a m. általános hitelintézet igazgatója, a m. tudom. Akadémia levelező tagja, szül. 1834. ápr. 30. Pesten; középiskolai tanulmányait ugyanitt a kegyesrendiek tanintézetében, majd 1851-54. a József-műegyetemen a technikai pályára készülve végezte. Egyúttal a Szőnyi magán fiúnevelő-intézetében a természet- és mennyiségtan előadásával foglalkozott. 1855-ben kézműves legénynyé avatták fel; azon évben a m. természettudományi társulat rendes tagjává választotta. A bécsi műegyetemen mint végzett technikus egy tanéven át folytatta tanulmányait, az ottani vizsgáló bizottságtól 1857 nyarán főreáliskolai tanárképesítő oklevelet nyert. Bécsből hazatérve a hazánk fővárosában létrejött kereskedelmi akadémiában a mennyiség- és mértan, valamint a mértani rajzoktatás tanszéke reá bizatott. Azon időben alakult a m. általános biztosító társaság; melynél mint technikai számvizsgáló 1858 végén nyert alkalmazást. A m. tud. Akadémia 1860. okt. 6. választotta levelező tagjának. 1861. reá bizatott a m. biztosító társaság életbiztosítási osztályának vezetése. 1867. máj. 10. a m. pénzügyminiszteriumhoz min. tanácsosnak és 1868. a közös pénzügyminiszteriumhoz osztályfőnöknek neveztetett ki. 1870. a m. ált. hitelbank vezérigazgatói állására hivatott meg, miután időközben már a m. földhitelintézet, a pesti kereskedelmi bank, meg az osztrák nemzeti bank budapesti fiókja körül királyi biztosi minőségben fényes bizonyságát adta ebbeli szakképzettségének; az arad-temesvári vasuttársulatnak elnöke s a Franklin-társulat igazgatója is volt. Ennek következtében államhivataláról lemondott. Már előbb a II. osztályú vaskorona-rend lovagja lett. Különösen a magyar állam nagy pénzügyi műveletei körül kiváló érdemeket szerzett. Meghalt 1879. máj. 29. Budapesten. A m. tudom. Akadémiában 1879. decz. 22. Konek Sándor tartott fölötte emlékbeszédet.
Czikkeket írt a M. tudom. Akadémia Értesítőjébe (1861. A halandósági táblázatok készítéséről, 1862. Az életbiztosítási díjtartalék elmélete, 1864. sat.), a Statisztikai és Nemzetgazdasági Közleményekbe (1865-1872.), a Budapesti Szemlébe (1868-69. öt értekezésben ismertette «az állami számvitel és államháztartás ellenőrzésének módját a nevezetesebb európai államokban»).
Munkái:
1. Számtan, reál-, kereskedelmi és gazdasági iskolák részére, valamint magánhasználatra. Előszóval Conlegner Károlytól. I. rész. Pest, 1856.
2. Kulcs, mely a mostan használt pénznek a behozandó új pénzre való változtatására szolgál. Pest, 1857. (Németül. Pest, 1857.)
3. Minő péneünk lesz? Pest, 1858. (2. bőv. kiadás: Az új pénz kiszámításáról s az eddigi és az új pénz közötti viszonyt kimutató táblával. Pest, 1858.)
4. Anveisung zur mathematischen Begründungeinigerkaufmännischen Rechnungsoperationen für höhere Handelsschulen. Pest, 1858.
5. Politikai, ax az felsőbb polgári és kereskedelmi számtan. Jogtudósok, gazdák, kereskedők és iparosok számára. Pest, 1861. (Marczibányi II. jutalomban részesült. 2. átdolg. kiadás. Pest, 1869., 3. k. Bpest, 1875.) 6. A kereskedelmi számtan elemei leginkább kezdők részére, Pest. 1861.
7. Az egyszerű és kettős könyvvitel. Pest, 1863.
8. A közösügyek kérdése. Közgazdasági szempontból. Kiadja Szathmáry Károly. Pest, 1867. (Különnyomat a Magyarország Anyagi Érdekeiből.)
Akadémiai Almanach 1863. 243., 1864. 247., 1865. 243., 1866. 219.. 1870. 241. l., 1881. 307.
és a M. T. Akadémia kiadásában megjelent munkák Czím- és Tartalonjegyzéke. Bpest, 1890. (Munkálatai.)
M. Világ (Évkönyv) 1866. 103., 104., 106. l.
Szinnyei Repertóriuma III. 1622. h. és Könyvészete.
1879: Pesti Napló 131., 132. sz., N. Hirlap 148., Hon 131., Ellenőr 166., Egyetértés 149., Főv. Lapok 125., Magyarország 150., Vasárnapi Ujság 122., Magyarország és a Nagyvilág 23. sz. arczk., Képes
Családi Lapok (életr. arczk.), P. Hirlap 148. sz., Szabadság (Nagyvárad) 106, sz.,
Konek Sándor, Emlékbeszéd Weninger Vincze felett. Bpest, 1880. (Értekezések VII. 10.)
Nemzetgazdasági Szemle 1880.
Jellinek (Cs.) Imre, Weninger Vincze. Bpest, 1881.
Petrik Könyvészete és Bibliogr.
Kiszlingstein Könyvészete.
Pallas Nagy Lexikona XVI. 1017. l.
Bricht Lipót, A budapesti kereskedelmi Akadémia története. Bpest, 1896. 137. l. és gyászjelentés.