rumén költő és szerkesztő, a Kisfaludy-társaság levelező tagja, szül. 1841-ben Hollódon (Biharm.), hol atyja lelkész volt, anyja Irinyi Viktoria (Irinyi József testvére); tanult Nagyváradon, majd a pesti egyetemen végezte a jogi tanszakot és az ügyvédi vizsgát is letette. A fővárosban az irodalom iránti vonzalmát és tehetségét nagyon élesztette a 60-as évek magyar irodalmi fellendülése. Már akkor a Concordia cz. rumén politikai lapba írt tárczákat és 1865-ben irodalmi hetilapot alapított Familia cz.; szerkesztette még a Gura Szatuluj (Falu szája) cz. élczlapot is. Midőn a fővárosból elköltözött Nagyváradra, ott szerkesztette tovább a Familiát, a melyben magyarellenes szellemnek soha nem adott helyet. (Itt ünnepelte meg 1904. június 9-én irodalmi munkásságának és lapja fönnállásának negyven éves jubileumát.) Írt ruménül három nagyobb regényt, több kötet verset, sok elbeszélést és színművet, melyeket a bukuresti színházban adtak elő. István vajda cz. tragédiáját magyar fordításban a nagyváradi Szigligeti-színházban is előadták. A bukuresti tudom. akadémia már régebben rendes tagjai közé választotta. A Kisfaludy-Társaság a rumén irodalomnak magyar nyelven való ismertetéseért 1871. szintén levelező tagjai sorába választotta, hol «A rumén népköltészetről» tartott székfoglalót és ezután is többször olvasott föl a rumén népköltésből maga által fordított darabokat. Legismertebb munkája: Panteunulu Romanu cz. életrajzgyűjtemény. Meghalt 1907. szept. 9. Nagyváradon.
Munkája: Román népdalok. Bevezette. Bpest, 1877. Kiadja a Kisfaludy-Társaság. (Hazai nem magyar ajkú Népköltészet Tára III. Ember Györgygyel és Grozescu Juliánnal.)
Vulcanu József, Panteunulu Romanu. Pest, 1869. arczk. Hazánk és a Külföld 1871. 13. sz. arczk.
Magyarország és Nagyvilág 1873. 11. sz. arczk.
Kisfaludy-Társaság Évlapjai. Uj F. VII., VIII., 1872-73.
Figyelő (szerk. Abafi) II. 1877. 393-94. l.
Márki Sándor, Bihari román irók. Nagyvárad, 1880.
Kiszlingstein Könyvészete.
Vasárnapi Ujság 1904. 25. sz. arczk.
Pesti Hirlap 1904. 157. sz.
Budapesti Hirlap 1907. 215. sz.