Waldstein-Wartenberg János gróf,
bölcseleti és jogi doktor, cs. kir. kamarás és val. b. t. tanácsos, a M. Tudom. Akadémia igazgató-tagja, W. Emánuel gróf és Sztáray Mária Terézia grófnő fia, szül. 1809. aug. 21. Magyarország közéletében tevékeny szerepet játszott. 1831-ben a m. kir. udvari kamaránál fogalmazó; Széchenyinek kedvelt embere volt a 30-as években, később azonban útjaik elváltak. 1861-ben Ungmegye főispánja lett. Elnöke volt a magyar képzőművészeti társulatnak is. A Ferencz József-, a belga Lipót-, mexikói Guadeloupe-rend nagykeresztese, a szent István- és máltai rend vitéze volt. Bírta a nagy-megyeri uradalmat (Komáromm.) Meghalt 1876. június 3-án Bécsben.
Munkái:
1. Specimen. tentaminis ex jure ecclesiastico universo, item iure civili romano atque diplomatica. Pestini, 1819.
2. Materia tentaminis ex iure patrio et criminali. Pestini, 1820.
3. Assertiones ex universa iuris prudentia et scientiis politicis, pro consequenda... juris universi doctoratus laurea... publice propugnavit. Budae, 1829.
Nagy Iván, Magyarország Családai. Pest, 1865. 24. l.
P. Napló 1877. 201. sz. (Eötvös K.)
Wurzbach, Biogr. Lexikon Wien, 1855. LI. 238. l.
Magyar Nemzetségi Zsebkönyv. Első rész. Főrangú Családok. Bpest, 1888. 261 l.
Petrik Bibliogr.
Pallas Nagy Lexikona XVI. 978. l.