bölcseleti doktor, főreáliskolai tanár, szül. 1846. aug. 1. Beszterczebányán (Zólyomm.); középiskoláit szülővárosában és Selmeczen végezte; a theologiát Pozsonyban, a bölcseleti és nyelvtudományi tanfolyamot a budapesti egyetemen hallgatta, hol tanári vizsgát tett a latin, magyar, német és szláv philologiából. Bölcseletdoktori oklevelet 1880. a kolozsvári egyetemen nyert. Hospitált a bécsi egyetemen; meglátogatta a krakói, lembergi, czernowitzi, jassyi, bukaresti, zágrábi és gráczi egyetemeket. Tanulmányait befejezvén, két évig nevelősködött, azután hely. tanár volt két évig a beszterczebányai főgymnasiumban. 1873. jan. 2-től 1874. júl. 30-ig a budapesti (belvárosi) főreáliskolában. 1874-óta a pozsonyi főreáliskola rendes tanára; tanítja a magyar és német nyelvet és irodalmat. Bölcseletdoktori oklevelet 1880. kapott. Tíz évig tanította a szerb nyelvet a pozsonyi felső kereskedelmi iskolában s tíz évig a tót nyelvet az evang. lyceumban. A pozsonyi tanító-egyesületnek 19 év óta elnöke; a magyar közművelődési egyesületnek választmányi tagja sat.
Czikkei a következő folyóiratokban és hirlapokban: M. Tanügy (1873), Tanáregylet Közlönye (1878), Pozsonyvidéki Lapok (1878. 22. sz. Bodenstedt, 32. sz. Jordan Vilmos); M. Nyelvőr (1879), Egyet. Philologiai Közlöny (1878., 1879., 1891.), Ellenőr (1878. 458. sz. Milutinovics szerb író, 1879. Mutatványok a legújabb szláv irodalomból, 10-15 tárczaczikk Zólyomi álnévvel), Tanulók Naptára (1882-84. Trefort, Szász Károly, Klamarik), Pesti Napló, Grenzbote, Pressburger Zeitung (300 irodalomtörténeti, művelődéstörténeti, paedagogiai czikk), a Koszorúban (I. 1879. Petőfi a cseheknél), a Paedagogiai Plutarchban (I. 1886. Comenius, Klamarik János), a Zólyomvármegyei Hirlapban (1901. 38. sz. Balassa Bálint); a Felvidékben (1902. 34. sz. Lenau Miklós) sat.
Munkái:
1. Safarik élete és művei. Bpest, 1878. (Különny. az Egyet. Philol. Közlönyből.)
2. A német praepositiók. Pozsony, 1880.
3. A művelődés és találmányok történeti vázlata. (W. L.) Pozsony, 1881.
4. Miklosich und die magyarische Sprachwissenschaft. Pressburg und Leipzig, 1883.
5. Toldy Ferenc életrajza. Írta Zólyomi Lajos. Pozsony, 1883. (M. Helikon 1.)
6. Vörösmarty Mihály életrajza. Írta Zólyomi Lajos. Pozsony, 1883. (M. Helikon 2.)
7. Pozsonymegyei helynevek magyarázata. Pozsony, 1883.
8. Die slavischen Elemente im Magyarischen. Von Franz Miklosich. Besorgt und eingeleitet. Wien und Teschen, 1884. (2. kiadás.)
9. Sprachwissenschaftliche Abhandlungen. Wien und Teschen, 1884.
10. Bessenyei György életrajza. Írta Zólyomi Lajos. Pozsony, 1884. (M. Helikon 40.)
11. Pozsonymegye földrajza, a népiskolák III. oszt. számára. Pozsony, 1884. (Orbók Mórral. Térképpel. Németül. Pozsony, 1884)
12. Báthory István lengyel király. Pozsony, 1886.
13. A hónapok nevei. Pozsony, 1889.
14. A német poetika vázlata. Grundzüge der deutschen Poetik. Ergänzungsbuch der deutschen Sprachlehre. Für Mittelschulen, Bürgerschulen und höhere Töchterschulen. Pozsony és Bpest. (1891. Német szöveg. Ism. Egyet. Philol. Közlöny.)
15. Ifjúsági játékok. Pozsony, 1888.
16. Talvj 1797-1970. Biographische Skizze zur Erinnerung an ihren hundertsten Geburtstag. Pozsony, 1897.
17. Kupeczky János festőművész élete. Pozsony, 1899. (Különny. a pozsonyi főreáliskola Értesítőjéből.)
18. A pozsonyi m. kir. állami tudományegyetem tervezete. Pozsony, 1900.
19. Erdőőri szakiskola a Kis-Kárpátok vidékén. Pozsony, 1908.
Szerkesztette a Pozsonyvármegyei régészeti és történelmi egylet Értesítőjét mint titkár (1877., 1881. és 1885), a M. Helikont (1883-85. Zólyomi Lajos névvel), a Tanulók Naptárát (1882-től), a M. Mentort (1881-től).
Ney Frencz, A fővárosi IV. ker. főreáltanoda Emlékkönyve. Bpest, 1880. 64. l.
Pozsonyi főreáliskola Értesitője 1882., 1895. 112. l., 1900. 31. l.
Kiszlingstein Könyvészete.
Pallas Nagy Lexikona XVIII. 805. l.
Schack Béla, Kereskedelmi iskoláink. Bpest, 1896. 69. l.
Magyarország Vármegyéi. Pozsony vármegye. Bpest, év n. 469. l. és önéletrajz.