerte. Feljegyzéseiben mindig tárgyilagos. A fontosabbaknak látszó okiratokat egész terjedelmükben lemásolja s ezzel naplója kútfőértékét még inkább növeli. Maga a napló eredeti példánya lappang, az 1706-ki részszel együtt.
Ferenczi Miklós, Hadadi br. Wesselényi István élete és naplója. Kolozsvár, 1810. A W.-család leszármazási táblájával.
Századok 1911. 210. l. és gyaszjelentés.