bölcseleti doktor, kir. fővegyész, főiskolai állatorvosi magántanár, szül. 1873. jan. 21. Liptó-Szent-Miklóson; középiskolai tanulmányainak bevégzése után a budapesti s a müncheni műegyetemen végezte el a vegyészeti szakot. Mint már okleveles vegyész a bölcselet-doktori oklevelet a budapesti egyetemen szerezte meg. Rövid ideig mint gyakornok a budapesti egyetem első chemiai intézetében volt alkalmazva, majd 1897. a Tangl tanár vezetése alatt álló m. kir. állatélettani és takarmányozási kísérleti állomás segédje és utóbb első vegyésze lett, mely állásában jelenleg is működik. 1904. jan. a földmívelésügyi miniszter a tápszer-chemiából az állatorvosi főiskola magántanárává nevezte ki.
Munkái:
1. Kísérletes vizsgálatok a takarmányok chemiai összetételéről és tápláló értékéről. II-IV. Közlemény. Bpest, 1902., 1905., 1908. (Különny. a Kisérleti Közleményekből.)
2. A pentosánok kihasználása a házi állatok tápláló csatornájában. Bpest, 1902. (Különny. a Kisérleti Közleményekből.)
3. Adat a lúdzsír képződésének és chemiai összetételének ismeretéhez. Bpest, 1902. (Zaitschek Arthúrral. Különny. a Kisérleti Közleményekből).
4. Szárított szőlőtörköly tápláló értékéről. Az aveninről. Bpest, 1903. (Különny. a Kisérleti Közleményekből.)
5. A seprőczirokmag chemiai összetételéről és tápláló értékéről. Bpest, 1904. (Zaitschek Arthúrral. Különny. a Kisérleti Közleményekből.)
6. Melassze-etetés lovakkal. Bpest, 1906. (Zaitschek Arthúrral. Különny. a Kisérleti Közleményekből.)
7. A szőlőtörköly takarmányértékéről Sztankovits János gyakorlati takarmányozási kísérletei alapján. Bpest, 1906. (Különny. a Kisérletügyi Közleményekből.)
8. A szarvasmarha hizlalása. Bpest, 1907. (Különnyomat az Állatorvosi Lapokból.)
9. A szarvasmarha hizlalása Kellner keményitőérték elmélete alapján. Bpest, 1909.
Kóssa Gyula, M. Állatorvosi Könyvészet. Bpest, 1904. 271. l. és a m. n. múzeumi könyvtár példányairól.