ügyvéd, volt országgyűlési képviselő, szül. 1822. nov. 14. Segesvárt; miután gymnasiumi tanulmányait szülővárosában 1841. elvégezte; a kolozsvári ref. kollegiumban a hazai törvények hallgatója volt 1843-ig; ekkor a marosvásárhelyi kir. törvényszékhez ment s ott mint tiszt. gyakornok működött. 1846. jún. letette az ügyvédi vizsgát és Segesvár tiszteleti tanácsjegyzője lett. A szabadságharcz kitörésekor a felhívásnak engedve, 1848. nov. 4. mint önkéntes az erdélyi szász vadászzászlóaljba lépett és Puchner alatt végig küzdötte az 1848-49. erdélyi hadjáratot. A nyugalom helyreállván, főhadnagyi ranggal több tiszttársával együtt az Erdélyre nézve elrendelt népszámlálást a bánffy-hunyadi kerületben foganatosította. A 23., majd a 12. vadászzászlóaljhoz rendeltetvén, Leipnikon és Nagybányán állomásozott. 1859-ben részt vett az olasz hadjáratban; 1857. ápr. másod-, 1860. okt. elsőrangú százados lett. 1861. márcz. 1. ideiglenesen, 1870. végleg nyugalomba vonult Segesvárra és történelmi tanulmányainak élt. 1871. a szász egyetem megbízta a szász nemzeti levéltár rendezésével, közben mint az ifjú szászpárt tevékeny tagja működött s befolyt a Sächsisches Volksblatt szerkesztésébe. 1874-ben a m. tört. társulat segesvári nagygyűlésén mint előadó vett részt; az 1879. kiránduláskor: Néhány szó két hazai művészről (Kolozsvári Márton és György) czímmel felolvasást tartott (Századok 1879). 1881. és 1884-ben a segesvári kerületben országgyűlési képviselővé választatott szabadelvű programmal, később a szász néppárthoz csatlakozott. Meghalt 1895. jan. 20. Segesvárt.
Czikkeit felsorolja Schuller.
Munkája: Schematismus der k. k. Feldjägerbataillone. Ödenburg, 1859.
Kéziratban hátrahagyott 30 4-rét kötetben az 1600. évig terjedő oklevél másolatokat.
Trausch-Schuller, Schriftsteller-Lexikon IV. 495., 497. l.
Halász Sándor, Országgyűlési Almanach. Bpest, 1886. 198. l. és gyászjelentés.