evang. főgymnasiumi tanár, szül. 1843. okt. 16. Poprádon (Szepesm.); a gymnasiumot Pesten és Eperjesen járta; az utóbbi helyen a theologiát is bevégezvén, három éven át N.-Eörön (Szepesm.) Mednyánszky László bárót, a mostani festőt nevelte; innét a berlini egyetemet kereste fel, majd Párisba ment, honnét a kitört német-franczia háború miatt nemsokára hazatért. Itt a budapesti ág. ev. főgymnasiumhoz tanárnak hívták, hol 1912. nyugalomba vonult.
Könyvismertetéseket, tárczaczikkeket és tudományos értekezéseket írt a M. Tanügybe (1873-75), a Magyarországi Kárpátegyesület Évkönyvébe (1878-80., 1885.), a Pester Lloydba (a 70-es évek elején); Ungarischer Lloydba (1874), Szepesi Hirnökbe (1876., 1879. Ueber Mundarten und mundartige Dichtungen, Lindners Gedichte aesthetisch erklärt, Zipser Volkshumor, 1875-79., 1884. költemények szepesi német dialektusban; a Karpathen Postban (1909. 23-37. sz. Zur Geschichte der Volkslieder); a Pallas Nagy Lexikonának is munkatársa volt.
Munkái:
1. Deutsche Dichtungen für Schule und Haus. Gesammelt... Bpest, 1878.
2. Goethe, Hermann und Dorothea. Bpest, 1880. (Jeles Irók Iskolai Tára XIV. Német szöveg magyar bevezetéssel és magyarázatokkal. 2. kiadás. Bpest, 1889., 3. kiadás. Bpest, 1884., 7. k. Bpest, 1908.).
3. Das weit und breit erschollene Ziepser Schnee-Gebirg... durch Georgium Buchholz den ältern anjetzo exulirenden Gross-Lomnitzer Pfarrer Anno 1719... Mit einer biographischen Einleitung und Texterklärung herausgegeben... Leutschau, 1899.
4. Topographische Beschreibung des Flusses Poprád oder Popper in der Zips aus dem Jahre 1782. von Augustini ab Hortis jun. Mit einer biographischen Einleitung versehen und mitgetheilt von Rudolf Weber. Késmárk, 1900.
5. Gedenkrede auf Georg Buchholtz exulirten evang. Pfarrer... (1643-1724.) Gehalten zu Gross-Lomnitz am 8. September 1901. Kesmark, 1901.
6. Historischer Geschlechtsbericht (Familienkronik) von Georg Buchholtz dem Älteren, nebst einem Auszuge aus dem Tagebuche seines Sohnes Jakob Buchholtz. Nach den hinterlassenen Handschriften. Bpest, 1904. (Luther-Társaság 50. kiadványa. Hosszabb kivonata a Prot. Szemle 1892. évfolyamban Weber Sámueltől.)
7. Hopgarten. Ein populärer Beitrag zur Zipser Volkskunde. Késmárk, 1911. (Különny. a Karpathen Postból.)
Álneve és jegye: Clio és -r (a Pester Lloydban, Kaschauer Zeitungban, Pannoniában, Szepesi Hirnökben, M. Tanügyben és az Ungarischer Lloydban).
Kiszlingstein Könyvészete.
Pallas Nagy Lexikona XVIII. 809. l.
A m. n. múzeumi könyvtár példányairól és önéletrajzi adatok.