orvosdoktor, egyetemi tanár, szül. 1811. júl. 18. Komáromban; az orvosi tudományokat 1828-tól 1833-ig Bécsben hallgatta; ugyanott 1835 elején orvosdoktorrá avattatott. Ugyanezen év aug. mint gyakorlóorvos Pesten telepedett le. 1837. a kir. orvosegyesület alapításában részt vett s ennek előbb titkára, 1842. választmányi tagja, 1844. alelnöke, 1846. pedig elnöke lett és ezen állásban 16 évig működött. 1847-ben a pesti egyetemen magántanár az ép- és hosszélettanból. A mikor 1848-ban az egyetemen az eddigi latin nyelv helyett a magyar nyelv hozatott be, az általános kór- és gyógyszertani tanszék helyettesítésével bízatott meg. Ugyanakkor typhus exanthematicus-járvány uralkodván, a központi egyetem kórházzá alakíttatván át, ennek vezetésével őt bízták meg; e foglalkozása közben ő is megkapta a kiütéses typhust. Rendes tanár 1861. lett, a sebészek számára rendelt belklinikai tanszékre neveztetvén ki; Sauer halála után, 1864-ben pedig ennek gyakorlati belgyógyászati tanszékét kapta meg. 1868. a közegészségügyi tanács rendes tagja, 1873. pedig kir. tanácsos lett. 1885. ülte meg 50 éves orvosi jubileumát, a mikor a budapesti kir. orvosegyesület tiszteleti tagjává választotta; ugyanekkor a III. oszt. vaskorona-renddel és a bécsi egyetem díszdoktori oklevelével tüntettetett ki. 1887-ben nyugalomba vonult. Meghalt 1889. jan. 2. Budapesten. Végrendeletében a m. tud. egyetemnek a belgyógyászat részére tudományos utazási ösztöndíjra 15,000 frtot, a pesti evang. főgymnasium tanárai fizetésének javítására 20,000 frtot, a budapesti országos prot. árvaház-egyletnek mintegy 120,000 frtot hagyományozott.
Czikkei Szinnyei Repertóriuma III. köt. és Hőgyes Emlékkönyvében felsorolvák.
Munkái:
1. Dissertatio inaug. medica de gastromalacia. Vindobonae, 1835.
2. Emlékbeszéd néhai Sauer Ignácz egyetemi orvostanár felett 1870. nov. 20 Vindobonae, 1871.
3. A budapesti kir. m. tudom. egyetemi I. belgyógyászati kóroda épülete az 1882-ki berlini egészség- és mentésügyi kiállítás alkalmából. Bpest, 1882.
Szinnyei Könyvészete.
Vasárnapi Ujság 1889. 1. sz. arczk.
Pesti Napló 1889. 3., 11., 37. sz.
Hőgyes Endre Emlékkönyve. Bpest, 1896. 185. l. fénynyom. arczk.
Pallas Nagy Lexikona XVI. 968. l.