orvosdoktor, orvosügyi tanácsos, egyetemi tanár, szül. 1807-ben Nagy-Kanizsán; orvosi tanulmányait Pesten végezte, a hol 1833. orvosdoktorrá avattatott. Ezután Temesvárott kincstári orvos lett; 1859-ben a soproni kerület orvosügyi előadója, később Hevesmegye főorvosa s végül 1861. a pesti egyetemen az általános kór- és gyógyszertani tanszékre neveztetett ki. Ezen minőségben működött 1870-71-ig bezárólag, a mikor nyugdíjazták. Kormányköltségen beutazta a magyar fürdőket. Meghalt 1872. márcz. 16. Budán 65. évében.
Czikkei az Orvosi Tárban (1839. I. A temesvári orvosi egyesület, 1844. I. A színrobar: coccionella, mint külön szer gyermekek hökhuruta ellen); a M. orvosok és természetvizsgálók Munkálataiban (IV. 1844. A mireny méltánylatáról) sat.
Munkái:
1. Mors physiologice disquisita. Specimen inaugurale. Budae, 1833.
2. Hippokrates Aphorizmái. Ford. Temesvár, 1843.
3. Ungarns Kurorte und Mineralquellen. Nach einer im hohen Auftrage... Ministers des Innern, Frhrn. Alex v. Bach unternommenen Bereisung beschrieben. Oedenburg, 1859.
Szerkesztette a Temesvarer Wochenblatt. Zeitschriftliches für Wissen, Kunst und Industrie cz. hirlapot 1843. 1846-47. és 1848-ban rövid ideig. Der Südungar. Zeitschrift für Belletristik und sociales Leben in Ungarns Südosten cz. hetenként 3-szor megjelent szépirodalmi lapot 1848. okt. 3-tól okt. 28-ig Temesvárt s végül a Zeitschrift für Natur und Heilkunde in Ungarn cz. heti szaklapot 1850. júl. 1-től 1860 végéig a Medicinische Rundschau cz. havi melléklettel Budán.
Szinnyei Könyvészete és Repertóriuma III. kötet.
Hőgyes Emlékkönyve. Bpest, 1896. 186. l. fénynyom. arczk.
Berkeszi István, A temesvári könyvnyomdászat és hirlapirodalom története. Temesvár, 1900. 64-69. l. és gyászjelentés.