bölcseleti doktor, műegyetemi tanár, W. Dániel gyógyszerész és Weninger Mária fia, szül. 1841. máj. 28. Pesten; középiskoláit és 1858-tól a műegyetemet ugyanitt végezte; kiválóan természettudományokkal foglalkozott, különösen a chemiát gyakorlatilag a laboratoriumban szorgalommal űzte. A mezőgazdasági pályára készülvén, 1859 nyarán gróf Brunszvik Géza martonvásári uradalmában Lejtényi György igazgató mellett, 1860-61-ben pedig gróf Széchenyi Béla nagy-czenki uradalmában Hajnik János uradalmi felügyelő mellett töltött egy-egy évet mint gazdasági gyakornok. 1861 őszszel a magyaróvári gazdasági akadémiára ment, melyet 1863 tavaszán hagyott el és őszig gróf Széchenyi Ödön sági (Sopronm.) uradalmában, 1865 tavaszáig pedig Salm herczeg absdorfi (Morvaország) bérletén mint gazdasági segéd és kezelő gazdatiszt működött. 1865 tavaszán nagyobb külföldi útra indult az egyetemek és gazdasági intézetek tanulmányozása czéljából. Egy évet Eltz Károly gróf házában (Eltvilleben Wiesbaden mellett) töltött, a rajnamelléki bortermelési viszonyokat tanulmányozva. Azután 1867 tavaszáig Németország jelesebb egyetemeit (Lipcse, Drezda, Jena, Bonn, München sat.) látogatta, több német tudóssal lépvén baráti viszonyba. 1867 tavaszán a párisi nemzetközi világkiállításhoz Magyarország részéről csoportbiztosi minőségben küldetett ki. A kiállítás bezárásakor, 1868 tavaszán Páris főiskoláit és a franczia gazdasági tanintézeteket látogatta; nemkülönben a Champagne vidékén a pezsgő-gyártást tanulta; ekkor ismerkedett meg Pasteur, Drouyn, Becquerel sat. kiváló tudósokkal, kikkel később is állandó szellemi összeköttetésben állott. 1868. márcz. 12. a kir. József-műegyetemen ideiglenes, 1869. szept. 25. a mezőgazdaságtan és erdészeti encyclopaedia rendes tanárának neveztetett ki. Az 1872. lyoni nemzetközi borászati és selyemtenyésztési congressuson az alelnöki tisztre választották; az 1878. bécsi világtárlaton mint kir. kiállítási biztos, az 1882. trieszti országos kiállításon hasonló minőségben működött. Ezen kiállítások jury-tagja, osztályelnöke, illetve a mezőgazdasági csoport referense volt. Ugyancsak a casseli (1870), nápolyi (1871) és amsterdami (1874) kiállítások alkalmával biztosi minőségben működött közre. 1871. szept. pisztolypárbajt vívott Perczel Auréllal (Perczel Béla volt miniszter fiával) a rákos-palotai kis erdőben, hol ellenfelét lelőtte. Pár heti bujdosás után önként jelentkezett a biróság előtt, mely egy évi fogságra ítélte; ennek kitöltése után újra elfoglalta tanári székét. A III. oszt. vaskorona-rend és a Ferencz József-rend lovagja, a spanyol Izabella-rend csillagos commandeurje, a portugáli királyi katona-rend középkeresztese, a braziliai császár rózsa-rend lovagja, a franczia arany «Grande Medaille d'Honneur» tulajdonosa, a franczia «Société zoologique d'acclimatisation» magyarországi kültanácsosa és a «Société des agriculteurs de France» osztrák-magyar tiszteleti képviselője, a M. Országos Gazdasági Egyesület igazgatósági tagja, a bajorországi kir. gazdasági egyesület tiszteleti tagja, a budapesti kereskedelmi és iparkamara, s franczia «Société nationale d'agriculture de France», a cseh kir. gazdasági egyesület és a lyoni «Société d'agriculture naturelle et des arts utiles», a madridi és velenczei gazdasági egyletek és a rio-janeirói «Sociedade ameliorado du industria national» levelező tagja volt sat. Meghalt 1888. júl. 2. Gossensassban (Tirol), hol nyaralását szokta tölteni.
Számos czikke jelent meg 1863-tól a következő szak- és politikai lapokban, folyóiratokban, évkönyvekben sat.: Nemzetgazdasági Szemle (1883. A bélyei uradalom), Természettudom. Közlöny, Természet, Földmívelési Érdekeink, Gazdák Kalauza, Falusi Gazda, Gazdasági Közlöny, Gazdasági Lapok, Egyetértés, Pesti Napló, Hon, Pesti Hirlap, Pester Lloyd, Neue Freie Presse, Böhmische Landwirth-Centralblatt, Wiener landwirth. Zeitung, Dingler's Polyt. Journal, Milch-Zeitung, Schweizerische landw. Zeitung, Deutsche Landwirth. Presse, Landtechnische Blätter, Sächsische Gewerk-Vereins-Zeitung, Bayerische landw. Zeitung, Lobes illustr. landw. Zeitung, Journal d'agriculture pratique, Bulletin de la Société naturelle, Bulletin de la Société des agricultures de France, Bulletin de la Société d'aclimatisation sat. A hazai szakfolyóiratokban 1874-ig megjelent czikkeit l. Szinnyei Repertóriumának III. k. 1604-1606. h.
Munkái:
1. A természettan elvei, alkalmazásukban a gazdászatra, különös tekintettel Magyarország gazdasági viszonyaira... Pest, 1868.
2. Landwirthschaftliche Zustände in Ungarn. Prag, 1869. (Különny. a Komers «Jahrbuch für österr. Landwirthe» cz. munkájából.)
3. Gazdasági műszaki vegytan. Kézikönyv felsőbb gazdasági tanintézetek hallgatói, gazdák és iparosok számára. Pest, 1870. 114 szövegrajzzal.
4. Die Bierbräuerei nach dem gegenwärtigen Standpunkte der Theorie und Praxis des Gewerbes. Mit besonderer Berücksichtigung des Brauverfahrens in Ungarn-Oesterreich, Bayern, am Rhein... Weimar, 1870. (Neuer Schauplatz der Künste und Handwerke 96. 4. bőv. és teljesen átdolg. kiadás, 5. k. 1877. Két kötet és Atlas, 6. k. 1884. Weimar. Hozzá: Atlas 17 táblán 236 rajzzal és 185 szövegképpel; előbbiekhez 13 táblán 157 rajzzal).
5. Landwirthschaftslehre. I. Landwirthschaftliche Pflanzen-Produktionslehre. Bpest, 1874.
6. A magyar, osztrák, német, angol új métermértékek és súlyok egyszerű és összetett átváltoztatási táblázatai. Bpest, 1875. (Németül: Leipzig és Bpest, 1875.)
7. Adatok a magnemesítés kérdéséhez. Bpest, 1875. (Különny. a Földmívelési Érdekeinkből.)
8. A szőlők megóvása tavaszi fagy ellen. Bpest, 1875.
9. Handbuch der Tabak- und Cigarrenfabrikation. 3. sehr vermehrte und gänzlich umgearbeitete Auflage von E. Schreiber's «Tabak- und Cigarrenfabrikation». Weimar, 1871. (4. kiadás. 1881. 5. k. 1888. Weimar. Neuer Schauplatz der Künste und Handwerke 183. Bd.)
10. Keményítő, dextrin és szőlő-czukor monographiája. 2. kiadás. (Németül: Otto «Lehrbuch der landwirthschaftlichen Gewerbe» műve 7. kiadásának 5. kötete. Braunschweig, 1881., (1886. angolul is megjelent, ford. Julius Frankel és Robert Hutter. London, 1881.)
Ugyanezen tárgyról másik, inkább gyakorlati irányú munkája is jelent meg Weimarban (2. kiadásban) 1884-ben.
Szerkesztette a Gazdászati Közlöny cz. havi folyóiratot 1869. jan. 5-től 1870. jún. 23-ig; a Földmívelési Érdekeinket 1878. jún. 1-től társlapjaival, a Falusi Gazdával és Gazdák Kalauzával 1883-ig Budapesten; azontúl ezen lapoknak tulajdonosa és főszerkesztője volt.
Vereby Soma, Honpolgárok Könyve. Bpest, 1875. Kőny. arczk.
Sarkady István, Hajnal-Album. 1873-74. Kőny. arczk.
Meyer's Conversations-Lexikon. Leipzig. 1878. (3. kiadás XVI. k. 858. l.)
Szinnyei Könyvészete.
Petrik Könyvészete.
Kiszlingstein Könyvészete.
Galgoczy Károly Emlékkönyve. Bpest, 1891. VI. 91 l.
Pallas Nagy Lexikona XVI. 972. l.
1888: P. Napló 185., Fővárosi Lapok 185., Nemzet 185., Egyetértés 185., M. Nép 29. sz. arczk.
Önéletrajzi adatok és gyászjelentés.