theologiai doktor, a budai egyetemi könyvtár őre, szül. 1732. ápr. 11. Zborón (Sárosm.); a kis-szebeni algymnasium végeztével Nagyszombatban a Jézus-társaság rendjébe lépett és 15 éve daczára a tanulásban felülmulta társait; különösen kitünt a görög nyelv tanulásában, úgy hogy Homer, Herodot munkáit megtanulta és magyarázta. 1751. Eperjesen tünt fel, innét Kassára ment a bölcselet tanulására, hol magánszorgalomból megtanult francziául; Corneille színműveit latinra fordította és az akkori szokás szerint az iskolai év zártával azokat a tanuló ifjúság által eljátszatta. Hat év mulva Nagyszombatban theologiát tanult és abból doktorátust tett. 1762. Szepeshelyre küldték az ottani káptalani iskola grammatikai osztályainak vezetésére; itt a káptalan levéltárában és könyvtárában szorgalmasan búvárkodott és gyűjtötte az anyagot Szepesmegye történetéhez. 1764. Bazinból Beszterczebányára küldték a harmadik próbaévre és ezalatt mint hitszónok működött Radvánban, Mitsinben és a környéken. 1765. a nagyszombati egyetemen tartott előadásokat és aug. 15. letette a rendi hűségi esküt; ezután mint a szakolczai convictus igazgatója és az eperjesi gymnasium igazgatója működött. A rend feloszlatása (1773) után Pozsonyban az országos levéltár igazgatója lett és baráti viszonyban élt az ország történetíróival, Prayval, Katonával és Benczurral. 1777. mint az egyetemi könyvtár őre Budára került, majd az egyetemen a pecsét- és czímertan tanárának neveztetett ki. 1784-ben 400 frt évi kegyelemdíjjal nyugalmaztatott. Kis-Szebenbe vonult vissza, hol 1790. jan. 7. meghalt.
Szorgalmas munkatársa volt a pozsonyi Ungarisches Magazinnak (1783-87).
Munkái:
1. Analecta Scepusii sacri et profani. I., II. Viennae, 1774. III., IV. Posonii et Cassoviae, 1778. Négy kötet.
2. Petri de Warda epistolae, cum nonnullis Wladislai II. regis Hungariae literis Petri causa scriptis. Praefatus est et indicem chronologicum subjecit Carolus Wagner. Posonii et Cassoviae, 1776.
3. Collectanea genealogico-historica illustrium Hungariae familiarum, quae jam interciderunt. Decas I. Budae, 1778. Rézm. (Ezen kiadásból több nem jelent meg. Editio nova. Decades 4. Posonii, Pestini et Lipsiae, 1802.)
4. Diplomatarium comitatus Sárosiensis... Posonii & Cassoviae, 1780.
5. Propempticon Josepho II. augusto in castra decedenti. Hely és év n.
Kéziratát és oklevélgyűjteményét 40 kötetben rokona Pauly István, akkor a Szirmay-család jószágigazgatója, örökölte.
Horányi, Memoria III. 481. l.
Merkur von Ungarn 1787. 42-54. l.
Stoeger, Scriptores.
Pauler Tivadar, A budapesti egyetem története. Bpest, 1880.
Szepesmegye tört. társ. Évkönyve I. 1885. (Babura László.)
Petrik Bibliogr.
Weber S., Ehrenhalle verdienstvoller Zipser des XIX. Jahrhunderts. Iglo, 1901. 187. l.