bölcseleti doktor, miniszteri tanácsos, műegyetemi tanár, a M. T. Akadémia rendes tagja, a kir. m. természettudományi társulat elnöke, szül. 1844. júl. 17. Fiuméban; a gymnasiumot Szegeden végezte. 1861-ben Zürichbe ment, hol tanulmányainak bevégezte után a műegyetemen vegyészi oklevelet nyert; majd 1863-64. a budai műegyetemen tanársegéd volt. 1864-65. Heidelbergában doktori oklevelet kapott; 1865-67. Zürichben tanársegéd, majd magántanár lett. 1867. okt. 11. a kir. József-műegyetemen az ásvány- és földtan helyettes tanárává kineveztetett (a «vegyiparműtan» rendes tanárává 1870. okt. 1.; a gépészmérnöki szakosztálynak 1875-76. és 1876-77. dékánja és 1897-98. a műegyetem rektora is volt). A műegyetem vegyészi szakosztályának 1882-ben történt szervezése tőle származik. A M. Tudom. Akadémia 1873. máj. 21. levelező taggá, 1891. máj. 8. rendessé választotta (1908. nov. 23-tól 1910. ápr. 10-ig az Akadémia másodelnöke volt). A középiskolai tanárképző-intézetnek szervezésétől fogva tanára; a Természettud. Társulat választmányi tagja, majd titkára volt, 1899. jan. 26. óta elnöke. A Természettudományi Társulatban számos népszerű és tudományos előadást tartott, melyek közül különösen 1891. az agyagárúk technologiájáról tartott sorozatos előadásaival keltett kiváló érdeklődést. W.-nek különös érdeme van a borászati chemia népszerűsítése körül és a filloxera terjedésének kezdetén ő hangsúlyozta nálunk a homokos talajok kiválóan alkalmas voltát a szőllőtermelés czéljaira. Az okszerű borkezelés terjesztéséhez népszerű előadásaival és értekezéseivel nagyban hozzájárult és a homoki borok kiváló tulajdonságait alapos tanulmány tárgyává tette. Ugyancsak érdeme van a fotografálás népszerűvé tétele terén is. 1895. cz. miniszteri tanácsos lett. A magyar turistaegyesület elnöke.
Czikkei nagyobbrészt a Természettudományi Közlönyben, a Földtani Közlönyben, a Math. és Természettud. Közlönyben, az Akadémiai Értesítőben és a Gyógyszerészi Hetilapban jelentek meg.
Munkái:
1. Die qualitative Analyse mit Anvendung der Bunsen'schen Flammenreactionen. Zürich, 1867. (Francziára ford. Ch. Baye. Paris, 1877.)
2. A silikátok formulázásáról. Pest, 1870. (Értekezések a természettudom. köréből I. 19.)
3. Az égési tüneményekről. Pest, 1871. (Különny. a Természettudományi Közlönyből.)
4. A vízről közegészségügyi szempontból. Pest, 1872. (Különny. a Természettud. Közlönyből.)
5. A kálium szerepe a gazdaságban. Pest, 1875. (Különny. a Természettud. Közlönyből.)
6. A festő anyagokról. Bpest, 1876. (Népszerű természettudom. Előadások 4.)
7. Ueber einen einfachen Ventillationsapparat, 1877. rajzzal. (Különny. a Dingler Polytechn. Journaljából.)
8. Hőmennyiségmérés. Bpest, 1878. (Schuller Alajossal. Értekezések a term. tud. köréből. VIII. 12.)
9. A víz szerepe a föld életében. Bpest, 1879. (Népszerű természettud. előadások 18.)
10. Fűtő- és világítóeszközök és készülékek. Bpest, 1879. (Hivatalos Jelentés a Párisban 1878. tartott egyetemes kiállításról. X.)
11. Vegytani és gyógyszerészeti anyagok és készülékek. Bpest, 1879. (Hivatalos Jelentés XIII.)
12. Belföldi kőszénfajok vizsgálata. Bpest, 1879.
13. Utasítás az ivóvizeknek megvizsgálására. Bpest, 1888.
14. A m. kir. József-műegyetem Budapesten az 1882. berlini egészségi és mentésügyi kiállítás alkalmából. Bpest, 1882. (Ney Bélával. Magyar és német szöveg.)
15. Az agyagipar technologiája. 103 rajzzal és 25 táblával. Bpest, 1892. (Természettud. Társ. Könyvkiadó Vállalata 49. k.)
16. W. V. műegyetemi rektor beszéde az 1898-99. tanév elején. Bpest.
17. A fémek előállításáról. Bpest, 1899. (Különny. a M. Chemiai Folyóiratból.)
18. Chemiai technologia. W. előadásai nyomán, számos ábrával. Tartalmazza a víz technologiáját és a fémkohászatot. Pfeiffer J. Bpest, 1900.
19. Az olasz keramika remekművei a renaissance korában. Bpest, 1899. (Akadémiai Értesítő.)
20. A régiek bíbora és az indigo. Bpest, 1901. (Különny. a Természettud. Közlönyből.)
21. A hazai idegenforgalom érdekében. Bpest, 1901. (Különny. a Turisták Lapjából.)
22. Chemiai technologia. I. rész. A Magyar Chemiai Folyóirat VIII. évfolyamának melléklete. 1 táblával és 51 rajzzal. Bpest, 1906.
Szerkesztette a Természettudományi Közlönyt 1897-ben (másokkal).
Magyarország és a Nagyvilág 1875. 21. sz. arczk.
Szinnyei Repertóriuma III. (Magyar czikkeinek jegyzéke1874-ig) és Könyvészete. (Német czikkeinek és munkáinak jegyzéke.)
Petrik Könyvészete és M. Könyvészet 1886-1900.
Kiszlingstein Könyvészete.
Vasárnapi Ujság 1892. 8. sz. arczk., 1899. 17. sz. arczk.
Pallas Nagy Lexikona XVI. 992., XVIII. 809. l.
Matolcsy Miklós, Könyv- és irodalmi gyűjtemény gyógyszerészeti munkákról. Bpest. 1910. (Munkálatai.)
Budapesti Hirlap 1911. 244. sz.