bölcseleti doktor, Jézus-társasági áldozópap és igazgatótanár, szül. 1739. júl. 31. Beszterczebányán (Zólyomm.); Linzben neveltetett az ottani dán és svéd növendékek számára alapított kollegiumban és 1758. okt. 18. Bécsben a jezsuiták közé lépett; két évi növendékpapsága után 1761. a humaniorák tanulója volt Leobenben, majd Görzben és Bécsben tanult, hol 1764. a mennyiségtant ismételte; 1765. a földrajz és történelem tanára volt a keleti akadémián. Azután a theologiát tanulta négy évig, 1768. pappá szentelték. 1771. a Theresianum kormányzója, 1772 a bécsi egyetem collegiumi tanára volt, mely állásában megmaradt a rend feloszlatása (1773) után is 1790-ig, midőn az egyetem tanulmányi tanácsának tagjává választatott. Meghalt 1800. nov. 19. Bécsben.
Munkáit, melyek mind külföldön jelentek meg, felsorolják Stoeger, Sommervogel és Wurzbach.
Stoeger, Scriptores 391. l.
Wurzbach, Biogr. Lexikon LIII. 161. l.
Sommervogel, Biblotheque-Bibliogr. VIII. 1002. h.